A kormány állatvédelmi kérdőívvel kampányol, és közben gátlástalanul pusztítja a természeti környezetet

A kormány állatvédelmi kérdőívvel kampányol, és közben gátlástalanul pusztítja a természeti környezetet

A kormány állatvédelmi kérdőívvel kampányol, és közben gátlástalanul pusztítja a természeti környezetet

Március első hétvégéjéig még kitölthető az a nemzeti konzultációs stílusban megfogalmazott kérdőív, amely a kormány szerinti legfontosabb állatvédelmi kérdéseket érinti. A célja a leírás szerint nem kevesebb, mint hogy

“egyetértési pontokat hozzon létre a magyarok mindennapjait meghatározó kérdésekben”.

Az űrlap alig leplezetten hozza minden választási kampány egyik legfontosabb elemét: a kedves állatkák szeretetét hangsúlyozó, jóságos honatyák képzetét. A kötelezően beírandó személyi adatok rész is csak formaság, bármilyen karaktersorral kitöltve gond nélkül tovább lehet lépni a kérdőívre, és egy személy akárhányszor válaszolhat a kérdésekre. Tejlesen mindegy, ki az, aki kitölti, és az is, hogy mit válaszol. A lényeg az, hogy kiderüljön, mennyire állatbarát kormányunk van.

Miközben az ember elmorzsolja a meghatottság könnycseppjeit, nem árt, ha közben átfutja a közelmúlt híreit. A rózsaszín, plüssbundás kép rögtön kissé árnyaltabbá válik, amint felidézzük, hogy mennyi, kormány által támogatott építkezési beruházás valósult meg a közelmúltban természetvédelmi területeken. Épp a napokban derült fény egy Érden illegálisan felépített útra, amely egy természetvédelmi területen halad át, és az építtető cég egészen véletlenül Mészáros Lőrinc gyermekeinek tulajdonában áll. Az utat el kell bontani, de az építés és a bontás is durva beavatkozást jelent a nyilván nem véletlenül védett temészeti környezetben.

De nem ez volt az egyetlen olyan eset a közelmúltban, amikor kormányközeli cégek haszonszerzése felülírta a természetvédelmi alapelveket, és állami támogatással történhetett természetkárosítás.

A 2015-ben felhúzott déli határzár, azon kívül, hogy rengetegbe került és nyomasztóan hat, a környéken élő állatok helyzetét is nagyban megnehezíti. Amíg meg nem szokták az új helyzetet, rendszeresen lehetett látni a kerítésen fennakadt madarakat és őzeket. A kerítés megépítése emellett nagy veszélybe sodort egy fokozottan védett, különleges állatfajt, a magyar földikutyát. Ez a furcsa külsejű, földalatti járatokban élő rágcsáló egyébként is a kihalás szélére sodródott, de a határmenti kerítés építési munkálatai élhetetlenné tették számára a maradék élőhelyeket is.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Mészáros Lőrinc szállodaépítési hobbijának egyik kedvelt helyszíne. Nem is csoda, a Balaton meseszép. Eddig legalábbis az volt. De mit tegyünk, ha az erdők és a nádasok nem hoznak annyi pénzt konyhára, mint egy (két, tizenöt) wellness-hotel?

A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet egyike a szerencsés kivételeknek: az utolsó pillanatban sikerült megúsznia, hogy Mészáros Lőrinc homokbányát nyisson a területén. A Nemzet Gázszerelőjének nem sok terve hiúsul meg, de ez esetben a helyi kormányhivatal végül természetvédelmi okokra hivatkozva nem adta meg az engedélyeket, és 2020 nyarán ez a projekt végleg lekerült a napirendről.

Nem volt ekkora szerencséje Szilvásváradnak, ahol a Bükki Nemzeti Park szívében, a Szalajka-völgyben épült egy lovasstadion. A beruházás keretében a Szalajka-patak egy szakasza is csinos betonmedret kapott. Nem ám össze-vissza csordogálni, tanulják csak meg azok a foltos szalamandrák is, mi a rend!

Az állatvédelmi kérdőívben nem szerepel sem a földikuya, sem a beépített, vagy beépítés előtt álló nemzeti parkok élővilága. Kampányszempontból kevésbé hasznosak, mint a kedvtelésből tartott állatok, és egyébként is, lassan már senki sem emlékszik rájuk. Minha sosem léteztek volna.

És van itt még valami. Egy ország állampolgárai akkor hajlandóak és képesek a természet- és állatvédelem felé elköteleződni, ha a saját életkörülményeik között biztonságban érzik magukat. Amíg a lakosság jelentős részének azt kell számolgatnia, hogy mikor melyik számlát tudja befizetni, azon kell aggódnia, hogy a gyereke kap-e megfelelő oktatást és, ha úgy alakul, egészségügyi ellátást, addig sokkal kevésbé tud olyan dolgokra koncentrálni, mint a környezettudatosság vagy az állatok jóléte. Az állavédelem kérdéseinek megoldása emberi jogi kérdésekkel kezdődik.

Éppen így lehetnek ezzel kormányunk tagjai és családjaik is. Annyira nyomasztja őket, hogy nincsen elég milliárdjuk, hogy a természeti környezet megóvására nem marad már energiájuk és figyelmük a puszta túlélésért vívott harcban.

Facebook Comments