Most, amikor a Fidesz szemmel láthatóan a soha nem látott pénzszórásra alapozva próbál kormányon maradni, a volt jegybankelnök úgy látja, a gazdaság jó állapota puszta illúzió: néhány hónap múlva meglesz a böjtje az osztogatásnak.
Surányi György a Szabad Európának adott interjújában arról beszélt,
“a magyar gazdaság teljesítménye 2010 és 2020 között nem nevezhető kiemelkedőnek, a gazdasági növekedés éves átlaga ebben az évtizedben nem érte el a három százalékot sem”.
Ennél a régióban Szlovákia, Románia és Lengyelország is jobban teljesített.
Mindezt úgy, hogy eközben az EU a GDP 3-4%-ának megfelelő vissza nem térítendő támogatást adott – évente. Ez meghaladta a II. világháború utáni Marshall-segély mértékét, ami összesem nem volt több, mint a nyugat-európai országok egy évi gazdasági teljesítményének 2-3%-a.
Eközben a GDP arányos államdósság 2010-hez képest 80-ról 90-95%-ra nőtt, mert a kormány megszüntette a magánnyugdíjpénztárakat, de ezzel magára vállalta az öregségi ellátás majdani folyósítását.
Ezt a pénzt a kormány lényegében elégette, mintha fogyasztási hitelt vett volna fel: felélte a jövőt.
Eközben a jegybanknak hatalmas vesztesége lesz, mert megugrott az infláció. Ennek oka – bár a kormány szeretné a külföldre hárítani a felelősséget – Surányi szerint döntően belföldi: már 2020. januárjában – tehát a pandémia előtt – 4,7% volt az áremelkedés.
A magyar gazdaság ugyanis a múlt évtized második felében messze a lehetőségei fölött, annál másfélszer-kétszer gyorsabban bővült: a kormány és a jegybank pumpálta bele a pénzt, és fűtötte a gazdaságot. A túlfűtöttség azonban inflációhoz vezet, és ennek nem lesz jó vége.
Surányi azt mondta:
“Januártól lesz két-három hónap, amikor a kormány egészen példátlan pénzszórása miatt ideiglenesen úgy fogják érezni a magyarok, hogy jobbá válik a helyzetük. Majd keserűen fognak ébredni, mert ennek hatására az infláció még magasabbra fog menni. Amikor a pénzszórás, a szavazatvásárlás lezárul, akkor szembesülnek azzal, hogy újabb pénzszórásra nincs lehetőség. Ellenkezőleg, vissza kell fogni a költekezést. Ugyanakkor az árak már magasan lesznek. Tehát a sztenderd normális jövedelmek, a nyugdíjak és a bér kevesebbet fog érni, mint most.”