December 3-án, a diákok képviselőinek szervezésében több ezer ember tüntetett Budapesten a Klebersberg Központ épülete előtt. A közvetlen kiváltó ok ezúttal az volt, hogy a napokban újabb 8 tanárt bocsájtottak el, amiért kiálltak a jogaik mellett és polgári engedetlenséggel igyekeztek felhívni a figyelmet az oktatási rendszer összeomlására.
Most, hogy az esztendő utolsó napjait éljük, már kijelenthető: 2022 az év, amikor ébredezni kezdtek az oktatási rendszer résztvevői. A korábbi, jelzésértékű tiltakozások után az időnkénti fellángolások lassan egybefüggő tiltakozáshullámmá állnak össze. A hógolyóból lavina lehet. Hogy mekkora erejű, és képes-e elsöpörni bármit is, az azon is múlik, hányan ismerik fel, hogy ez egy lehetőség mindenki számára. Mert megszülettek bizonyos kézenfekvő felismerések.
- Ki lehet rúgni 5 tanárt, 8 tanárt, talán még 100 vagy 700 tanárt is, be lehet zárni iskolákat – de már nem visszhang nélkül.
- Vállalható, ha az ember elveszít egy nem megbecsült, kilátástalan és rosszul fizetett munkát azért, hogy megőrizze az arcát
- A fiataloknak nem az a céljuk, hogy elhagyják a családjukat és a hazájukat egy élhetőbb jövő reményében, hanem, hogy vegyék őket komolyan és kezeljék őket valóban a jövő zálogaként
- Az erőfeszítés és a kitartás mindig tiszteletreméltó és példamutató
A „tüntikéznek, aztán hazamennek”-nézőpont megdőlni látszik: az érintettek nem mentek haza. A Belügyminisztérium előtt éjjel-nappal őrt állnak a tiltakozók, és minden egyes megmozdulás azzal végződik, hogy a szervezők elmondják, hogyan tovább. Most szombaton sem történt ez másképp. Megvan már a következő három dátum:
- December 5-én flashmob a Deák téren;
- December 8-án országos sztrájknap;
- December 9-én diákok vonulnak az MTVA székháza elé.
De hova is mennének haza? Ez a hazájuk, amit igyekeznek a maguk eszközeivel élhetőbbé tenni. Ezek most az első lépések.
