Miután pár napja értelmiségiek és civilek bejelentették, hogy Majtényi Lászlót, alkotmányjogászt és volt ombudsmant jelölik köztársasági elnöknek Áder Jánossal szemben, a pártok gyorsan döntöttek, hogy támogatják-e jelöltet. Schiffer András megint csak arra használta a helyzetet, hogy az ellenzéken köszörülje a nyelvét.
- Az MSZP teljes mellszélességgel kiállt Majtényi mellett,
- a Jobbikról kiderült, hogy megint saját jelöltben gondolkodik,
- az LMP pedig szokása szerint hol az egyik, hol a másik lábára állva toporog, hogy most mit is csináljanak.
Schiffernek, aki hivatalosan is visszavonult a politikáról, nem sikerült nyugton maradnia és jót rúgott az egész Majtényi-jelölés kapcsán az egész ellenzékbe.
„2016: Majtényi László az ATV Start című műsorában azt mondta, az ellenzéki pártok egy elfogadhatatlan rendszert legitimálnának azzal, ha részt vennének az alkotmánybírák jelölésében. Az új alkotmánybírák novemberi megválasztásában és eskütételén a „demokratikus oldal” (jelentsen ez bármit) képviselői nem vettek részt.
2017: A „demokratikus oldal” (jelentsen ez bármit) Majtényi Lászlót jelölné köztársasági elnöknek a 199 fős Országgyűlésben, az Áder Jánost támogató 131 fős kormányoldal ellenében. Majtényi tudott a felkérésről, nem tiltakozott ellene, most igazából a reakciókra vár, néhány napot kér.
Arról még nincs hír, hogy az érintettek egy elfogadhatatlan rendszert legitimálnának-e azzal, ha részt vennének a köztársasági elnök jelölésében.”
Ősrégi probléma ugyanis az ellenzéki oldalon, hogy – focis kifejezéssel élve – ki melyik kapura játsszon. Mi az ellenzék szerepe egy kvázi-demokráciában? Mit tehetnek meg és mit nem? Mennyire működjenek együtt? Mennyire legyenek részei a rendszernek?
Ezeken a kérdéseken folyamatosan problémáznak az ellenzéki képviselők, de előbbre nem nagyon jutottak az utóbbi hat évben.
Mindez azért van, mert Magyarország már nem demokrácia, de még nem diktatúra. A demokratikus intézményeket teljesen kiüresítették, csupán díszletek az orbáni rendszerben, amely a nyers zsákmányszerzésre és hatalommegtartásra irányul.
Ilyen körülmények között az ellenzéknek komoly dilemma, hogy mennyire vegyen részt a rendszer működésében, hiszen ha úgy csinál, mintha a demokratikus játékszabályok meglennének, akkor könnyen legitimálja az orbáni zsákmányszerzést; ha pedig negligálja az egészet és kivonul, mint a DK, akkor pedig végképp elsüllyedhet az érdektelenségben.
A DK úgy képzeli el az ellenzék szerepét, hogy kivonul a Parlamentből és teljesen negligálja az orbáni ál-demokráciát. A többiek még küzdenek a Parlamentben és próbálnak valami életjelet mutatni. Az ellenzék igazából bármit csinálhatna – de nagyon fantáziátlan. A legtöbbször széttárják a kezüket és mindenkire mutogatnak. Többek között a saját, potenciális szavazóikra is. sosem ők a hibásak azért, mert eszköztelenek. A szavazók nagy része már rég kiábrándult belőlük is.
Életjel szempontjából az ellenzéknek akár jó irány is lehet Majtényi jelölése.
Annak idején Sólyom Lászlóból is hasonló módon lett köztársasági elnök: a civilek jelölték. Így futott fel az LMP is. Sőt: Sólyom jelölte Majtényit 2007-ben az állampolgári jogok biztosának. Akkor ezt mondta Majtényiról:
A felmérések szerint már hosszabb idő óta fogy az emberek bizalma a politikában, a demokratikus intézményekben” – mondta az államfő, aki szerint ezért is különösen fontos, hogy az ombudsman intézménye bizalmat élvezzen. Erre a tisztségre tehát olyan jelölteket kell állítani – vélte Sólyom -, akikben az emberek feltétlenül megbízhatnak, és akiknél fel sem merülhet, hogy politikai okból részrehajlók lennének.
“Örömmel tájékoztatom önöket, hogy sikerült ilyen jelölteket találnom” – jelentette be döntését az államfő, aki szerint Majtényi László korábban már bebizonyította, hogy “a jogvédelemben nincs tekintettel semmilyen érzékenységre, hanem csakis alkotmányos feladata vezérli”.
Sólyom László köztársasági elnökké választása, az LMP parlamenti párttá válása és később Majtényi meg nem választása egy politikai folyamatnak tekinthető.
Schiffer András emlékezete mintha kihagyna. Mintha elfelejtené, hogy ő vastagon benne volt ebben a folyamatban. A Facebook-os benyögése egész más színt kap, ha az egész történetet ebbe a keretbe helyezzük. Hiszen Schiffernek komoly szerepe volt annak idején abban, hogy Sólyom legyen a köztársasági elnök. Ha Sólyomnak megfelelt Majtényi, akkor Schiffernek miért ne felelne meg? Valószínűsíthetjük, hogy Majtényi László inkább őrködne a demokrácia felett, mint Áder János, aki csuklás nélkül engedett át olyan dolgokat a Fidesztől, amik komoly demokrácia-defficitet okoztak az országban.
És egyáltalán: vajon Schiffer András miért érzi azt, hogy kibicként folyamatosan be kell kiabálnia a kispadról? Vajon miért gyűlöli Schiffer az ellenzéket még jobban, mint a Fideszt? Nem a Fidesz bontotta le a demokráciát az országban az utóbbi hat évben? Azt a demokráciát, amit például Sólyom László is megpróbált védeni?