Ugyanott tartunk, mint ’89-ben: a vesztésre álló állampárt megtartaná magának az elnöki posztot.
Az a helyzet állt elő, hogy az ellenzéknek jövőre érdemi esélye van leváltani a kormányt. A Republikon mérése szerint az ellenzéki pártok mind a teljes népességben, mind a biztos szavazók között megelőzik a Fidesz-KDNP-t. Ráadásul nyílik az olló, ezt mutatja, hogy a kormánypártok is utcára vonultak kampányolni, de közben nagy erőkkel folyik hatalom átmentése és a közvagyon kisajátítása.
A dolog innen nézve kísértetiesen emlékeztet az előzőt (a 2010-est) megelőző rendszerváltásra, 1989-re, amikor a korabeli állampárt, az MSZMP próbálta átmenteni a hatalmát. Ennek kulcsfontosságú eleme lett volna, hogy megőriznek valamit a politikai pozíciókból:
ha már választást várhatóan elveszítik, legalább az államfői poszt maradjon az övék.
Ennek érdekében próbálták meg az egyik kommunista potentátot, az utóbb az Orbán-rezsim kedveltjévé vált Pozsgay Imrét a köztársasági elnöki székbe juttatni.
Mivel az akkori népnemzeti jobboldal paktumot kötött az MSZMP-vel, a demokratikus-liberális-radikális ellenzék, az SZDSZ, a Fidesz és a kisgazdák népszavazáson akadályozták meg Pozsgay államfővé választását. Az 1989 őszi, ún. négyigenes népszavazás elérte, hogy a köztársasági elnökválasztásra az országgyűlési választás után kerüljön sor, és államfőt az újonnan összeülő parlament választhassa meg.
Alighanem ez volt a 3 évtizeddel ezelőtti rendszerváltás kulcsmomentuma.
Alig telt el 32 év, és megint ugyanott tartunk: a Fidesz-KDNP még azelőtt akarja megválasztani az új államfőt, mielőtt a választók összeállítanák az új Országgyűlést. Áder János utódát az a parlament tervezi megválasztani, amelyikben
- a kormánypártok már 4 éve kaptak felhatalmazást;
- ráadásul csak a választók kevesebb, mint felétől.
Áder mandátuma ugyanis jövő márciusban lejár. Az alaptörvény szerint pedig utódát – ő már kitöltötte a maximális 2 ciklust – még februárban kell megválasztani, azaz nem várhatják meg, amíg a parlamenti választás után összeül az új – és nem kizárhatóan teljesen más összetételű – Országgyűlés. Azonban ez már egy jogi-politikai trükk eredménye. Ugyanis
a Fidesz 4 évvel ezelőtt lecsípett 2 hónapot Áder első ciklusából.
Noha Schmitt Pál lemondása után Ádert 2012 májusában választották meg a kormánypártok államfővé, 2017-ben már márciusban megszavazták neki a második ciklust. Ennek eredménye nemcsak az lett, hogy az első mandátumát 2 hónappal csökkentették, de az is, hogy az utódát jövőre még a régi – fideszes többségű – Országgyűlés választhatja meg.
Nem kizárható, hogy az Orbán-rezsim már akkor a túlélést tartotta szem előtt, hogy bár kormányon már nem, de hatalmon még maradhassanak 2022 után is.
A machinációt Molnár Gyula, az MSZP korábbi elnöke, aki jelenleg a DK képviselőjelöltje vette észre, aki már tavasszal benyújtott egy alaptörvény-módosító javaslatot az eredeti helyzet visszaállítására:
Magyarország Alaptörvénye szerint a köztársasági elnök „kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.” Kérdéses, miként tudja kifejezni a nemzet egységét és miként tud az államszervezet demokratikus működése felett őrködni egy köztársasági elnök, akit egy olyan, ciklusának utolsó napjait élő Országgyűlés választ meg, amely rövid időn belül talán teljesen más összetételben alakul újjá. Meggyőződésem, hogy az újonnan alakult Országgyűlésnek kell megválasztania az új köztársasági elnököt, hogy a parlament összetételében jelentkező választói akarat a köztársasági elnök személyében is kifejezésre jusson.
Molnár javaslata praktikusan 2 hónappal meghosszabbítaná Áder mandátumát, amivel visszaállna a régi rend, és elkerülhető volna, hogy
egy legitimitás nélküli parlament válassza meg a új államfőt, aki így szintén nélkülözné a legitimitást.
Hossztávú hatásként pedig ezután mindig kötelező volna, ha ha összecsúszik az elnök- és a képviselőválasztás, mindig az új parlament válasszon államfőt.
Áder utódaként a Fideszben olyan nevek merültek fel, mint Balog Zoltán, Csák János, Trócsányi László, de komolyan tartja magát az a lehetőség is, hogy Kövér László lehetne az új államfő.
Az utóbbi azonban gyakorlatilag már a törvény betűjének is ellentmond. Az ellenzéket sorra büntető és szélsőséges nyilatkozatairól közismert házelnökről ugyanis nehezen lehet elképzelni, hogy eleget tesz az alkotmányban rá rótt feladatoknak:
- kifejezi a nemzet egységét;
- őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
A baloldali képviselő javaslatának elfogadásával ki lehetne kérni az ügyben a választók véleményét, képviseli-e Kövér (vagy bármely fideszes pártkatona) a nemzet egységét, de a kormánypártok egyelőre ragaszkodnak ahhoz, hogy még a régi Országgyűlés válassza meg az új államfőt, és Molnár javaslatáról szavazni sem engedtek.
Amivel közvetve elismerik, egyáltalán nem biztosak benne, hogy a parlamenti választás után is a kezükben marad az elnökválasztás lehetősége.