Goró Oszkár után Samu Tamás Gergőt mutatjuk be, akinek szintén hasonlít az esete Ahmed H., a tíz évre fegyházra ítélt menekült történetére.
Samu Tamás Gergő a 2008. március 15-i nemzeti ünnepet úgy ünnepelte meg, hogy
bizonyíthatóan rátámadt a rendőrökre, rugdosta a rendőrsorfalat, hergelte a neonáci gyújtogatókat.
Ekkor – 22 évesen – már a Jobbik Békés megyei elnökeként dolgozott, sőt, Vona Gábor abban az évben kérte fel a Jobbik kommunikációs titkárának. A karrierje, igazi nemzeti ellenállóként még feljebb is emelkedett: 2010-ben listáról bekerült a parlamentbe és országgyűlési képviselő lett. Sőt, közjogi hivatalt is kapott: az Országgyűlés korjegyzője volt.
Ebben a káprázatos karrierben csak egy aprócska törés következett be:
2011-ben elítélték hivatalos személy elleni erőszak miatt, 10 hónap felfüggesztetett kapott.
Ekkor kénytelen volt lemondani a mandátumáról, bár a Jobbiknál azért megtartották: még mindig ő a Jobbik Békés megyei elnöke.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom – milyen szép hosszú név egy neonáci társulásnak – „a példamutató magatartásáért” Nemzeti Ellenállás díjat adományozott neki. Sőt, menjünk tovább: a 444 cikke szerint a Jobbik ifjú politikusa összesen 2,4 millió forintott tehetett zsebre mindenféle változatos témájú tanulmányokért, amelyek közt volt olyan, ami Koszovóról, és olyan is, ami Olaszországról szólt.
Samu Tamás Gergő és Vona Gábor közös selfie-je (Forrás: a politikus Facebook-page-e)
Samu Tamás Gergő világ életében politikus volt, sosem kellett különösebben megküzdenie semmiért, elmennie dolgozni, vagy szégyellnie magát. Katolikus, nős ember, a sajnálatos, 2008-as események óta még igazi nép-nemzeti bajuszt is növesztett magának. A becsületén nem is esett folt, jó kis férfimunka volt nemzeti ellenállni március 15-én. Elvégre, bárkivel előfordul, hogy nemzeti ünnepen nekimegy a rendőrsorfalnak. Igazán példamutató magatartás.
Mi köze ennek Ahmed H.-hoz?
Most szerdán, egy rendkívül ellentmondásos tárgyalássorozat végén, “terrorcselekmény és illegális határátlépés” vádjával 10 év fegyházra és kiutasításra ítélték Ahmed H-t. Látszólag a két férfinak csak annyi köze van egymáshoz, hogy mindketten nős emberek és megdobálták a rendőröket kővel.
Ahmed H. ugyanis a mai politikai klímában nem példamutató személyiség, hanem ellenség, hiszen szír és menekült. Bevándorló, “büdös migráncs”, sőt, mi több, „migri”. A bőre se fehér. A vallása se katolikus.
Ahmed H. ugyan nem ment ugyan neki a rendőrsorfalnak, de egy megafonon megpróbált kommunikálni a szerb és a magyar határ közé szorult, kétségbeesett, hulla fáradt társaival – nőkkel és gyerekekkel is, illetve a rendőrökkel is, akik vízágyúval és gumilövedékkel lőtték őket. Ahmed H. állítólag még pár követ is eldobott a rendőrök felé.
Ahmed H. ugyan Szíriából származik, aki Cipruson élt a feleségével és a gyerekeivel, mígnem egyszer úgy döntött, hogy elkíséri Szíriában élő családtagjait a balkáni útvonalon egészen Németországig, ahol a biztonságos jövőt remélték. Tavaly szeptemberben, nem sokkal a szerb határ lezárása után, a rendőrség 10 másik emberrel együtt letartóztatta.
Aztán elítélték, beteg édesanyjával és idős édesapjával együtt.
Nem kapott a példamutató magatartásáért „Nemzeti Ellenállás” díjat. Nem lett országgyűlési képviselő. Azóta sem mond nyilas hangvételű beszédeket a Békés megyei közgyűlésben, vagy ír tanulmányokat milliókért.
Szeptember 16-án, mikor szerb határhoz érkező menekült emberek látták, hogy nem engedik őket továbbmenni, tiltakozni kezdtek. A feszültség egyre nőtt, végül erőszakossá fajult – a rendőrség könnygázt és vízágyút is bevetett, miközben a tiltakozók köveket és különböző tárgyakat dobáltak feléjük. Ahmed H. egyike volt azoknak, akik megafonon keresztül próbált kommunikálni a rendőrökkel és a tömeggel – mindkét esetben békés, illetve nyugtató hangnemben -, később ő is részt vett a dobálásban. A megafon használatából, illetve abból, hogy eldobott 3 tégladarabot, a bíróság számára az következett, hogy ő volt a tömeg legfőbb irányítója, és fenyegetéssel próbálta arra kényszeríteni a magyar hatóságokat, hogy azt tegyék, amit ő akar.
Vagyis a bíróság szerint terrorcselekményt követett el.
Ha jobbikos csinálja, akkor példamutató nekimenni a rendőröknek. Ha menekült, akkor terrorcselekmény.
A magyar igazságszolgáltatás ezzel az ítélettel morálisan lehúzta magát a budin. Polt Péter ügyészsége eddig is védte a Fideszben boldoguló, közpénzből gazdagod korrupt politikusokat és gazdasági köreiket, de bírósági ítélet, ami ennyire politikailag irányított lett volna, még nem született.
Egyértelmű, hogy a röszkei perek koncepciós perek, amelyeket politikai megrendelésre hajt végre a magyar igazságszolgáltatás. Ezt mi sem mutat meg jobban, mint hogy a bíróság Ahmed iszlám vallását is a terrorcselekmény bizonyítására használta fel, illetve hogy kizárólag rendőröket volt hajlandó meghallgatni tanúként – az ügyvéd határozott kérése ellenére sem engedélyezte önkéntesek, újságírók tanúként való bevonását, illetve egy hangfelvétel meghallgatását sem, amely egyértelműen segített volna Ahmed szerepét tisztázni.
Teljesen abszurd, hogy ezzel az ítélettel egy világvallást bélyegzett meg „terroristának” a magyar bíróság.
Ráadásul anélkül, hogy igazán megvizsgálták volna, mi történt valójában.
Ahmed H. pere – akárcsak a másik 10 vádlott elleni eljárás – csupán példastatuálás, amely a kerítéssel, a rendőri erőszakkal és a törvények megváltoztatásával együtt a félelemkeltést és a Fidesz érdekeit szolgálja. A Rákosi-korszakban, az ’56-os forradalom idején voltak hasonló koncepciós perek utoljára Magyarországon.
Ez az ítélet is csupán a propagandagépezet része, amely a muszlim bevándorlók elleni indulatokat kívánja folyamatosan felszínen tartani, és a Fidesz-kormány fasisztoid menekültpolitikájának egyik eleme.
Ha valaki szolidaritást vállalna Ahmed H.-val és társaival, menjen el ma 16.00-ra a Blaha Lujza téren tartott demonstrációra.