A 2010-es választások idején a nokiás doboz a korrupció szimbólumaként került be a köztudatba, és hozzásegítette a Fideszt a kétharmados győzelemhez. Ám hiába derült ki, hogy nem létezett semmiféle pénzzel tömött nokiás doboz, Orbánék 2014-ben is kampánytémát csináltak belőle.
A recept eddig jól bevált, és úgy tűnik, folytatják is: Az OLAF-jelentéssel már most azon dolgozik a Fidesz, hogy a 2018-as választások előtt újra besározza az előző, szocialista városvezetést.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pár napja hozta nyilvánosságra teljes jelentését a 4-es metró beruházásáról. Javaslata szerint közel 60 milliárd forintot kellene visszakérni a támogatások kedvezményezettjeitől. Az OLAF megállapításai között szerepel szabálytalanság, csalás, korrupció és EU-pénzek szabálytalan felhasználása.
Az OLAF az Európai Bizottságtól függetlenül működő ellenőrző testület. Hozzáférhet egyes iratokhoz, ám nem fordulhat közvetlenül az ügyészséghez, mindössze javaslatot tehet. A magyar illetékes hatóság ezek után dönthet arról, hogy tesz-e feljelentést. Az ügy pedig a magyar nyomozókhoz, majd adott esetben a magyar ügyészséghez, bírósághoz kerül.
A Figyelő Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes nevét is elővette az üggyel kapcsolatban:
“… akár jogi értelemben is felelősségre vonhatják Demszky Gábor főpolgármester bizalmasát és politikai főtanácsadóját, Mesterházy Ernőt, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest, valamint a a BKV egykori vezérigazgatóját, Antal Attilát és Kocsis Istvánt” – árják csütörtöki cikkükben, amit több lap is átvett.
Hagyó neve a c07 számú Swietelsky-szerződés kapcsán merült fel az OLAF-jelentésben. Erre az adott okot, hogy a BKV-ügy nyomozati szakaszában Antal Attila volt BKV-vezérigazgató terhelő állításokat fogalmazott meg a volt főpolgármester-helyettesről is. Antal a nyomozati vallomásában azt állította, hogy egy Hagyó által közvetítőnek jelölt személy a jelenlétében kétmilliárd forint kenőpénzt kért a Swietelsky Építő Kft.-től. Cserébe azért, mert BKV-s belső információkkal hozzásegítették a 4-es metró 40 milliárdos belsőépítési tenderének megnyeréséhez.
Erről a nyomozati vallomásról később a bíróság előtt kiderült, hogy nem volt igaz.
Antal a tárgyaláson ugyanis rendőri nyomásra panaszkodott. Bevallotta, hogy nyomozati vallomásai a rendőrség elvárásai alapján készültek. Annak érdekében ugyanis, hogy meggyanúsítása után ne tartóztassák le, megengedte, hogy a jegyzőkönyvek olyan tartalommal készüljenek, ahogy azt a rendőrség szeretné. Antal a bíróság előtt bocsánatot kért a Hagyó Miklóstól, Demszky Gábortól és Mesterházy Ernőtől azért, mert alaptalanul rájuk vallott a rendőrségi kihallgatásokon.
Ráadásul annak idején Antal 2010. február 18-i nyomozati vallomása okán indult már nyomozás azzal kapcsolatban, hogy vesztegetett-e a Swietelsky.
A hatóságok már ekkor sem találtak semmi szabálytalanságot, így 2012 nyarán le is zárták a nyomozás.
Egyébként – ahogy a Figyelő is írja – az OLAF sem vitatja a nyomozás lezárását.
Adott tehát egy hamis tartalmú, visszavont vallomás, és egy nyomozás amit már lezártak az esettel kapcsolatban. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy Hagyót csak a neve miatt akarják belekeverni az ügybe, hátha ismét sikerül eljátszaniuk a 2018-as választások előtt azt, amit már 2010-ben és 2014-ben is.