Pedig most nem is arról lesz szó, hogy az állampártnak kampányoló Megafon egy év alatt kétszer annyi pénzhez jutott, mint a teljes (hatpárti) parlamenti ellenzék állami támogatása egy teljes parlamenti ciklusra.
A rendőrség szerint semmi gond nincs azzal, hogy egy fideszes megpróbált lefizetni egy kutyapártost. A BRFK szerint ugyanis nem történt bűncselekmény. És hát:
a rendőröknek igazuk van.
Ugyanis a Btk. szerint sem történt bűncselekmény. A választás rendje elleni cselekményeket meghatározó 350. § ugyan többféle cselekedet rendel büntetni, az ajánlások erőszakos gyűjtésétől a választás titkosságának megsértésén és a jogosulatlan szavazáson át egészen a megtévesztésig. Valótlan állítások terjesztése miatt akár az összes Fidesz-győzelem legalitása is megkérdőjelezhető lett volan.
Anyagi előny nyújtását a Btk. azonban csak az aktív választójoggal kapcsolja össze. Tiltott anyagi juttatással ajánlást szerezni, vagy anyagi jutattással befolyásolni a szavazót. A krumpliosztás vagy a 13. havi nyugdíj tehát tulajdonképpen a Btk-ba ütközik.
A választhatóságról, a passzív választójog gyakorlásának befolyásolásáról, a választáson való indulás vagy nem indulás anyagi juttatással való támogatásáról azonban a Btk. nem rendelkezik. Ami aligha véletlen, tekintve a kamupártokat, a NER-t, valamint az ellenzék megosztottságát és az ún. centrális erőteret.
A fideszes Lévai István Zoltán tehát nem követett el választás rendje elleni cselekményt, amikor ötmillió forintot akart fizetni a kutyapárti Aleva Mártának, hogy elinduljon Szaniszló Sándor DK-s polgármester ellen a kerületben a 2024-es önkormányzati választásokon.
Egyszerűen azért, mert ezt nem tiltja a Btk., nem ismeri a tételes jog.
De a passzív választójog befolyásolása csak akkor nem bűncselekmény, ha a Fidesz követi el, mert ha az ellenzék, akkor már igen.
Történt ugyanis, hogy 2014-ben meghalt a szocialista Kiss Péter korábbi kancelláriaminiszter. A megüresedett mandátumáért az MSZP a helyi portás bácsi önkormányzati képviselő Horváth Imrét indította, aki az időközi választást meg is nyerte Újpesten. 2017-ben viszont jelezték neki, hogy nem támogatják az újraindulását, átengedik a körzetet a DK-nak.
A volt határőr alezredes kilépett a pártból, és függetlenként indult a választáson. A DK-s Varju László azonban 2018 februárjában “megpróbálta a jelöltségtől a visszalépés irányába terelni”. Mivel – az azóta meghalt – Horváth “kitartott amellett, hogy a választásokon indulni kíván, ezért a vádlott felajánlotta neki a kampányra addig fordított költségeinek kifizetését”.
- A disszidens szocialista végül elindult, de csak 2%-ot kapott.
- Varju ellenben 40-et, amivel meg is nyerte a választókörzetet.
Ugyanakkor ellene eljárás indult a választás rendje elleni bűncselekmény miatt. Sőt, a nyomozás vádemelési javaslattal zárult. Sőt, az ügyészség vádat emelt. Még sőtebb, a bíróság elsőfokon idén januárban bűnösnek is mondta ki választás rendje elleni cselekmény miatt. Súlyosbító körülményként értékelve, hogy
“az elkövetés módja korrupciós jellegű volt”.
(Ráadásként össze is kötötték az ügyet Varju a köztévénél 5 éve tanúsított garázda magatartásával, noha a kettőnek egyáltalán semmi köze nincs egymáshoz.)
- Varju tehát pénzzel akart rávenni valakit, hogy ne induljon, és ezzel javuljanak az esélyei. De sikerült? Pénzmozgás nem történt. Bűncselekmény.
- Lévai ugyanakkor valakit pénzzel akart rávenni, hogy induljon, és ezzel javítsa az esélyeit. De sikerült? Pénzmozgás nem történt. Nem bűncselekmény.
Így működik a független igazságszolgáltatás, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság összjátéka, amikor a Fidesz és amikor az ellenzéki el ugyanazt.
A magyarországi jogállam legnagyobb dicsőségére.