2023. november 27-én együttműködési megállapodást írt alá A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Kulturális és Innovációs Minisztériummal. Az eseménnyel kapcsolatban Parragh László és Csák János is nyilatkozatot tett, természetesen mindketten pozitívan értékelve a közösen megtett lépést. Csák János úgy fogalmazott: a Kamara kitartó munkájának is köszönhető, hogy az OECD felmérése szerint Magyarország szakképzési rendszere a három legjobb között van, és most már csak annyi a dolgunk, hogy az ide vezető munkát megerősítsük.
A miniszter kijelentésével egy apró probléma akad: hogy az idézett jelentés nem arról szól, mint amit ő állít. Az OECD minden évben elkészíti az Education at a Glance című átfogó jelentést. Az idén napvilágot látott tanulmány fókuszában a szakképzés állt. A Csák János által kiemelt adat az, hogy a szakképesítéssel rendelkező, 25-34 év közötti fiatalok milyen arányban foglalkoztatottak. Ez Magyarországon valóban kiemelkedően magas, a harmadikok vagyunk Norvégia és Izland után. Ez a szám azonban csak annyit jelent, hogy mennyien helyezkednek el ilyen típusú végzettséggel a munkaerőpiacon. A felmérés ezek után kitér arra, amit Csák már diszkréten elfelejtett megemlíteni: hogy hogyan is állnak a megélhetés kérdésével az érintettek. Röviden: nem jól.
A szakképesítéssel rendelkezők hazánkban a felmérés szerint átlagosan jóval kevesebbet keresnek, mint akiknek „sima” középfokú végzettségük van.
Ráadásul ahhoz, hogy valakinek esélye legyen továbbtanulni és diplomát szerezni, mindenképpen középiskolai érettségi szükséges; ha valakinek ez hiányzik, és csak technikumi végzettséggel rendelkezik, jelentősen beszűkülnek a lehetőségei, hogyan és merre képezheti magát tovább. Ez azt jelenti, hogy lehet ugyan munkát találni a szakképzésből kikerülve, de megélni már nem igazán lehet belőle. A miniszter által dicsért szakképzés tehát a valóságban egyáltalán nem hatékony, hiszen nem biztosít stabil és kiszámítható keresetet azoknak, aki erre alapoznák a jövőjüket.
Az igazsághoz tartozik, hogy ezt a diplomatikusan fogalmazva – rugalmas értelmezés nem új. A Csák által emlegetett OECD-jelentés már hónapokkal ezelőtt napvilágot látott, és kiemelt részletei már akkor végigszáguldottak a kormányközeli médián ugyanezzel a magyarázattal. Felbukkant Orbán Viktor Facebook-oldalán, és onnan átvette az összes, közösségi médiában aktív kormánytag is. A „világszinten is dobogós a szakképzésünk”-olvasat a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól indult, erre hivatkozva vette át az MTI és a kormány közvetlen közösségi csatornái is. Nagyon egyszerűen fogalmazva, amit Csák János minisztériuma tett akkor, és azóta is folyamatosan tesz, az a tények eltorzítása és a közvélemény félretájékoztatása. De ezt legalább következetesen műveli. Hogy ez mennyiben innovatív és hogyan szolgálja a magyar kultúra ügyét, az már egy másik kérdés.