Az egész, milliárdokból felújított kastélyt, tokkal-vonóval a vadászkamarának adták volna át ingyen, csak az MSZP megmakacsolta magát. A kórházra nincs pénz Hatvanban.
Átadják a felújított kastélyt: Szabó Zsolt, Áder János és Semjén Zsolt (kép: hatvanonline)
2013-14-ben hirtelen lett pénz az évtizedek óta szétmálló Grassalkovich-kastély felújítására Hatvanban, egész pontosan 3,15 milliárd forintot utaltak ki rá, közpénzből. Azt tudni kell a kastélyról, hogy korábban kórház volt, még korábban technikum, előtte meg a szovjet katonák tüzelték el benne a méregdrága bútorokat (meg állítólag a helyiek is kimentettek belőle pár értékesebb darabot, de ez is csak legenda.) A kórház megújítására, adósságainak rendezésére sosem volt pénz, most is úszik az adósságban. Szó is volt róla többször, hogy bezárják, de a városvezetés mindig hősiesen kitartott mellette, hogy a helyieknek ne kelljen az egri kórházba átjárniuk.
A szocialista városvezetés és a Gyurcsány-kormány alatt többször neki akartak veselkedni, hogy legyen a kastéllyal és a kórházzal valami, de mindenki csak a vállát vonogatta, hogy nincs rá pénz. Az épület mállott szét és ott állt Hatvan közepén, mint valami memento: így nem szabad egy értékes épületet veszni hagyni.
Aztán jött a Fidesz, Szabó Zsolt lett a polgármester és hirtelen lett pénz;
kórház helyett vadászmúzeumot csináltak a kastélyból és felújították. A két Zsolt, Semjén és Szabó, illetve Áder János adta át boldogságban úszva, amit a 444 le is húzott, az Index beszámolója pedig egyenesen brilliánsra sikerült.
Ha Szabó Zsolt nevét nem ismeri, az nem csoda: a Fidesz Heves megyei főmuftija ő, akiről azt suttogják a helyi MSZP-ben, eltörték a lábát valami maffia-ügy miatt. (Hivatalosan autóbalesetet szenvedett.)
Szabó Zsolt 2014-ig volt Hatvan polgármestere, 2010 óta pedig parlamenti politikus is, sőt, 2014 júniusban nevezték ki fejlesztés- és klímapolitikai államtitkárnak, s a környéken a hozzá tartozó Otthon melege program fantázianéven futott pályázatok miatt jó ideig csak
mosógépcsere-felelősnek
hívták.
Szabó Zsoltról jó pár gyanús történet kering Hatvanban.
- Ő is azon fideszes polgármesterek és képviselők között volt, akik szemrebbenés nélkül, jogtalanul vettek fel két helyről költségtérítést, amit vissza kellett fizetniük.
- Schmitt Pál államfő 2012-es plágiumbotránya után több politikus között Szabó is az egyik szereplője volt a doktori fokozat nélküli PhD-s sztorinak: önéletrajzában a Newport Universityn szerzett PhD-fokozatával kérkedett, miközben kiderült, hogy valójában az Econovum Akadémián felnőttképzés keretében szerzett képesítést, ami a magyar törvények szerint nem jogosít fel a PhD megjelölés használatára.
- A gazdasági életbe a 2004-es paradicsombotránnyal írta be magát, amikor Aranyfácán-vezérként nem fizetett a termelőknek.
- 2014-ben, pont a balesete környékén a helyi párttársai megelégelték a teljhatalmát, amit a fideszes szürke eminenciással, Tóth Csabával töltött ki Hatvanban. Horváth Richárd polgármester megvált az egykori kabinetfőnök Tóth Csabától, akit a helyi politikai rossz nyelvek csak „komisszárként” emlegetnek.
Vadászszenvedélye miatt az államtitkár jó kapcsolatot ápol a kereszténydemokrata pártelnök Semjén Zsolttal és Pesti Imre kormánymegbízottal – ez a nexus is segítette a hatvani kastély Magyar Vadászati Múzeummá alakításában. Igazi mentorának azonban Kövér Lászlót tartják – írta a HVG.
A felújítás és múzeummá alakítás azonban nem volt elég a Fidesznek és a strómanoknak:
pár napja felvetődött, hogy az adómilliárdokból felújított épületet ingyen átadják a vadászkamarának. Az MSZP-nek persze az utolsó pillanatban jutott az eszébe, hogy hopp, itt megint valami sötét ügyletről van szó (vagy nem kaptak elég pénzt, ki tudja) és kihátráltak a kezdeményezés mögül.
Ezután a Fidesz is visszakozott, és így az előzetes napirenddel ellentétben mégsem tárgyal ma az Országgyűlés a javaslatról. Az indítványban az volt a fura, hogy Lázár Jánossal, Semjén Zsolttal együtt nyújtotta be több MSZP-politikus, a szocialista párt azonban a napokban bejelentette, mégsem támogatják a javaslatot. – Ami szakmailag indokolt volt, politikailag tarthatatlanná vált – magyarázták. A kihátrálásnak azért is van különös jelentősége, mert a kastély átadásáról szóló jogszabály bizonyos részei kétharmados többséget igényelnek, a kormánypártok viszont önmagukban nem tudják ezt megteremteni.
A történetben az még az érdekes, hogy szinte minden nagyobb beruházás ugyanilyen a forgatókönyv szerint készül el Magyarországon: évtizedeik nincs rá pénz, aztán jön egy befolyásos ember nagy elképzelésekkel, szerez rá egy rakat közpénzt és kibulizza magának a felújítást. A Várkert bazártól a Városligetig ugyanez történik.
Két dolog sose érdekel senkit:
- hogy a helyiek mit szeretnének.
- hogy utána mi történik az egész beruházással.
Mert idővel, érdekes módon a közpénzből felújított megaprojekt hirtelen, rejtélyes módon magánkézbe kerül. Fidesz-közeli magánkézbe. Amúgy Semjén az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke.