- Azzal kampányoltak, hogy az “olcsó orosz gáz” a biztosítéka a rezsicsökkentésnek. -> Hétszeresére emelték a gázárat a lakosságnak az átlagfogyasztás fölött, valamint a cégeknek és az önkormányzatoknak.
- Azzal kampányoltak, hogy az ellenzék háborúba vinné az országot -> Bevezették a háborús vészhelyzetet.
- Azzal kampányoltak, hogy itt nem lesznek megszorítások. -> Lázár szinte minden állami beruházást leállított, most a MÁV-ra és a Volánra vetett szemet. Jövőre 10%-kal csökkennek az állami intézmények dologi kiadásai: már nem májusra, hanem márciusra fog elfogyni a gumikesztyű a kórházakban, az iskolában nem lesz kréta. Megszorítások annyira nincsenek, hogy az állam pénzhiány miatt már képtelen ellátni a közfeladatait.
- Továbbá azzal is kampányoltak, hogy adóemelés, na, az aztán végképp nem lesz, mert ők az “adócsökkentés kormánya”.
A választás megnyerése után azonban 2 hónap se kellett, és máris nekiláttak az adóemelésnek – visszamenőlegesen is.
Különadókat vettetek ki a bankokra, a gyógyszergyártókra, az energiaszolgáltató cégekre és kiskereskedelmi láncokra. Hivatalosan az “extraprofit” lefölözése, gyakorlatilag a választás megnyerése érdekében kiszórt 1000 milliárdok pótlására, az állami költségvetés feltöltésére.
A megsarcolt cégek persze nem tudtak mit tenni, a különadókat beépítették az áraikba – az egekbe emelve ezzel a választás előtt még csak “háborúsnak” nevezett inflációt.
Természetesen nem mondtak igazat: az áremelkedés már hónapokkal Oroszország Ukrajna elfoglalását célzó rablóhadjárata előtt megindult. A benzint már ’21. novemberében hatóságiárasították, a csirkefarhátat pedig ’22. januárjában, egy hónappal a háború előtt. (De a döntés még decemberben megszületett.)
- A szavazatvásárlásra kiszórt közpénz (csok, adójóváírás- és visszatérítés, nyugdíjemelés) mellett az árstopok is növelték az inflációt.
- Hozzájárult az áremelkedésekhez, hogy piaci alapon kötöttek hosszútávú szerződést az oroszokkal, Putyin azonban a kínálat csökkentésével megemelte a piaci gázárat.
- Az is belejátszott, hogy a lopás és visszaélések miatt nem jönnek az uniós segélyek.
- Ami – és az akkori gázár – miatt negatívba került a fizetési mérleg.
- Ami – és a költségvetési hiány elszabadulása – összedöntötte a forintot, amit a jegybank csak óriási kamatemeléssel tudott stabilizálni.
A kormány minden döntése fűtötte az áremelkedéseket, és hozzájárult ahhoz, hogy 2022-23-ban Magyarországot sújtja az EU messze legnagyobb inflációja. Az áremelkedések kulcstényezője azonban a kiskereskedelmi élelmiszerláncok forgalmára kivetett 4,1%-os különadó volt, amivel gyakorlatilag kiszervezték az adóbehajtást.
Ezzel a 27%-os áfával együtt már 31,1%-ot kénytelenek fizetni a forgalom után. Ami nemcsak az eddig is az Orbán-rezsim által tartott világcsúcs megjavítása, de mivel a veszteséget nem tudják lenyelni, a láncok aközött választhattak, hogy
- bezárnak (ami Fidesznek nem volna ellenére, rég át akarják venni ezt a piacot is),
- vagy árat emelnek.
Az utóbbit választották: ennek az eredménye a 40-50%-os élelmiszerinfláció, ami a gyakorlatban és a kelendő termékeknél, mint kenyér vagy a sajt, a 100-200%-ot is elérhette.
Azok után, hogy a választás előtt kategorikusan tagadták, hogy adóemelésre készülnének, de valahogyan mégis megtörtént. Varga Mihály most már úgy emlékszik, azt ígérték, hogy “megkezdjük az extraprofitadók kivezetését“.
De egyáltalán nem ez történt. A kormány tavaly májusban azt ígérte, hogy a kiskereskedelmi különadó átmeneti lesz: csak a 2022-es és 2023-as évre vetik ki. Ugyanezt ígérte tavaly decemberben az Uniónak is.
Ehhez képest most bejelentették, hogy bocs, megint hazudtunk. Az élelmiszerekre kivetett forgalmi adó ismét 31,1%-os lesz. Az adóemelést folytatjuk, amíg vannak túlélők.
Ezek után a miniszter hozzátette, hogy a kormány az “adócsökkentés kormánya”. És tényleg nem röhögte el magát.