Eléggé biztos vagyok benne, hogy ha Trump elnök nyerte volna meg a választásokat, ez a háború nem tört volna ki. És az ő esetleges visszatérésére a Fehér Házba úgy tekintünk, mint a békés jövő reményére.
Ezt Szijjártó mondta egy amerikai tévéműsorban a minap. A békés jövő, meg Trump – egy mondatban, hát, legalábbis visszás, de az igaz, hogy ha nyert volna, az oroszok nem támadják meg Ukrajnát.
Trump ugyanis odaadta volna nekik ingyen, vér és harc nélkül.
Hogy volt-e aranyzuhé, azt nem lehet tudni, de a politikája általában is a riválisok érdekeit szolgálta, az amerikai szecessziót célozta. A visszatérést a 30-as évek izolációjához (noha a splendid isolation már Angliának se jött be korábban), a levonulást a világpolitika színpadáról, a békefenntartás feladását.
A hívei úgy szokták magasztalni (Magyarországon is), hogy az egyetlen amerikai elnök, aki nem indított háborút. Mintha egy rendőrt azzal dicsérnének, hogy mandátuma idején nem teljesítette a kötelességét, és senkit nem tartóztatott le.
- Szokás elfelejteni, hogy az orosz-ukrán háború először nem 2022-ben, hanem egy évvel korábban látszott kitörni. Amikor Trump 2020 novemberében elbukta az elnökválasztást, kudarcba fulladt a január 6-ai puccskísérlet, és beiktatták Bident, akkor az orosz hadsereg februárban felvonult az ukrán határra.
- Arra számítottak ugyanis, hogy a hatalomváltáson átesett Washington támogatja majd az orosz megszállás alatt lévő Donbasz és Krím felszabadítását. Bidennek és Blinkennek kellett győzködni őket, hogy erről szó sincs – az USA a status quo fenntartását érdekelt. Egy befagyott konfliktus is jobb, mint egy véres háború.
Putyin ezt elhinni látszott, de ősszel ismét felvonult Ukrajna határára. Mindenfajta teljesíthetetlen követeléssel állt elő Ukrajna demilitarizálásától (a hadserege leszerelésétől) a NATO “infrastruktúrájának” visszavonására Nyugat-Európába, azaz az 1997 óta felvett (az oroszok elől oda bemenekült) tagok kizárásáig. Majd, amikor ezek nem teljesültek, inváziót indított.
De mi történt a kettő, azaz a 2021 tavaszi deeszkaláció és a fél évvel későbbi reeszkaláció között?
Az afganisztáni kivonulás. Amerika gyengeséget mutatott.
Erről még Trump döntött, katonai szempontból teljesen indokolatlanul, mert a hadi büdzsé pár százalékát vitte el, és csak néhány ezer egyenruhás amerikai állomásozott ott. Biden és a demokraták a figyelmeztetések dacára nem vonták vissza döntést, noha sokan erre számítottak.
- Putyin alighanem azzal kalkulált, hogy Trumpot újraválasztják, és folytatja a kivonulást Európából és Ázsiából is.
- Ekkor Ukrajna magától hullik az ölébe. Majd követi egész Kelet-Európa.
- Ugyanebben bízhatott Kína is: Trump Tajvan szabadságának elvételét is végignézte volna, csak ne exportáljanak dolgokat Amerikába.
- Észak-Koreának egyenesen felkínálta a déli amerikai kivonulást a nukleáris leszerelésért cserébe, amibe Kim könnyen belement, mert ha az USA kivonul Dél-Koreából, akkor atombombák nélkül is elfoglalhatja.
A demokratáktól ugyanakkor a II. világháború óta követett rend- és békefenntartó politika folytatását várták, de az afganisztáni kivonulás végrehajtásával úgy tűnt, mintha Biden is izoláció-párti lenne: Putyin gyengeséget szimatolt, és akcióba lépett.
Nagy hiba volt Afganisztán – ez utólag egészen világos, sokan látták előre is.
Trump elnöksége esetén Putyin ugyancsak aktivizálta volna magát, csak nem kellett volna hozzá bevetni a hadsereget, amiről így soha nem derült volna ki, mennyire gyenge.
Hogy mi lesz Trumppal, azt nem lehet tudni. Nyerhet a választáson, a közvélemény-kutatások nem egyértelműek, de mehet börtönbe is. Vagy választhatja a vádalkut, és megúszhatja egy szimbolikus büntetéssel, de államellenes bűncselekményért elítélve nem indulhat a választáson.
Ha viszont felmentik, majd elindul és nyer, alighanem ránk gyújtja a világot. Azután végignézi ahogy leég.
Már első ciklusában is fenyegetőzött a NATO-ból való kilépéssel, de legalábbis a részvétel jelentős csökkentésével, és kivonta volna a hadsereget Dél-Koreából is.
Könnyen belátható, hogy mi lesz majd az őrült Kim reakciója, ha a második mandátum alatt már nem lopják el Trump elől a kivonulási parancsot.
- Orbán alighanem már erre a helyzetre, Trump újraválasztására, a NATO-ból való amerikai szecesszióra készül.
- Ezért próbál haditechnikát beszerezni, saját hadsereget toborozni, és ezért kellett mennie a vezérkari főnöknek is.
- A harcászati helyett a hadászati képességekre való átállás ti. ezt jelenti: felkészülés a körkörös védelemre, az ember embernek, ország országnak farkasa helyzetre, a nemzetközi anarchiára.
Más kérdés, hogy ez nem fog menni. Senki nem akar katona lenni, és a élenjáró haditechnika őrült drága. Magyarországnak elemi érdeke volna, hogy ez a helyzet, az amerikai kivonulás ne történjen meg, ne törjön ki az anarchia és az erőszak, mert se katonai, se demográfiai, se gazdasági erőn nincs ahhoz, hogy megvédjük magunkat.
Magyarországnak nemcsak kényelmes, de egyenesen elengedhetetlen az amerikai védőernyő, amikor elegendő a harcászati képesség, néhány zászlóaljnyi elitkatona küldése a NATO-missziókba többszázezres hadsereg fenntartása helyett.
Erre, mitteszisten, a magyar miniszterelnök és külügyminiszter nyíltan annak az embernek az újbóli hatalomra kerülésért szurkol, aki garancia arra, hogy a nemzetközi helyzet fokozódni fog.
Tavalyelőtti lehetett azt mondani, hogy az amerikai basáskodásra nincs semmi szükség, akár itt vannak, akár nem, Európában már úgyse lesz háború.
Putyin ukrajnai inváziója erre egyértelműen rácáfolt, most Trumpot akarni már egyértelműen rosszakarat Magyarország felé. Magyar nemzeti érdek csak egy létezik: a béke és biztonság, amit a Pax Americana garantál.
A rendőrséggel nemcsak nálunk, de általában és a világon mindenütt baj van. Nem végzik a dolgukat, de legalább visszaélnek a hatalmukkal. Egy rosszul működő rendőrségnél csak egy rosszabb van: ha nincs rendőrség.
Lehet, hogy Trump – ma még bizonytalan – újraválasztását és izolációs politikáját nem kísérnék háborúk. Alighanem inkább önként mondanának le a szuverenitásukról a kisebb országok, tudván, hogy végül úgyis elveszik tőlük.
Orbánék ezt javasolták és javasolják Ukrajnának is. Ebből azért látszik, milyen sors várna Magyarországra Trump újbóli elnöksége alatt.
Ironikus volna egyébként, ha nem lenne kétségbeejtő, hogy éppen az az ember hívja vissza az oroszokat Magyarországra, aki ’89-ben azzal indította a karrierjét, hogy hazaküldte őket.