Két dolog nem lesz: Diákváros és népszavazás a Fudanról

Két dolog nem lesz: Diákváros és népszavazás a Fudanról

Két dolog nem lesz: Diákváros és népszavazás a Fudanról

A magyar adófizetők pénzéből finanszírozott kínai egyetem és a kollégiumváros ügye egyaránt kormányhatáskör: csak egy új kormány tudja megakadályozni az előbbit, és kivitelezni az utóbbit.

Bármit is állít a Fidesz, bármit is írt alá a kormány, az Észak-Csepel tervezett mega kollégiumváros okafogyottá vált számukra. Egész pontosan februárban, amikor a NOB bejelentette, hogy Ausztrália és benne Brisbane rendezheti a 2032-es nyári olimpiát.

Erre nem hivatalosan a NER is pályázni szeretett volna. Az olimpiai tervekkel azonban szándékaikkal szemben kialakítottak egy társadalmi többséget Magyarországon: a választók jelentős hányada úgy gondolta, a rendezvény csak a közpénzek magánvagyonná alakításának fedősztorija, aka. lopni fognak. Erre válaszként

az Orbán-rezsim a lopakodó olimpiarendezése állt át.

Azaz még a hivatalos pályázat és a szándék bejelentése előtt felépítik a létesítményeket, hogy a pályázat ellen ne lehessen érvelni a korrupciós kockázattal, és széttárhassák a karjukat, nem fogunk lopni. (Hiszen már megtették.)

A Diákváros ennek a projektnek a része lett volna, az olimpián részt vevő sportolóknak és edzőiknek lakniuk kell valahol, erre szolgált volna az olimpiai falu. Aminek hangzatosabb neve a Diákváros. Ami pusztán csak azt jelenti, hogy a rendezvény után, esetleg, egy részét kollégiumként hasznosítják.

Mivel azonban 2036 előtt biztosan nem lesz Budapesten olimpia, falura sincs szükség, a terv azonnal le is került az asztalról.

Alkalmasint egyszerűen el is felejtette a kormány, mit ígért, hogy ti. a kollégiumváros célhoz kötött volt, és a felszabaduló terüleltre rászervezte azonnal egy másik projektjét, a kínai Fudan egyetem kampuszát. Aminek társadalmi támogatottsága szintén a nullához tart:

el is halasztották a tervet a 2022-es választás utánra.

Hivatalosan azért, hogy népszavazást lehessen tartani róla, amint azt Gulyás Gergely megígérte. A miniszternek azonban minden állítása hamis az ügyben.

  • Hamis, hogy “a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik”. Olyannyira létezik, hogy már a kormány előtt van egy előterjesztés.
  • Hamis, hogy “tervek sem állnak rendelkezésre”. Ehhez képest már az Országgyűlés is tárgyalta az egyetemnek juttatott állami vagyonról szóló törvényjavaslatot.
  • “Mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk el” oda, hogy a tervek elkészülnek. Ez 2022 őszét jelentené, tehát az építkezés legkorábban 2023-ban kezdődhetne, noha a kormányelőterjesztés szerint a kínai egyetem már azéz őszén hallgatókat akar fogadni.
  • Mi nem akarunk a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére jót tenni”. Ezt jól mutatja, hogy külön törvényben vonták el a fővárosiaktól, hogy beleszólhassanak Városliget – a választók többsége által ellenzett – lebetonozásába.
  • És főleg hamis az, hogy támogatják, hogy “ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan egyetemet”.

A Fidesz 2008-ban, a 300 (nem millió, nem milliárd, csak simán 300) forintos népszavazással roppantotta meg a liberális demokráciát Magyarországon. Azóta ismerik a referendumok hatalmát, ennek megfelelően törvényben is megnehezítették ezek megtartását. A kormánypártok által uralt választási bizottságok útján pedig

képesek megakadályozni, hogy népszavazást tartsanak olyan ügyekről, amikről ők nem szeretnének.

Ennek megfelelően:

  • nem tartottak referendumot pládul az ország új alkotmányáról, a Szájer József iPadjén született alaptörvényről;
  • nem tartottak népszavazást a Magyarországot Moszkva felé évtizedekre többezer milliárd forinttal eladósító paksi atomerőmű-bővítésről;
  • nem kérdezték meg a választókat a soha meg nem térülő, de Kínának többszáz milliárd forintos profitot hozó, a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott Belgrád-Budapest vasútról;
  • nem tartottak népszavazást a többezer milliárd forintba kerülő budapesti olimpiai pályázatról;
  • vagy az emberek millióinak életét befolyásoló vasárnapi boltzárról sem.

Ezért igen valószínűtlen, hogy pont a Fudanról tartanának. Több érv is szól ez ellen. Például az, hogy korábban Palkovics minisztere is bejelentette, nem hagyja, hogy népszavazást írjanak ki a Fudan-beruházásról. Ennek megakadályozására javasolja a kormánynak, hogy nyilvánítsák kiemelt nemzetgazdasági érdekké a beruházást.

Erről végül alkalmasint azért tettek le, mert valaki elolvasta a vonatkozó jogszabályt, amiből kiderül, hogy a kiemelt nemzetgazdasági érdek sem akadályoz meg egy esetleges referendumot.

A törvény szerint megakadályozza viszont 2 dolog.

  • Egyrészt az, hogy helyi népszavazást, csak a képviselőtestület, illetve közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyről lehet tartani, a Fudan viszont egyértelműen nem ilyen, az a kormány és a parlament illetékessége, arról az egész országot meg kellene kérdezni.
  • Másfelől viszont kétséges, hogy erre a jelenlegi ellenzéknek, ha ellenzékben marad, lesz-e elég erőforrása, politikai szándéka és ereje.

Továbbá, ha lenne is, a helyén maradó Orbán-kormány nagyon egyszerűen megakadályozhatja a tervet: aláír egy megállapodást a Fudanról Szíjjártó a kínai külüggyel, ami máris ellehetetlenítette a választók közvetlen megkérdezését. Az alaptörvény kizárja ugyanis a nép megszavaztatását nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségekről.

Ekkor teljesült mindkét fontos céljuk: levették a kínaiaknak átjátszott magyar közpénzek ügyét a választási kampány napirendjéről, és mégis megépül a Fudan az olimpiai falu tervezett helyén.

És még csak kopasz verőemberekre se lesz szükség, mint a vasárnapi boltzár megakadályozásához.

Az érvelés majd az lesz, ami az alaptörvény és a paksi bővítés esetében volt. Hogy ti. a 2014-es választáson ezeknek ismeretében szavaztak az emberek, ezét a Fidesz győzelme mindkét ügyet legitimálta. (Nagyvonalúan elhallgatva azt a tényt, hogy ha választáson leadott szavazatokat tekintjük, akkor éppen ellenkezőleg, mert bár az aránytalan választási rendszernek köszönhetően a Fidesz győzött, a szavaztok többségét, csaknem 60%-át az ellenzéki pártok kapták.)

Legfeljebb Gulyás hitelessége szenvedne némi csorbát, de azt Orbán már tavaly novemberben beárazta, amikor azt közölte,

„ha valamit mondani akarok, majd én mondom, tehát amit Gulyás Gergő mond, azt nem én mondtam, azt semmiképpen ne tekintsék itt ezen az oldalon úgy, mintha azt a Fidesz elnöke mondta volna”.

És hát tény, ami tény: nem Orbán jelentette be, hogy támogatnának egy budapesti népszavazást a Fudanról.

A magyar adófizetők pénzéből finanszírozott kínai egyetem és a kollégiumváros ügye egyaránt kormányhatáskör: csak egy új kormány tudja megakadályozni az előbbit, és kivitelezni az utóbbit.

Facebook Comments