A Freedom House minden évben készít egy átfogó riportot, amelyben értékeli, hogy az egyes országokban milyen szinten áll a szabadságjogok kérdése. A 2021 elején nyilvánosságra hozott jelentés szerint Magyarország „partly free”, azaz részben szabad besorolást kapott, a 2020-as év eseményeit értékelve, és az elérhető 100 pontból mindössze 69-et ért el a szabadságskálán. Ez egy pontnyi csökkenést jelentett az előző évi eredményhez képest. A helyzet tehát romlott 2019-ről 2020-ra. De vajon meg lehet-e tippelni még a következő jelentés megjelenése előtt, mi lesz a tartalma, és 2021-ben hogyan alakult a szabadságjogok gyakorlásának kérdése Magyarországon?
A Freedom House mindig azonos szempontrendszer szerint dolgozik. Alapvetően két nagyobb kategóriát vesz figyelembe: a politikai jogok kérdését és az állampolgárok szabadságjogait. A politikai jogok kérdéséhez sorolja a választási rendszer működését, a pártok sokszínűségét, a kormány működését. A civil jogok kérdéskörében az önkifejezés és a vallás szabadságát, a nem kormányhoz köthető szervezetek jogait, a törvényhozás függetlenségét és a személyes szabadság korlátozásának kérdéseit vizsgálja. Ezekhez járult hozzá még a járványkezelés kérdése, amely minden, az előbb említett területen megjelenik valamilyen formában, és amelyben az országunk feltűnően hullámzó teljesítményt mutatott, eljutva a proaktívnak tűnő vakcinabeszerzésektől a teljes közönyig.
Na de hol érhető tetten a „részben szabadság”?
A Freedom House előző jelentése szerint például a választási rendszerben: az elérhető 4 pontnak csak a felét kaptuk meg abban a témában, hogy mennyire kiegyenlített esélyekkel indulhatnak a különböző politikai pártok a következő parlamenti választásokon. Akkor még csak remélni lehetett, hogy lesz ellenzéki összefogás. Ennek ellenére sem várható, hogy ez a pontszám növekedni fog, figyelembe véve a kormánypárt és az ellenzék rendelkezésére álló anyagi forrásokat és médiajelenlétet. A pálya még ugyanabba az irányba lejt – vagy emelkedik, attól függően, melyik végén állunk éppen. Ehhez szorosan kapcsolódik a korrupció elleni küzdelem, a transzparencia, illetve a parlamenti pártok közötti konszenzus kérdése: itt a kapott 2 pont a négyből kimondottan soknak is tűnik, nem kizárt, hogy az elmúlt évre ennél kevesebb jut majd.
A civilek jogainak területén a Freedom House 4/2 pontra értékelte a sajtószabadságot hazánkban. Akkor már túl voltunk az Index felfalásán, de a Klubrádió ügye még előttünk állt – itt sem várható tehát magasabb pontszám a tavalyinál. Az oktatási rendszer szabadsága is csak 2 pontot kapott: valahogy ezen a területen sem érezhető 2021-ben drámai fejlődés, a csendes sorvadás kifejezés talán találóbb lehet. A civil szervezetek működésének szabadsága szintén 2 pontot ért csak, ahogy a menekültekkel szemben tanúsított befogadókészség is (ez a két pont bizonyára a letelepedési kötvényekért és a határon túlról átjelentkezők lakcímkártyájáért járt).
Mindössze három olyan terület akadt, ahol a maximális 4 pontot kapta hazánk a szabadságskálán. Az egyik a kormányellenes tüntetések engedélyezése (ez persze nem teljesen pontos: odamehetsz, de megbüntethetnek érte, lásd a dudálós autós tüntetés példáját), a másik a szabad munkaválasztás és lakóhelyválasztás kérdése, a harmadik a személyi szabadság korlátozása politikai okokból. Ez finoman fogalmazva is csak az alapcsomag, vagy annál is kevesebb.
Amikor az előző jelentés született, már volt járványhelyzetre hivatkozó rendeleti kormányzás, homofób Alaptörvény, jogegyenlőségre hivatkozó kirekesztő bírósági döntés a gyöngyöspataiak kártérítésének ügyében, a felsőoktatás alapítványokba szervezése.
Nem volt még Pegasus-botrány, Fudan-ügy, LMBTQ+ témájú könyvek és filmek tiltása, nemváltó műtéttől rettegő ovisok, internetre száműzött független rádióadó, vadászati világkiállítás közpénzből a járvány kellős közepén, előrehozott köztársaságielnök-választás dróton rángatott államfőjelölttel. A „partly free” besorolás jóindulatú túlzásnak tűnik az elmúlt év eseményeinek fényében. Igaz, még nem végeztek ki senkit a politikai meggyőződése miatt.
Még.