Megzsarolta Brüsszelt a Fidesz-kormány

Megzsarolta Brüsszelt a Fidesz-kormány

Megzsarolta Brüsszelt a Fidesz-kormány

Gulyás miniszter üzente meg az Unió székvárosába, hogy a magyar parlament Fidesz-KDNP-s többsége nem fogadja el a járvány utáni helyreállítási alapot, ha az Európai Bizottság ragaszkodik a közbeszerzések átláthatóságához.

A történet előzménye, hogy hétfőn a Reuters – és nyomán a nyomokban még létező magyar sajtó, köztük a hvg.hu – számolt be arról, hogy az Európai Bizottság elégtelennek találja a versenyt a magyarországi közbeszerzéseknél, és csak abban az esetben hajlandó folyósítani az uniós támogatásokat,

ha a kormány véget vet a rendszerszintű korrupciónak.

A magyar kormány reakciónak 3 formáját választotta:

  • Legelőször az elhallgatást. (A Reuters kérdéseire nem válaszoltak.)
  • Azután a kimagyarázást. (Mint Bánki Erik az ATV-ben.)
  • Utóbb pedig a letagadást. (Ezt Gulyás Gergely vállalta magára az MTI-nek nyilatkozva.)

A kancelláriaminiszter frappánsan álhírnek minősítette a történteket, szerinte a kormány se formálisan, se informálisan nem is hallott ilyen felvetést. Erre az EB úgy reagált, hogy a Reutersnek odaadta (“kiszivárogtatta”) a magyar kormánynak írt levelet.

Egy hivatalos dokumentumot mégiscsak nehezebb letagadni, bár láthatólag nem lehetetlen.

Gulyás ellencsapással válaszolt: ha az EB nem hajlandó visszavonni, sőt, álhírnek minősíteni és cáfolni a korrupcióellenes tervezetet, akkor azt kockáztatja, hogy a magyar parlament, illetve annak Fidesz-KDNP-s többsége

nem szavazza meg a helyreállítási alapot:

 “Az ilyen jellegű álhírek aláássák és veszélyeztetik a saját forrásokkal kapcsolatos határozat ratifikációjához szükséges közbizalmat.”

Ez egy nyilvánosság előtti fenyegetés. A ratifikációhoz szükséges közbizalom veszélyeztetése – ez egész magyarul azt jelenti, a Fidesz-kormány megzsarolta Brüsszelt: nem ratifikáltatják a mentőcsomagot, ami így jogilag érvénytelen, és támadható lesz.

A tét 750 milliárd euró, amiből Magyarországnak 6,3 milliárd jár.

(A 6,3 milliárd euró nem tűnik soknak, de pedig az, több mint 2200 milliárd forint.)

Ha a Fidesz-KDNP nem szavaz, vagy nemmel szavaz róla, az egész érvénytelen, és csak külön kormányközi egyezményekkel lehetne megsegíteni a járvány és gazdasági hatásai miatt megviselt – főleg dél-európai – országokat.

Amikor tavaly ősszel és decemberben a magyar és a lengyel kormány vétóval fenyegetőzött a jogállamisági feltételek beépítése esetére, akkor komolyan felmerült a kormányközi megállapodások szükségessége, el is kezdték szervezni. Magyar- és Lengyelország természetesen kimaradt volna a mentőcsomagból, amitől megrémülve

előbb Morawiecki, majd Orbán is kihátrált a vétóból.

A jogállamisági feltételeket ezután már el tudták fogadni, az EB el is kezdte számonkérni azokat.

  • Az első lépés a tagállamok felszólítása helyi szintű jogszabály-módosításra.
  • Ennek nem teljesülése esetén pedig jön a forrásmegvonás.

Ez azért érintené érzékenyen a NER-t, mert mint Lánczi András néhány évvel ezelőtti szíves közléséből beismeréséből tudjuk,

“amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.

Nekik nem kell az több mint 2200 milliárd forint,

ha az nem mind a klientúráé, kleptokráciáé, kormányközeli oligarcháké és NER-lovagoké.

Orbán Viktor már tavaly is ezért mert bátran vétót mondani: ha ezért a pénzért verseny van, akkor az nem neki jut, és akkor már mindegy, hogy folyósítják-e egyáltalán. (Más kérdés, hogy az ügyben egyedül maradt, és a lengyelek kitáncolása után már ő sem vétózott.)

A Fidesz és a NER kezében még a tanácsi vétó elmaradása után is ott van a ratifikációs vétó lehetősége, illetve a ratifikáció halogatásának eszköze, amire Nyugat-Európának már nincs ideje kormányközi különmegállapodások szervezésével válaszolni.

Most az a kérdés, hogy az Európai Bizottság meg meri-e szegni azt a kötelezettségét, amire egyébként a kormány- és államfők Európai Tanácsa szólította fel, és a Fidesz, illetve az Orbán-kormány zsarolásának hatására eltekint-e a jogállamisági garanciák megkövetelésétől,

az intézményes korrupció felszámolásának szándékától.

Vagy legalább csak időlegesen felfüggeszti a tervet, a ratifikáció utánra halasztja a megvalósítást. A Fidesz már azzal is sokat nyerne, időt és életet, mert akkor csak a jövő évi választás után kellene foglalkozniuk a problémával.

Facebook Comments