Az eredeti Földművelésügyi Minisztérium egy jó részét bontanák le. A budapesti, a magyarországi műemlékek felelőtlen átépítése folyik tovább. Legutóbb a Bem téren álló Radetzky-laktanya bontása és a Lónyai utca 26. jelenleg már zajló elpusztítása szerepelt a hírekben. Mindkettő védett műemlék, ami több mint kérdésessé teszi az eljárások jogszerűségét, de mindkettő eléggé távol helyezkedik el a város központjától. Most a Kossuth téren, az ország tulajdonképpeni „főterén” álló Földművelési Minisztérium épületét legalább fele részben szintén le akarják rombolni.
Az Agrárminisztérium bontásra szánt részei pirossal vonalkázva. A más irányban vonalkázott két felső (keleti) saroktoronynak „csak” a ma meglévő három felső emeletét bontanák le
A többek között a Kodály körönd felét és a Tiborcz által megdúlt turai kastélyt is tervező Bukovics Gyula főművének tekinthető Agrárminisztérium minden lehetséges védettség terén a legmagasabb sziten van: I. kategóriás műemlék (amely kategóriát a legutolsó törvénymódosításkor KIEMELTEN VÉDETT műemlékké nevezték át), a világörökségi magterület kellős közepén áll, annak legfontosabb terén, illetve műemléki jelentőségű területen helyezkedik el. Ennél több védelem már nem képzelhető el egy épületen. Arról nem is beszélve, hogy a kormány által kitalált egyetlenegy ún. kiemelt nemzeti emlékhelynek is részét képezi. Ehhez képest, épp a kormány akarja minden áron lebontani az épület legalább fele részét.
Ennek a háznak a jelentőségét aligha kell részletezni. Ez az ország egyetlen olyan épülete, amely eredetileg is minisztériumnak – épp az Agrárminisztérium számára – épült és ma is azt a funkciót tölti be. (Jellemző, hogy bár másról sem szól a kormánypropaganda, mint minisztériumok visszaköltöztetéséről meg régi minisztériumi épületek visszaépítéséről, ezt az egyetlen eredetit tönkretennék – na persze itt is az eredeti állapotok helyreállítására fognak hivatkozni.) A legnagyobb probléma az, hogy a kormány fejébe vette, hogy három szintnyi mélygarázst (!!!) létesít az épület alatt, ezt viszont csak úgy tudja megvalósítani, ha a fölötte lévő épületrészeket teljesen lebontja, majd kitermeli a szükséges földmennyiséget. (Voltaképp az Agrárminisztérium lesz az utolsó trianoni veszteség, hiszen azért kell mélygarázst tenni az épület alá, mert az Alkotmány utca a Trianon emlékmű miatt már foglalt…) Mindez a következőket tenné szükségessé:
„a három szintes mélygarázs kialakíthatósága miatt az épület keleti oldala, valamint az északi és déli udvarai elbontásra és visszaépítésre kerülnek oly módon, hogy a fenti funkcionális igények racionálisan teljesíthetőek legyenek.”
Ez is megy majd a levesebe. Pedig elég sokat látott már.
Ez azt jelenti, hogy az épületből a Kossuth téri főhomlokzaton, valamint a két oldalhomlokzaton és az azok mögötti egyetlen megtartandó traktuson (az épületszárnyak háromtraktusosak!), valamint a főbb közlekedőtereken kívül mindent, az épület összes többi részét – így a teljes hátsó, Kálmán Imre utcára néző tömböt is ideértve – a földdel tennék egyenlővé, majd három szint mélyen kibányásznák az alatta lévő részt.
Mindemellett elbontanák az összes középfőfalat, az összes tetőt, így az eredeti, megmaradt tetőrészeket is, kidobják az összes nyílászárót, holott „a nyílászárók többsége eredeti, és közel eredeti formájában áll a helyén.” A házból – amely két világháborút és egy szocializmust vészelt át minden komolyabb sérülés nélkül, nem vészes átalakításokkal – jószerivel nem marad más, mint egy csontváz a Kossuth tér felé. Na persze mindent visszaépítenének!
És hogy miért baj mindez? Hát csak azért, mert a műemlékvédelem lényege a műemlék eredeti anyagában való mind teljesebb megőrzése. Erre találták ki úgy 170 éve. Olyan ez, mint az oldtimer autók esete: ha mindent kicserélünk bennük újonnan gyártott másolatokra, mitől lesz OLD a kocsi, és mitől lesz eredeti? Az épület ún. KIEMELTEN VÉDETT műemlék. Erre vonatkoznak a legszigorúbb szabályok. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény ezt pontosan szabályozza. de kit érdekel itt a törvény – hiszen azok is ők.