Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő karácsonykor egy meleg hangú összegző posztot tett közzé Facebook-oldalán arról, hogy hazánk milyen csodálatos helytállást tanúsított az elmúlt évben, amikor szolidaritásra volt szüksége a bajbajutottaknak:
Magyarország 2022-ben összefogásból, segítségnyújtásból és emberségből ismét kitűnőre vizsgázott. Több mint egymillió ember menekült el eddig a háború elől Magyarország irányába, több százezer emberről gondoskodtunk, annak megfelelően, kinek mire volt szüksége. Erőn felül teljesített mindenki a legnehezebb hónapokban, katonáink, rendőreink, kormányhivatali dolgozók, civilek és még sokan mások rendkívüli empátiával fordulnak ma is a hozzánk menekülőkhöz. Köszönjük mindenkinek! Köszönjük Magyarország!
A kormány szócsöve, ahogyan azt már megszokhattuk, nem hazudik, csak átkeretezi kicsit a tényeket. Mert valóban: sokan menekültek és menekülnek a háború elől Magyarország felé. Az itt élők tényleg igyekeztek segíteni rajuk, ki-ki a maga eszközeivel. Csakhogy ezt az alapvetően állami feladatot egyetlen szereplő nem szándékozott a nyakába venni: maga az állam. Emlékezzünk csak: a háború kitörése után három hétbe telt, mire a magyar kormány bármiféle szervezett segítségnyújtásra egyáltalán kísérletet tett. Addigra már a civil szervezetek nagyrészt megszervezték az adománygyűjtést és –elosztást, az érkezők ideiglenes elhelyezését és orvosi ellátását. Nyár eleje volt már, mire a korábban a „migráncsáradat” miatt bezárt menekülttáborok helyett sikerült megoldásokat találni. A cél viszont továbbra is ugyanaz volt: ha lehet, menjenek innen az érkezők, amilyen gyorsan csak lehet. Ezt értékeli úgy Szentkirályi, hogy „segítségnyújtásból és emberségből ismét kitűnőre vizsgázott” az ország vezetése. Ismét – mert legutóbb mikor? Amikor megerősítette a határvédelmet, vagy amikor buszokkal utaztatta a keleti határról a nyugatira a Szíria felől érkező menekülteket, hogy lehetőség szerint a lábuk se érintse a magyar földet?
Miközben a kormányunk a szeretet ünnepén saját nagyszerűségét ünnepli, itt egy újabb rövid hír. A Euronews stábja karácsony előtt a Migration Aid budapesti telephelyén készített riportot. A felvételeken megszólalnak menekültek és velük foglalkozó szakemberek is. És elhangzik valami, ami szöges ellentétben áll mindazzal, amit a kormányszóvivő kommunikál. A szervezet anyagi háttere szűkös: most úgy látják, hogy a jelenlegi ellátási színvonalat január közepéig lesznek képesek fenntartani. a drasztikusan növekvő árak hatása nyilvánvalóan őket sem kíméli, és az adakozási lendület is alábbhagy, ahogy az emberek a saját megélhetésüket is veszélyben érzik. Ez az a pont, ahol egy valóban emberséges és szolidáris kormány közbelép, és ha már ő maga nem szervezi meg a rászorulók ellátását, legalább annyit megtesz, hogy támogatja a szervezeteket, amelyek leveszik a válláról ezt a terhet. De úgy tűnik, itt nálunk más a logika: az egyre mélyülő válság idején az ország vezetése ott spórol, ahol tud. Például a drága és rövid távon egyáltalán nem megtérülő szociális szolgáltatásokon. Fizessék a civilek és a támogatóik a saját zsebükből, ha tudják. Ha nem, akkor pedig nem kell annyi embert befogadni – ha nem kapnak enni, majd csak tovább állnak, nem?
Ennyit az emberségről és a szolidaritásról. Erre kár büszkének lenni.