A hazug, kövér embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát.
Orbán sok különös dolgot mondott pénteki, alákérdezős, a valósággal való összevetésre nem kényszerítő kormányrádiós nyilatkozatában (interjúnak nehezen volna nevezhető).
- Például tagadta, hogy támogatta és megszavazta volna a szankciókat. (Noha megszavazott minden Oroszország elleni EU-szankciót, anélkül nem is léphettek volna hatályba.)
- Vagy azt állította, hogy amikor a mostani kormányát megalakította, háború már volt, de szankciók még nem. (Ezzel szemben már 5 szankciós csomag volt érvényben május 24-én, a kormányalakításkor.)
De legalább azt elismerte, hogy magára maradt az EU-ban: az uniós tagállamok közül mindenki más a megtámadott országot támogatja, csak ő áll egyedül az “azonnali fegyverszünet és béke”, tehát az orosz területrablás elismerése, az agresszió jutalmazása, Ukrajna felosztása mellett.
Azt is mondta ugyanakkor, hogy a gazdasági krízis, az energiaválság és az infláció “az elhibázott szankciók” következménye:
“nem tudjuk kihúzni magunkat a szankciós politika általános európai hatásai alól, mint például az infláció. Az inflációt politikai döntések idézték elő, mint például a szankciók. Ezt nem egy közgazdasági folyamat állítja elő. Politikai döntések idézték elő. Ennek a következménye a magas infláció, az energiaválság.
Az utóbbi márcsak azért is különös, mert 1. az orosz földgáz nincs embargó alatt. 2. A kőolaj szintén nincs. 3. Az olajimport két hét múlva ugyan már szankcionálva lesz, de Magyarország évekre mentességet kapott alóla.
De a legkülönösebb, hogy a háborút támogató országokra valahogy sokkal kevésbé hat a “szankciós infláció”, mint az egyedüli békepártira.
Itt van mindjárt a legfőbb létszükségleti cikk, a kenyér. Amelynek ára
- Nyugat-Európában átlagban 15%-kal,
- Kelet-Európában 30%-kal nőtt az utóbbi egy évben.
Miközben Magyarországon 83%-kal.
Az Eurostat adatai (lásd a fenti képen is) szerint a kenyér ára
- Hollandiában például alig 10%-kal emelkedett egy év alatt.
- Ausztriában csak 15%-kal.
- Németországban 19-cel.
- Szerbiában 18%-kal.
- Lengyelországban vagy Romániában kevesebb mint 30%-kal.
- Szlovákiába és Horvátországban valamivel 30% fölött.
- De még a Magyarországhoz – ebben a tekintetben – legközelebb álló Cseh- és Lettországban is csak 36%-kal, azaz alig harmadával.
Miközben nálunk csaknem megduplázódott a kenyérár egy év alatt.
Valami hiba lehet itt, mert nagyon furcsa, hogy a szankciók, az “elhibázott politikai döntések” által állítólag okozott infláció messze-messze Magyarországot sújtja legjobban.
Orbánnak legalább 50-55 %pontnyi kenyérinflációval kellene elszámolnia, ennyivel vagyunk a többi kelet-európai ország fölött. De biztosan el is fog, mert a kormányrádióban azt is elmondta, hogy
“az önbecsapás nem segít, le kell beszélnünk az európai vezetőket arról, hogy gyermekded módon utóbb máshogyan emlékezzenek dolgokra, mint ahogy azok valójában történtek“.