A magyar miniszterelnökök első külföldi látogatásának – szemben a közhiedelemmel – nincs hagyományos célpontja. Kivéve Orbán Viktor esetét. Legalábbis eddig.
Antall József és Horn Gyula például Németországba ment első külföldi útján, Orbán Viktor Párizsba, Gyurcsány Ferenc viszont Bécsbe. Boross Péter, Medgyessy Péter és Bajnai Gordon pedig Brüsszelbe.
Orbán viszont 2010 óta viszont minden kormányfői ciklusát egy varsó látogatással kezdte. Így tett 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is.
Ezúttal viszont már nem. 2022-ben Rómába megy először. De nem az olasz kormányfőhöz, hanem a pápához, magánkihallgatásra. Ami azért erősen arra utal, hogy szétesett a visegrádi együttműködés, és
meg se akarják hallgatni Orbán magyarázkodását Varsóban, amíg nem változtat Putyin tömeggyilkos háborújával kapcsolatos politikáján.
Korábban már jelezte a lengyel-magyar kapcsolatok háború miatti megromlására Mateusz Morawiecki miniszterelnök, amikor bírálta a Fidesz-kormány ún. békepárti (valójában oroszbarát) kommunikációját.
A lengyel kormány erő embere, Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes szintén ellenérzéseit hangoztatta Orbán politikájával szemben, de a magyar választás előtt nem akart élesen szembeszállni vele. Utána viszont nem fogta vissza magát, és
szemorvost javasolt Orbánnak, ha nem látja, mészárlás történt Bucsában.
Magyarország kapcsolatai nemcsak Lengyelországgal, hanem Szlovákiával és Csehországgal is megromlottak: a V4-es együttműködés gyakorlatilag felbomlott. (A Putyin-pártiság miatt az említett országok hadügyminiszterei pár hete lemondták az esedékes budapesti tanácskozásukat például.)
Az Orbán-kormány kapcsolatai Nyugat- (és Észak-, meg Dél-) Európával már a háború előtt tönkrementek: a magyar miniszterelnököt és külügyminiszterét az Unióban sehol sem látják szívesen. Nem véletlen, hogy Szijjártó jellemzően Oroszországban, Kínában, Közép-Ázsiában, a Közel Keleten vagy Afrikában turnézik: a főszabály szerint
Európában nem fogadják.
A héten is Ankarába tudott elmenni, máshol nem igazán volt rá igény.
Orbánt Peking mellett Moszkvában (oda azonban egy tömeggyilkos háború idején azért picikét zsenánt volna menni) fogadnák, továbbá Ankarában és Belgrádban – de már Varsóban sem.
Mivel az első külföldi útnak szimbolikus, iránymutató jelentősége van, az autokrata kormányzatokat nyílt színvallás nélkül nem választhatta,
a demokráciák látják szívesen, maradt tehát a teokrácia.
A magyarországi kormányfő ahhoz a Ferenc pápához látogat, aki idegengyűlölő álláspontja miatt éveken át folyamatosan bírálta, és akit a kormánypárt elsőszámú megmondóembere, bizonyos Bayer Zsolt néhány éve így jellemzett:
“A pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.”
Ferenc amúgy tavaly hivatalos állami látogatásra nem volt hajlandó Magyarországra jönni. Szlovákiába viszont igen, és előtte – mint hangsúlyozta, csak egy misére – beugrott Budapestre is.