Nincs másik európai ország, ahol az alkoholfogyasztás népszerűsítésének saját kormánybiztosa van – nálunk ez is megtörtént. Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos ráadásul nem is tétlenkedik. Már a nyár elején azt nyilatkozta, hogy itt az ideje, hogy a borfogyasztás a fiatal felnőtt generáció számára is kedvelt szokássá váljon, és ennek érdekében a közeljövőben célzott marketingkampányok indulnak majd. Rókusfalvy sajnálatát fejezte ki, hogy a fiatalok nem a bort preferálják amikor alkoholt választanak, és igyekszik felhívni a figyelmüket, hogy ez a nemes ital hányféle variációban fogyasztható a fröccstől a pezsgő alapú koktélokig. Az alkoholfogyasztás esetleges veszélyeiről, a mértéktartásról és az egészségügyi érintettségről nem sok szó esett az ötlettel kapcsolatban sem akkor, sem azóta.
Az első, jól pozicionált, országos szintű ismeretterjesztő akció még külön pénzébe sem került a kormányzatnak, mégis sikerült vele minden utolsó évét végző középiskolást elérni. Némi megütközést keltett ugyan, de mindenki gyorsan napirendre tért az eset fölött. A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi írásbeli feladatlapjáról van szó: a szövegértési feladat az egri bikavérről szólt. Néhányan jelezték ugyan, hogy ez nem biztos, hogy szerencsés téma, pláne ilyen mélységben a 18. életévüket éppen csak betöltők számára, de aztán az oktatásügy egyéb zűrzavarai elsöpörték a kérdést: a lényeg, hogy nem volt nehéz a feladat, és a kevésbé ügyesek is könnyedén vették az akadályt.
Most pedig itt a Buborékok nyara nevet viselő kampány, amelynek keretében zenészek és influenszerek népszerűsítik a borfogyasztást, rendezvényekre kitelepelülve pedig a Magyar Bormarketing Ügynökség borkóstoló alkalmakat szervez.
Na de miért lett hirtelen annyira fontos, hogy mindenki igyon bort, aki eddig soha? Véletlen egybeesés csupán, hogy a magyar borkultúra iránti nemzetszintű aggodalom éppen akkor támadt fel, amikor az Orbán család elkezdte visszavásárolni magát a szőlőbizniszbe?
Az Orbán családnak korábban is voltak a tokaji borvidéken birtokai. Aztán egy vagyonosodási vizsgálatot követően a Lévai Anikó tulajdonában lévő földterületeket Kékessy Dezső vásárolta meg. Ő az idén elhunyt – és Orbán Ráhelben ezzel párhuzamosan váratlanul fellángolt a bortermelés iránti érdeklődés. El is kezdte visszavásárolni a földeket, szőlőstül-bortermelővel kötött szerződésestül. Ezek után valószínűleg egyáltalán nem bánná, ha az ország fiataljainak hirtelen kedve támadna rengeteg bort inni – annak ellenére, hogy a bor sosem volt party-ital. Nem kis kihívás milliókat ölni egy nagy kampányba csak azért, hogy azzá váljon.
Természetesen van máshol is borkultúra, sőt, máshol van csak igazán. A többi európai ország ugyanis a helyén kezeli a borfogyasztást: a gasztronómia egy sajátos ágaként, a minőséget helyezve előtérbe. És a fiatalok alkoholfogyasztását ismeretterjesztéssel, odafigyeléssel szabályozva, nem anyagi megfontolásokból biztatva.