A most ballagók sok mindent túléltek

A most ballagók sok mindent túléltek

A most ballagók sok mindent túléltek

Május a középiskolások számára a ballagás és az érettségi ideje. Akik ezen a hétvégén ünnepélyesen búcsút vesznek az iskolától, és a jövő héttől vizsgákkal zárják le a középfokú oktatásban töltött éveket, sok mindenre lehetnek büszkék. Például arra, hogy túlélői egy rideg, személytelen oktatási rendszernek, amely mindent megtesz azért, hogy akadályokat gördítsen a benne evickélők elé. Joggal lehetnek magukra büszkék, hiszen aki most leérettségizik, az:

Túlélt egy világjárványt és az ezzel járó kaotikus online oktatást

Sokan, sokféleképpen próbálták megindokolni, miért volt jó és gördülékeny az online oktatás időszaka a járvány miatti zárlat alatt. A valóság az, hogy azok vették jól ezt az akadályt, akik egyébként is motiváltak voltak, aktívan vettek részt a tanórákon, és jó kapcsolatuk volt a tanáraikkal. Mindenki másnak az online átállás az iskolához kötődő, egyébként is vékony szálak elszakadást jelentette. Sokan reménytelenül lemaradtak, ami a kisodródás esélyét is megnövelte.

Akaratán kívül adatot szolgáltatott éveken át arról, hogyan gondolkozik és milyen fizikai állapotban van

A most érettségizők háromszor vettek rész országos kompetenciamérésen, amely elméletileg teljesen anonim és csak statisztikai célokat szolgál, gyakorlatilag névre szólóan katak értesítést minden alkalommal arról, hogy részt kell venniük a mérésen. Ezen kívül minden tanévben fizikai állapotfelmérésen is részt vettek, amelynek eredményeit központilag rögzítették és tárolják azóta is. Nem emlékszel, hány kiló voltál hatodikban? Semmi gond, az Oktatási Hivatal tudja!

Nem hagyta el az iskolát, ahogy egyre több társa teszi

A korai iskolaelhagyók száma folyamatosan növekszik, dacára annak, hogy az EU egyik kiemelt célkitűzése, hogy az elmaradottabb országokat (igen, ezek mi vagyunk) segítse a folyamat megállításában.  Az erre szánt, nem csekély összegű támogatások valahogy mégsem érkeztek meg oda, ahová szánták őket. A legutóbbi adatok szerint a gyerekek több, mint 12 százaléka nem jut el odáig, hogy végigvigye megkezdett tanulmányait – és ebben nemcsak olyanok vannak, akik nem érettségiznek le, hanem olyanok is, akik a tanköteles kor (ma 16 év) határának eléréséig a nyolcadik osztályt sem zárják le. Ezek a fiatalok a rengeteg kudarc után már csak arra vágynak, hogy minél előbb szabaduljanak az iskolából – akár lezárt bizonyítvány nélkül is.

Volt pénze különórákra, vagy személyközpontú oktatásra

Az érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez ma nem elég az, ha valaki egy állami iskolában részt vesz a tanórákon. Annak van esélye jó eredményekkel, és nem bukdácsolva zárni a középiskolát, aki a napi 7-8 tanóra mellett külön segítséget kap ahhoz, amivel nehezebben boldogul. Magántanár vagy plusz tanfolyam – nem kevés pénzért. Vagy egy személyközpontú magániskola, ahol mindenki a saját képességeihez mérten haladhat – szintén plusz pénzért. Azoknak a családoknak, akiknek a napi megélhetés jelenti a fő problémát, esélyük sincs, hogy a gyerekeiket a tehetségükhöz mérten taníttathassák. Az egyetem, és egyre inkább a jól sikerült érettségi is a stabil anyagi körülmények között élők kiváltsága lesz. Ennyit az esélyegyenlőségről (lásd a már említett EU-támogatásokat).

Több mint 30 százalék eséllyel nem Magyarországon képzeli el a jövőjét

A most érettségizők egyharmada azt tervezi, hogy legalább néhány évig külföldön próbál szerencsét. Van köztük, aki tovább is tanul „odakint”, mások dolgozni vagy önkénteskedni mennek. És van, aki csak úgy nekivág az ismeretlennek, mert bármi csak jobb lehet, mint ami itt várná. És talán bízhat abban, hogy az ő gyereke ballagása és érettségije már teljesen más dolgokon fog múlni, mint az övé most.

Facebook Comments