A példátlan kelet-európai konjunktúra, “az elmúlt 100 év legjobb 12 éve” után oda jutottunk, hogy a magyar államnak arra sincs pénze, hogy a saját alkalmazottait fizesse, és Brüsszelben könyörög, hogy legalább a magyar tanároknak adjanak egy kis pénzt.
(Ugyanezt sikerrel tette 2 éve, amikor az EU fizette az egészségügyi béremelést, és a ingyen pénz meg is adta a kegyelemdöfést a rendszernek, mert az ápolók pénze nem emelkedett, az orvosok azonban a fix jövedelem miatt érdektelenné lettek a munkavégzésre.)
Ezúttal viszont “Brüsszel” nem ad pénzt, amíg a magyar állam eleget nem tesz az ún. jogállamisági feltételeknek. Erre február óta minden joga megvan, bírósági ítélet mondta ki ugyanis, hogy az Orbán-kormánynak sem jár feltétel nélkül a németek, hollandok, svédek, etc. pénze.
Úgyhogy ki a felelős, mert a magyar állam nem tudja kifizetni az alkalmazottait?
- Az EU, mert nem küldi a pénzt.
- A magyarországi ellenzéki pártok, mert nem kampányolnak érte.
Rétvári államtitkár a parlament hétfői ülésén sok érdekes dolgot mondott. Például, hogy az oktatás teljesítménye javul. Vagy hogy a kormány emeli a béreket. De főként azt, hogy
“A baloldal Brüsszelben késlelteti a pedagógusok béremelését. (…) Az uniós források megérkezésének felgyorsításáról szóló kormányjavaslatot az ellenzék nem fogadta el.”
De milyen kormányjavaslat lehetett ez, ami felgyorsította volna az uniós források megérkezését?
Nyilvánosságot ugyanis ilyen javaslat nem kapott. A jelekből azonban okkal lehet arra következtetni, hogy informálisan volt ilyen.
A Fidesz, miután a bíróság jogszerűnek ítélte a kifizetések feltételekhez kötését, valamint a tavalyi pénzszórás (3300 milliárd forint!), a háború, a “rezsicsökkentés” fenntartásának ígérete (“olcsó orosz gáz”) okán megnyerte a választást, hatalmon maradt, és kétségbeesett szüksége volt a pénzre, új stratégiára váltott.
Ti. az ellenzéket szólította fel arra, hogy kampányoljon, lobbizzon és harcolja ki az uniós pénzeket a kormánynak.
- Az ellenzéki képviselők támogassák a “Brüsszelt” felszólító parlamenti határozatot.
- Írjanak levelet az ellenzéki pártelnökök az Európai Bizottságnak.
- Írjanak neki az ellenzéki frakciók és frakcióvezetők is.
- Meg az ellenzéki EP-képviselők.
- Továbbá ellenzéki pártok polgármesterei.
Nyilatkozzanak, szólaljanak fel, adjanak interjúkat, írjanak és írassanak(!) olyan cikkeket, amelyek azt állítják, hogy Magyarországon nagy a jogállam és erős a demokrácia. Hogy tkp. minden a legnagyobb rendben van, és nekünk (ti. a NER-nek) jár az a pénz, adják ide azonnal.
Az Orbán-kormánynak kétségbeesetten szüksége lett volna (és van máig) a pénzre, mert választás előtti pénzszórás és az oroszok kínálatcsökkentése miatt megemelkedett gázár
finanszírozhatatlanná tette a rendszert.
A brutális lakossági gázáremelés és a jelentősen növekvő infláció ugyan enyhítette a költségvetésen lévő nyomást (de így is 20%-kal kellett megemelni az idei hiánycélt), a folyó fizetési mérleg egyensúlyán azonban csak a beáramló deviza tudna javítani. Azaz az uniós pénzek.
Az oroszokkal kötött tragikus (mert hosszútávú, de nem fix-, hanem napi áron elszámolt) gázszerződés nagy mennyiségű valutát igényel. Ez viszont jelentősen növeli az euró – és mindenfajta deviza, amiért rubelt lehet venni – iránti keresletet, azaz felfelé mozgatja a valutaárakat.
A forintét pedig lefelé: 2022-ben az euróhoz képest több mint 20%-ot, dollárhoz képest több mint 40%-ot veszített az értékéből a hivatalos magyar fizetőeszköz.
Ami Európában példátlan mértékűre növelte az inflációt, érdemben csökkentve ezzel a népesség életnívóját. (A világon se sok helyen nagyobb a pénz értéktelenedése, csak Törökországban és Szomáliában.)
Deviza kell sürgősen. A legtöbb esély az euróra van, az uniós ingyenpénzre. De nincs semmi gond, hiába nem történt csoda, és átment az EU bíróságán a feltételekhez kötés, a kormány szerint a NER megfelel mindegyiknek. Ennek legfőbb bizonyítéka az lenne (lett volna), ha még az ellenzék is azt állítaná, hogy
- Magyarországon nagy a demokrácia,
- erős a jogállam,
- korrupció meg pláne nincs.
Ez már azután történt, hogy G. Fodor elpletykálta, Orbán és Rogán azt várja az ellenzéktől, ne a rendszer megbuktatását tűzze ki célul, fogadja el a helyét, viselkedjen konstruktívan, ne a NER-t és annak lényegét, legfeljebb egy-egy konkrét intézkedését kritizálja.
Hogy legyen szalonellenzék.
Már csak azért is, mert a 2,8-3 millió szavazó megmutatta, hogy hol a helyük. A negyedik 2/3 után elvárták volna tőlük, hogy húzzák meg magukat, álljanak be a sorba, legyenek részei a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.
Első lépésként mindjárt lobbizzanak és kampányoljanak a pénzért, azaz mentsék meg a NER-t.
Plusz, ugye, az ország érdeke, meg a forint összeomlása.
Az ellenzéket – a jelekből kivehetően – megosztotta májusi-júniusi Fidesz-javaslat (vagy inkább elvárás és parancs). Gyurcsány kategorikusan elutasította, hogy részt vegyen annak a financiális romhalmaznak az eltakarításában, amit a Fidesz hozott össze. Karácsony ezzel szemben tett arra utalásokat, hogy Magyarország és a forint összeomlása senkinek nem érdeke, ezért – anélkül, hogy kiállt volna a NER mellett, és nyugati típusú demokráciát és jogállamot látott volna Magyarországon – zárt ajtók mögött lobbizott a támogatások kifizetéséért.
Az ellenzék azonban egységesen vagy akár többségében és nyilvánosan nem volt hajlandó kiállni az Orbán-rezsim mellett. Ami alapvetően 2 okból történt:
- Egyrészt jogállamiság, a demokrácia és a korrupció helyzete nem vélemény-, hanem ténykérdés. Még egy ellenzéki támogatás se feltétlen hozott volna eurómilliárdokat az országba, ha amúgy Berlinben és Brüsszelben azt látják, a dolgok úgy mennek tovább a NER-ben, ahogy eddig.
- Másfelől pedig az ellenzék az Orbán-Rogán rendszer mellett való kiállással elveszítette volna a maradék támogatottságát is. A rájuk szavazó szűk 2 millió (a Kutyákkal bő 2 millió) ember ugyanis nem őket támogatta, hanem Orbánákat akarta leváltani. Az ellenzéki szavazók bő fele nem a pártok (Jobbik, MSZP, Momentum, MKKP, DK, LMP stb.) híve, hanem a NER ellenzője. Ez látszik is abból, hogy a választási vereség után több mint egymillió ember távolodott el az ellenzéktől, de meg se fordult a fejében a Fideszre szavazás, inkább a passzivitásba menekültek (-tünk).
Ezt fogalmazhatta meg Rétvári úgy, hogy “az uniós források megérkezésének felgyorsításáról szóló kormányjavaslatot az ellenzék nem fogadta el”.
Az ellenzék nem kampányolt a Fidesz mellett a pénzekért – tehát miattuk nem jön az uniós forrás. A kormánypropaganda kifacsart logikája szerint, ha nem lobbiznak a brüsszeli pénzért, akkor már egyenesen ellene lobbiznak.
Pedig – nem lévén döntési pozícióban – lehetőségük sincs arra, hogy felettük diszponáljanak. A Fidesznek és az Orbán-rezsimnek azonban nem elég annyi, hogy valaki nincs ellenük. Az kell, hogy velük legyen. Orbán nem Kádár pandantja, hanem a moszkovita Rákosié.
Így lett a korábban bevándorlás-, majd víruspárti, azután oltásellenes ellenzékből a pedagógusok ellensége, a tanárfizetések megemelésének késleltetője.
Ha majd a dollár vagy az euró eléri az 500 forintot, az is miattuk lesz.
Mert Orbánnak, a Fidesznek, a választási szavazatvásárlásnak, a tragikus gázszerződésnek, hd. a kormányzati korrupciónak per definitionem nem lehet köze hozzá.