Az egykor feketeöves dzsúdós Patrick Hickeyt a minap letartóztatták Rióban, mert az illendőnél nagyobb mennyiségű, kétes eredetű jeggyel üzletelt.
Előfordul az ilyesmi, a jegyüzérek megjelenése a szervezők szerint jó jel, mert azt mutatja, van érdeklődés a közönség részéről.
Az mondjuk más kérdés, hogy az olimpiai mozgalom történetében még egyszer sem bukott le az európai olimpiai bizottság elnöke jegyekkel – Patrick Hickey ezt a tisztet is betölti az ír olimpiai bizottság vezetőjének a pozícióján kívül – az elnökök és olimpiai bizottsági tagok általában nagyobb üzletekben utaznak. Csinos svájci számlák, aranyórák, luxusutak formájában veszik ki a részüket a magasabban, gyorsabban, messzebbre akciókból. Az olimpiai mozgalom vezetőinek álszent korruptságáról jelentős irodalom létezik, de
a leleplezések ideje alatt a nagyüzemi lopás zavartalanul folytatódik általában.
Hickey talán nem akart kijönni a gyakorlatból, amikor jegyekkel is csencselt, talán a stadionlopást már unta, és szerintem az mélyen emberi, hogy az aprópénzért is lehajol, tiszteli a kétkezi jegyüzérek munkáját, akik egy évszázad alatt nem tudnak annyit összeszedni maguknak, mint egy NOB-tag, amikor ügyesen szavaz a következő olimpia helyszínéről.
A tudósítások egy része arról is beszámol, hogy Hickey nemrégiben Magyarországon járt és igen elégedetten nyilatkozott az itt látottakról, hozzátéve, hogy így aztán hazánknak jó esélye van a 2024-es olimpiai játékok rendezői jogának az elnyerésére.
Hozzátette, mindig is nagy tisztelője volt Schmitt Pálnak, a nemzetközi olimpiai mozgalom másik jelesének, aki egy szakdolgozatot tulajdonított el, néhány kisebb más használati tárgy társaságában. Az Európai Olimpiai Bizottság elnöke hozzátette, hogy a jobb társaságokban, különösen a hölgyek körében különösen népszerű Schmitt milyen megejtő eleganciával emel el hol egy középkori festményt, hol pár hamutartót, esetleg néhány oldalt egy tudományos dolgozatból, megnevettetve ezzel a szebbik nem képviselőit, s mintegy eképpen jó példával elől járva sportszakmai körökben.
Hickey, miközben Budapesten járva pár frissen fénymásolt jegyet ajándékozott a magyar nemzet legnagyobb focistájának (a felső kép baloldalán Hickey, jobboldalán a focista, középen Bach, de nem a zeneszerző), könnyedén csak annyit jegyzett meg, Orbán úr, az aprót tartsa csak meg, vagy költse szivarra vagy stadionra. Aztán a felek megegyeztek, hogy
a budapesti olimpia programjára minden bizonnyal felveszik a férfi- és női lopást, a kétkezi rablást, a hosszútávú pofátlanságot, valamint a stadionépítést és a kőbányászatot.
Hickey ezek után ellátogatott Mészáros Lőrinc gazda birtokaira, amelyen sose megy le a nap és partjait hét tenger mossa. (Csak össze ne menjen), de már dolgoznak a nyolcadikon.
A Mészáros-kontinensen az Európai Olimpiai Bizottság elnöke jutányos áron eladott a kitűnő üzletember és önálló gondolkodó hírében álló Mészáros gazdának néhány tucat nigériai részvényt, amely sokat fog érni, ha a hercegnő kiszabadul az emberrablók fogságából.
Mészáros ugyan egy kicsit ingatta a fejét, hogy ezt a nigériai pénzkérős emailen érkező mesét ő ugyan be nem veszi,
nem olyan buta stróman ő.
De ekkor az ír sportdiplomata bebizonyította neki, hogy a levél valódi. Ugyanis annak eredetiségét egy Rogán Antal által kifejlesztett és szabadalmaztatott eljárás igazolta.
Mészáros gazda itt elnevette magát és barátságosan hátbaverte Hickey elnök urat, majd karon ragadta – Hickey ezek után még sokáig kereste az aranyóráját – és félrevonta, hogy csak tréfált ám, és tudta, hogy ez az évszázad üzlete. Ért ám ő a bolthoz, nem stróman ő, és most megpróbál a saját lábára állni.
Aztán megjelent Rogán is, aki azt ígérte, ha adnak neki háromszázmilliót, és egy nagy követ, akkor abból aranyat csinál az olimpiai elnöknek egy perc alatt. A háromszázmilliót – dollárban – Mészáros gazda kivágta az asztalra, mer ő mindig tart magánál aprópénzt. Rogán a kővel együtt köszönettel zsebbe tette és távoztában megjegyezte, hogy a viszontlátásra, majd még jövök, de felugrok a királyi várba, mert ott meg tőlem szoktak ezt-azt, különösen százalékot kéri.
Hickey tehát azzal utazott vissza a NOB székhelyére, hogy Budapest valóban a legideálisabb helyszín egy olimpiához. Hiszen
az ország vezetői is sportszerető emberek, akik maguk is magas szinten űzik az olimpiát.
Azt pedig csak otthon vette észre, hogy a gyémántos mandzsettagombjai, amit még egy korábbi olimpiai helyszín gondos megválasztásáért kapott valahogyan a ravasz Rogán Tóni zsebrevágta. Egyébként viszontlátta ezeket később, amikor a tárgyaláson a másodrendű Orbánnal rázott kezet, az ő ingujján virítottak.
(Kép: MOB/Szalmás Péter)