Bár csak semlegesnek nyilvánította magát, ezzel a Fidesz szemében az ellenség oldalára állt, és hatalmon maradásuk esetén felkészülhet a bosszúra.
A Fidesz elnöke október 23-ai beszédében egészen rákosista pozíciót vett fel, amikor közölte, aki nincs velük, az ellenük van, minden magyar szavazatára számít, és választani kell a NER és ellenzéke között, nincs középút:
Vagy ide vagy oda kell állni.
Ehhez képest Magyarország elsőszámú üzletembere, az OTP elnök-vezérigazgatója, a legnagyobb magyar mezőgazdasági vállalkozó meg azt közölte, ő erre nem hajlandó. Amikor a Portfólión megjelent terjedelmes interjúban rákérdeztek, milyen kormánynak örülne jövőre, Csányi Sándor nem köteleződött el:
Mint mindenki, egy jó és hozzáértő kormányt szeretnék, amelyik képes jól képviselni az ország és a gazdaság érdekeit.
Nem mondta ki, hogy azt szeretné, hogy a NER maradjon. Ez az elsőre semmitmondó nyilatkozat valójában azt jelenti, Csányi semleges marad Orbán élet-halál harcában, nem kulcskérdés számára a hatalmon maradása,
ő egy következő, egy másik kormánnyal is együtt tudna működni – ha az érti a dolgát.
Ami az interjúban elhangzik – leíródik – annál fontosabb, ami nem: nem tesz hűségnyilatkozatot a Fidesz mellett, nem gyurcsányozik, nem magasztalja a kormányt az elmúlt 10 év gazdasági eredményeiért, ami pedig Orbán politikájának – és október 23-ai beszédéből következően – kampányának is a lényege.
Ehelyett inkább – finoman, a sorok között, de – bírál. Elhibázottnak nevezi például a hiteltörlesztési moratóriumot, ami se a bankoknak, se az ügyfeleknek nem jó.
Kifejezetten szurkol annak, hogy kudarcba fulladjon Mészáros Lőrinc mezőgazdasági cégeinek integrációja, amit nyílt kihívásnak nevezett a saját cégével szemben. Mindeközben azt is közli, hogy magával Mészárossal személyesen jó a kapcsolata:
ennél finomabban nehéz lett volna lestrómanozni az egykori felcsúti gázszerelőt.
Csányi nyilván nem felejtette el a 2012-es, Simicska-Spéder-Lázár-féle kiszorítási kísérletet sem, bár azóta már utóbbival szintén jó a viszonya. (De lehet, hogy éppen azért, mert már nem kormánytag, hanem Orbán belső ellenzéke a Fideszben.)
A bankvezér azt is közölte, a kormányfő és a kormányfő nyílt és burkolt utasításai ellenére sem hajlandó az OTP pénzét nyugat-európai akvizícióra költeni, marad a Balkánon és a volt Szovjetunó országaiban, valamint nem akarja finanszírozni az orbáni stratégiai célt, az élelmiszer-kiskereskedelem felvásárlását, a külföldi multik kiszorítását sem:
Lehet, hogy ha – csak mondok egy példát – a Lidl eladná a teljes hálózatát, abba befektetnék, az már olyan nagy, hogy érdemes elgondolkodni rajta, de egy kisebb vagy egy új hálózatban, amit nulláról kezdve kellene felépíteni, abban nem látok fantáziát.
Csányi a futballban sem támogatja a nemzetvezető elképzeléseit. Szerinte a futballpályák lelátóiról “el kell távolítani a rasszizmust és az egyéb kirekesztő megnyilvánulásokat”. Az utóbbi finom körülírása a Fidesz vezérfonalává vált homofóbiának. Továbbá
érdemes összevetni Csányi véleményét azokéval a kormánypárti politikusokéval, akik a nyáron lelkesen kiálltak a térdelés kifütyülése, illetve a német rendőrség által őrizetbe vett rasszista, homofób, horogkeresztes fiúk mellett.
És ezek mellett el is törpül, hogy az MLSZ-elnök nemhogy kirúgná a realista, védekező futballt (a catenacciót) preferáló olasz szövetségi kapitányt, de 2025 után is szerződést akar hosszabbítani Marco Rossival, aki finoman szólva se ápol jó viszonyt Magyarország elsőszámú futballszurkolójával.
Hiába tehát a közös focimánia, és az időnkét közös magánrepülőgép-használat, vagy az, hogy az állami egészségügy lepusztítása miatt Csányi egyre nagyobb profitra számít a magánegészségügyi befektetéseiből, vagy hogy kapott két egyetemet (a sopronit és a gödöllőit) is a Fidesztől,
az OTP-elnök nem igazán szimpatizál Orbán rendszerével.
Meg is fenyegeti például a kormányt, hogy a tranzakciós adó miatt fontolgatják, hogy bolgár vagy horvát leányaikhoz telepítik a magyar lakossági számlákat, és az ottani szabályok szerint adóznak majd.
A benzin hatósági árát, amivel a Fidesz – többek között – a MOL pénzével veri a csalánt, és amiben Csányi szintén érdekelt, a beszélgetés nem is érintette. (Ennek oka lehet az, hogy az interjú korábban készült, vagy az, hogy az alany előre közölte, erről nem hajlandó beszélni.)
A legnagyobb kifogására azonban éppen csak utal: mint az ország legnagyobb agrárvállalkozója, akinek a befektetéseinek 30-40%-át az EU finanszírozza,
érdekeltebb lenne egy, a többi tagállammal jó viszonyt ápoló kormányban, mint az önkényuralma szabadságáért küzdő Orbán-rezsimben, amelyik már a Unióból való kilépés szélén táncol.
Ezt közvetlenül nem mondja ki, de aki akarta, így is értette. Orbán, aki a nincs velük, az ellenük elvét képviseli, biztosan értette.
Innen nézve már egyáltalán nem tűnik véletlennek Csányi szeptemberi közös fotója Karácsony főpolgármesterrel, akit akkor a Fidesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, Orbán kihívójának vélt, és aminek okán a Fidesz hátországa fel is szólította saját főnökét, hogy
Orbán Viktornak el kell gondolkodnia.
Csányi nagy kockázatot vállalt ezzel az interjúval, és az el nem köteleződéssel egyaránt. Bár csak semlegesnek nyilvánította magát, az Orbán-rezsim szemében ezzel az ellenség oldalára állt. Az OTP-vezér naiv, ha nem tudja, hogy ha hatalmon maradnak, bosszút állnak rajta.
A másik lehetőség az, hogy pontosan tudja, de ténylegesen az ellenzéket és a kormányváltást gondolja esélyesebbnek.