A lap úgy értékeli, hogy Rómában az unió egysége és a nagyobb rugalmasság mellett foglaltak állást a tagállamok, ám erős a félelem a szakadástól. A csúcsértekezletről kiadott közlemény hirdeti a nagyobb szolidaritást, és hogy a tagok az eddiginél jobban tiszteletben tartják a közös szabályokat. De a dokumentum most első ízben kifejezetten tartalmazza a többsebességes Európa lehetőségét. Ugyanakkor még Magyarország is szorgalmazza a közös védelem erősítését. Szíjjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy az Orbán-kormány a közös, európai hadsereg legnagyobb hívei közé tartozik, és még azt is el tudja képzelni, hogy több nemzetközi egységet hozzanak létre. Hozzátette ugyanakkor, hogy a biztonságpolitikában fenn kell maradnia az eddigi együttműködésnek a tagállamok között. A tudósítás megjegyzi: Trump győzelme után immár a kelet-európaiak is látják, hogy a biztonság ügyében többé nem lehet Amerikára hagyatkozni.
A menekülthullám ügyében a 27-ek hitet tettek a felelős és tartós migránspolitika mellett, ami tekintetbe veszi nemzetközi normákat. Bekerült egy passzus az emberi jogokról is, ám a lényeg, hogy nem változik a jelenlegi gyakorlat. A szolidaritásról pedig csupán annyit, hogy azt Magyarország már rég semmibe vette, amikor figyelmen kívül hagyta a menedékkérők elosztásáról hozott döntést. Mi több, Szíjjártó Péter az olasz fővárosban megerősítette az újságnak, hogy a magyar fél a jövőben sem kíván senkit befogadni, mert nem szeretne senkit sem arra ösztökélni, hogy Európába jöjjön. Arra hivatkozott, hogy a kormány már csaknem a GDP 1 %-át költötte a határvédelemre, 8 ezer ember teljesít szolgálatot a déli határon. Magyar részről ez a hozzájárulás a szolidaritáshoz.
Európa napjainkban már több mint az államok egyszerű szövetsége, nagy az összetartozás érzése, ráadásul az EU hívei erősebbek, mint azok, akik szét akarják szakítani. Az országok immár annyira összefonódtak egymással, hogy jelentősebb károk nélkül nem is lehet elképzelni a kiválást. Arról nem beszélve, hogy nehéz volna ésszerűen megindokolni a döntést, főként, miután az emberek túlnyomó többsége a tagság mellett van. Vagyis az összefogás mellett szól a józan ész. Emellett ugyan maradt jócskán szkepszis az ügyben, hogy az unió mennyire képes segíteni a globalizáció fenyegetései ellen, ám amikor Putyin, Erdogan, illetve Trump is jelen van a színen, csak kevés ország gondolja azt, hogy Brüsszel volna minden rossz epicentruma. Egyre fontosabb a közösség által nyújtott védernyő, ebben még az olyan eltérő politikai jellemek is egyetértenek, mint Merkel és Orbán. Végül pedig főleg fiatalok azért nem hajlandóak átengedni a terepet a nacionalistáknak, mert erős bennük az összetartozás érzése, és tudják, hogy ezt az összetartozást meg kell védeni. Határozottan úgy néz ki Róma után, hogy sikerül összefogni az egység erőit, és ezt tényleg szabad ünnepelni.
Valószínűleg folytatódik a menedékkérők beözönlése Európába és elosztásuk hatalmas gondot jelent. A németek különösen dühösek a visegrádi államokra, amelyek vállalt kötelezettségüktől eltérően szinte senkit sem vettek át. Pascal Lamy, a veterán uniós diplomata elismeri, hogy a menekültválság nagyob fenyegetést jelent az EU számára, mint az euróválsággal összefügg észak-déli ellentét. A schengeni rendszer megingott, a magyar kerítés miatt ezrek rekedtek a Balkánon. A briteket leszámítva hivatalosan ugyan senki sem jelentette ki, hogy korlátozni kívánja az emberek szabad mozgását a közösségen belül, de az elv erősen sérült. Ideértve, hogy a kelet-európaiak immár nem kaphatnak mindenütt azonnal szociális juttatásokat, ha nyugatra költöznek. Miközben az agyelszívás nem jó az anyaországoknak. A Brexit eredménye azonban az lehet, hogy az EU-n belül senki sem kérdőjelezi meg egyhamar a szabad mozgás jogát. De itt is bejöhet a képbe a változó sebesség, vagyis, hogy annak érvényessége nem mind a 27 államra, hanem közülük csupán egy párra terjed majd ki.
Az egyik legbefolyásosabb európai külpolitikai elemző úgy látja, hogy a szolidaritás a kontinens keleti felén sokak számára egyirányú utca. Erre utal az a paradoxon, hogy a nagy többség az unió lelkes hívének számít, mégis olyan pártok győztek a legutóbbi választásokon, amelyek EU-ellenesek és nyíltan elutasítják pl. a független bíróságok és sajtó intézményét. A bolgár Ivan Krasztev úgy véli, hogy a populista magyar és a lengyel kormány lépései, mint az Alkotmánybíróság bedarálása, a jegybank önállóságának felszámolása, valamint a szabad médiának és a civil társadalomnak küldött hadüzenet, riadóztatniuk kellene mindenkit az önkényuralomról szerzett történelmi tapasztalatok alapján, a két lakosság nagy részét mégsem izgatja, hogy Orbán és Kaczynski egyre több hatalmat szerez. Az illiberális fordulat sok minden felülvizsgálatára készteti a nyugatot.
A liberális demokrácia lényegét a kisebbséget védelme és az jelenti, hogy a választások vesztesei legközelebb újra csatasorba állhatnak, vagyis a győztesek nem egyszer és mindenkorra ragadták magukhoz az irányítást. A populisták viszont a liberalizmust veszélynek tekintik a társadalom szemszögéből, mert az elmossa a választóvonalat a győzelem és vereség között. Ezek a pártok az ígérik, hogy siker esetén a többség azt csinálhat, amit csak akar. Ez a többség a kozmopolita elit, illetve a migránsok összeesküvésének tekinti, hogy megrendültek a stabil életviszonyok. Úgy gondolja, hogy a liberális gondolatok és intézmények gyengítik a nemzeti egységet. Felháborítja, hogy nem az van, amit ő akar. Ezért csatlakozik a Fideszhez és a Jog és Igazságossághoz. A menekültválság feltárta, hogy a fenyegetett többség fél, nehogy a globalizálódás vesztese legyen. A hatalom új gazdái ugyanakkor megaláztatásnak tartják, hogy az európai normák átültetésére szorítják, arra építik fel legitimációjukat, hogy meg kell védeni a nemzeti identitást Brüsszellel szemben.
Kelet-Európa nagy ellentmondása, hogy az unió csak a liberális demokrácia révén tud fennmaradni, ám a szervezet keleti felén a demokráciát a liberalizmus alternatívájaként tervezték meg.
Magyarországon felébreszti a népet a Kétfarkú Kutya Párt, amely először indul helyi választásokon, éspedig nem egészen egy hónap múlva, Zuglóban. Jelöltje mókás programot hirdetett meg, ideértve a szemenszedett hazugság elméletét és gyakorlatát, illetve, hogy kezdeményezi mindenki számára offshore számla nyitását. A pártról tudni kell, hogy tagjai a király udvari bolondjai, akik elítélik a hagyományos politikai erők disznóságait. Óriásplakátokon parodizálták az orbáni bevándorlás-ellenes politikát és egy csomó esetben a street art módszereit is bevetették.
A honlap olyan elképzeléseket tartalmaz, mint az ország területének megkurtítása és metróvonal egyetlen megállóval, mert az lényegesen csökkentené a költségeket és még sín sem kellene hozzá. Amúgy kétfarkúék senkivel sem kívánnak szövetségre lépni és nagyon nem szeretnének olyanok lenni, mint a többi párt. Ami a menekülteket illeti, egyik képviselőjük azt tanácsolja mindazoknak, akik francia földön találtak menedéket, hogy jöjjenek csak nyugodtan hozzánk, már persze, ha sok pénzük van. Nem lesz semmi gond a beilleszkedéssel, a magyarok kedvelik az olyan külföldieket, akiknek tele bugyellárisuk. De az is lehet, hogy a párt indul a francia elnökválasztáson. Elegendő rájuk szavazni, és máris megvan az örök élet és az ingyen sör.