A közelmúltban nagy port kavart a hír, miszerint a Mathias Corvinus Collegium (MCC) felvételi előkészítőjét elvégző középiskolások ezért plusz felvételi pontokat kaphatnak bizonyos egyetemeken – akár annyit vagy többet is, mint amennyi egy nyelvvizsgáért jár. Ami ezt lehetővé teszi, az egy jogszabály, amely a felvételi eljárás során maximálisan megszerezhető 500 pontból százat az egyetemek kezébe ad, hogy ők rendelkezhessenek, miért adnak plusz pontot a jelentkezőknek. A kialakult helyzet hátteréről, a jogszabályban rejlő csapdákról Juhász Ágnes képzési információs szakértőt, a Civil Közoktatási Platform egyik munkacsoportjának vezetőjét kérdeztük.
Mi volt az a helyzet, ami a jogszabályt életre hívta?
1995 óta él a FELVI-rendszer Magyarországon. Korábban, ha valaki felsőoktatásba szeretett volna jelentkezni, kinézett magának egy intézményt, felvételizett, és ha nem vették fel, akkor egy évet kellett várnia, hogy újra továbbtanulással próbálkozhasson. A FELVI informatikai alkalmazás lehetővé tette, hogy a jelentkező jelentkezési sorrendben több intézményt is megjelölhessen: első helyen azt, amire igazán vágyott, második és harmadik helyen olyasmit, ami ezen kívül érdekli, sőt, plusz jelentkezési díjért akár további egyetemeket is felsorolhatott. Ahhoz, hogy ez a rendszer működni tudjon, egységes pontozásra volt szükség országszerte: így alakult ki a hozott pontok és a megszerezhető plusz pontok rendszere. Azzal, hogy nagyobb lett az egyetemre felvettek száma, bekerültek olyanok is, akikről az egyetem úgy gondolta, hogy nem lesznek képesek elsajátítani, amit ők szeretnének. Ezt úgy próbálták megoldani sok helyen, hogy szintre hozó tanfolyamokat tartottak azoknak, akik már bent voltak. Másrészről pedig az iskolák mindegyike sem volt képes arra, hogy felkészítsen rendesen egy felvételire, és ezért az egyetemek indítottak előkészítő tanfolyamokat is. Lehetséges, hogy ezek folyományaként az egyetemekben felébredt az igény, hogy jobban szűrhessék a jelentkezőket, kicsit hasonlóan, mint a FELVI bevezetése előtt; talán ez volt az oka annak, hogy tavaly módosították a felvételi rendszert, és ugyan alapvetően maradt az az egységes pontozás, ami az érettségi és a középiskolai jegyek alapján ad meg a lehetséges 500-ból 400 pontot, de a plusz pontszámok esetén teljesen szabad kezet kaptak az egyetemek, ezt a 100 pontot arra adhatják, amire csak szeretnék. Nyelvtudásra, munkatapasztalatra, esélyegyenlőség biztosítására, versenyeredményekre – és igen, akár felvételi előkészítőn való részvételre is.
Akkor itt teret nyerhet a piaci versengés is: az egyetemek egymásra próbálnak licitálni a megszerezhető plusz pontokkal, hogy magukhoz vonzzák a jelentkezőket.
Így van. És így gyorsan kialakulhat az a helyzet, hogy a most érvényben levő pontszámítás szerint a Széchenyi Egyetem például 80 plusz pontot adhat a saját szervezésű felvételi előkészítőn való részvételért. Ez a 80 pont nagyon sok!
A felvételi előkészítők sok esetben fizetős szolgáltatások, így hátrányba kerülhet az, akinek erre nincs pénze.
Nem mindegyik fizetős, de a Széchenyi Egyetemé például az. És nem is jár mindenhol ilyen sok pont az előkészítőért. De akárhogy is van, ez azt jelenti, hogy több helyen párhuzamosan ezt a feltételt nem lehet teljesíteni. Mondok egy példát! Ha te mondjuk a Budapesti Műszaki Egyetemre szeretnél menni, akkor eddig beírtad elsőnek a Műszaki Egyetemet, másodiknak egy másik iskolát, harmadiknak megint egy másikat. És ha jól sikerült a felvételid, másoknak pedig nem sikerült olyan jól, és voltak stabilan kiszámolható plusz pontjaid, akkor a három közül valamelyik helyre bejutottál. Most viszont, ha te a Műszakira mennél, de nem vagy biztos benne, hogy oda bejutsz, és beírod másodiknak a Széchenyi Egyetemet, de nem jársz ott az előkészítőre, mert gőzerővel tanulsz a Műszakira, akkor előfordulhat, hogy oda nem vesznek fel, és a Széchenyire sem, mert buktál nyolcvan pontot azzal, hogy nem jártál előkészítőre. És akkor nagyjából ott tartunk, ahol a FELVI bevezetése előtt: ha rosszul taktikáztál, akkor van egy üres éved. mert nem vettek fel sehová.
Akkor ez visszalépés az eddigiekhez képest?
Inkább azt mondanám, hogy igazságtalanabb, és méltánytalanul kerülhetnek hátrányba olyanok, akik pedig alkalmasak lennének arra, hogy továbbtanuljanak. Az egyetemek közötti verseny egyre élesebb, egyetlen intézmény sem fog tudni kimaradni belőle, ennek pedig a diákok láthatják a kárát. Egészen abszurd helyzetek is kialakulhatnak így: például valaki, aki borzasztóan jó matekból, az részt kell, hogy vegyen egy egyetem által szervezett matematika előkészítőn ahhoz, hogy bejusson, ahelyett, hogy más dolgokra koncentrálhatna. A megszerzendő pontszám miatt az idejének egy részét olyasmivel kell töltenie, ami számára érdektelen, unalmas, és egyébként, ha járulékos hasznot nem nézzük, teljesen fölösleges. Ráadásul vannak remek, személyre szabott, diákközpontú, kisebb szervezetek (mint például a Van Helyed! Alapítvány) által tartott egyetemi felkészítő programok, amik alól ezzel kihúzzák a szőnyeget, mert nem jár értük plusz pont, hiába hasznosak. A középiskolai fakultációk értéke ugyanígy csökken; a gyerekek inkább a pontszerző tanfolyamokra fognak járni a nagyobb siker reményében. Ezzel persze lehet tanárórákat spórolni a középiskolákban, ugyanakkor csökken az iskolák programkínálata. És akkor emellett még ott van az a gond is, amikor ideológiai alapon adnak plusz pontokat. Van olyan egyházi fenntartású egyetem, ahol ministrálásért nem vallási szakon is plusz pontot kaphat a jelentkező, és ez messzire vezető kérdéseket is felvethet. A segítő szakmák egy részét például már csak egyházi fenntartású intézményekben oktatják.
Hogyan befolyásolja ez a jogszabály azoknak az egyetemi karrierjét, akik elkezdenek valahol tanulni, közben rájönnek, hogy valami mással szeretnének inkább foglalkozni, ezért intézményt és szakot is váltanának?
Eddig ha valaki menet közben akart váltani, annak nem kellett semmit csinálnia az ügy érdekében, csak beadni újra a jelentkezését, mert az érettségi eredménye már adott volt, illetve a plusz dolgok is, amiket addig teljesített, az ezekhez tartozó pontszámai mindenhol ugyanannyit értek. Most ez nem feltétlenül lesz így: azokat a feltételeket kell teljesítenie a többletpontokért, amelyeket az újonnan kiszemelt egyetem megkövetel, lehet, hogy végig kell járnia egy felvételi előkészítőt, hogy ne kerüljön hátrányba a többi jelentkezővel szemben, a korábbi pontszámainak egy része pedig megy a kukába, nem tudja már felhasználni.
Tavaly augusztus óta él ez a jogszabály. Milyen szakmai egyeztetés előzte meg a bevezetését?
Szinte semmilyen. A pályaorientációs szakmával egész biztosan nem egyeztettek, sem a tanárokkal, de a szülőkkel és a diákok képviselőivel sem. Nem tudom, hogy az egyetemekkel mennyire, de ha igen, akkor sem lehet a helyzetet csak az egyik oldal szempontjai szerint megoldani.
Mi lenne a megoldás eben a helyzetben, mi az, amit fontos lépésnek tartana, hogy ez a feszültség oldódjon?
A megoldás az lenne, ha módosítanák a jogszabályt. Most felsorol lehetőségeket, amit az intézményeknek ajánl a 100 pont felhasználásaként, és az utolsó tétel az, hogy „egyéb”. Ezt kellene jobban kibontani, pontosítani; de kizárólag egy átfogó szakmai egyeztetés nyomán, amelyen minden érintett fél képviselői részt vesznek. Így az egyetemek autonómiája sem sérülne, és a rendszer is igazságosabb, elfogadhatóbb lenne a diákok számára is.