Rájöttek, hogy hatalmas szarba léptek. Az hagyján, de az országot is magukkal ránthatják. Elkezdődött az óvatos kihátrálás a CEU-törvény mögül., ugyanakkor azt is megtudtuk, mi értelme volt az egész világot magunkra haragítani. Sosem találja ki, miért volt szüksége Orbán Viktornak erre a balhéra. 
Lassan kiderül, hogyan evickélnek ki Orbánék abból a szarból, amibe saját magukat és az országot is belerángatták. A CEU-törvény ugyanis már akkora botrányt kavart, hogy az amerikai külügy is arra szólította fel a magyar kormányt, hogy vonja vissza a törvényt. Az Európai Bizottság pedig éppen most cincálja darabokra. Gulyás Gergely pökhendi stílusban igazította ki az amerikaiakat, viszont Palkovics Lászlónak a brüsszeli tárgyalások után hirtelen mentőötlete támadt.
Szemlátomást Orbán Viktornak a konfliktus a lételeme, de ennek az egész ország látja a kárát. Az amerikai külügy arra szólította fel, hogy vonja vissza a magyar kormány a CEU-törvényt, az Európai Bizottság pedig elemzi és hamarosan állást foglal róla. Ennek ellenére
egyre több az olyan hang az EU-n belül, ami azt bizonyítja: Magyarországnak tényleg lőttek és ha így folytatja, egyszerűen kiteszik a szűrét az Unióból.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke például elmondta: a bizottság napirendjén nem csak a CEU működését ellehetetlenítő törvény szerepelt, hanem
- a magyarországi jogállam helyzete,
- a bevándorlási törvény nemrég elfogadott szigorítása,
- a civilszervezetekkel kapcsolatos, múlt héten benyújtott javaslat,
- de még a romák helyzete is.
Timmermans szerint arra szeretnének választ kapni, mit is akar Európával a magyar kormány.
„Együtt voltunk Rómában, aláírtuk az Európa jövőjéről szóló nyilatkozatot, aztán hazament és arról beszél, hogy állítsuk meg Brüsszelt? Mi a fene történik?”
– fogalmazott Orbán Viktorral kapcsolatban az alelnök, aki a CEU-t Európa egyik legfontosabb felsőoktatási intézmények nevezte.
Korábban azt is megírtuk, hogy az amerikaiak hogyan gyakorolnak nyomást a kormányra és ebből milyen megoldási kísérletek látszódnak.
A kormányzati szereplők mai megszólalásai is azt tükrözik, hogy az Orbán-kormány lassan rájön: nagy szarba léptek.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ugyan dacosan reagált a washingtoni külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatára és súlyos tévedésnek állította be a szóvivő szavait:
„A magyar jogrendben nem lehet törvényeket felfüggeszteni .”
Mivel – hangsúlyozta – a magyar jogrend nem ismeri a törvények felfüggesztését. Aztán gyorsan hozzátette:
“Van egy törvény, és van egy maximális tárgyalási hajlandóság és jó szándék a magyar kormány részéről.”
Nyilvánvalóan a tudatában annak, hogy a szövetségi kormány nem rendelkezhet a felsőoktatás ügyében, Gulyás a húzd meg-ereszd meg-alapon megint bedobta azt a kommunikációs panelt (illetve, hazugságot), amit már Rétváritól is hallottunk:
“Reméljük, hogy ha a törvény tartalmát megismerik, akkor (…) az amerikai szövetségi kormány is tudhatja, hogy semmi másra nincs szükség, mint egy elvi jóváhagyásra, megállapodásra, akár szándéknyilatkozatra a szövetségi kormány részéről.”
Aztán kibújt a szög a zsákból: „a kormány célja, hogy tárgyaljon az Egyesült Államokkal és New York állammal.”
Ugyanakkor Palkovics László oktatási államtitkár a HVG-nak már egészen megoldás-központúan nyilatkozott. Palkovicsot valószínűleg megizzasztották Brüsszelben (igen, ott nem lehet ezekkel a gyenge propagandadumákkal kábítani az embereket):
ugyanis a brüsszeli tárgyalásai után a Bruxinfónak nyilatkozva a CEU megmaradásának egy eddig nem kommunikált lehetőségét villantotta fel.
Az államtitkár szerint az a kérdés, hogy
- a CEU ahhoz ragaszkodik, hogy legyen Magyarországon működési engedélye,
- vagy ahhoz, hogy legyen Magyarországon képzése, amire CEU-s diplomát adhat ki.
Palkovics László szerint a CEU és a Közép-európai Egyetem jelenlegi licencszerződésének kibővítésével az intézmény a nagy vihart kavart törvénymódosítás előtti módon működhet.
Legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfogadott törvény szabta két új feltételt
– mondta a hvg.hu-nak az oktatási államtitkár. Abban az esetben, ha a CEU (tehát az amerikai intézmény) nem teljesíti az új előírásokat – vagyis nem kezd a származási országban is oktatási tevékenységbe, és nem születik amerikai-magyar megállapodás a működéséről – felhatalmazást adhatna a Közép-európai Egyetemnek, hogy a megbízásából egy licencszerződéssel végezze a képzéseit, így a hallgatók diplomáját ugyanúgy, mint előtte, a CEU bocsátaná ki.
A lehetőséget az államtitkár későbbi MTI-s nyilatkozatában már nem említette (abban csak annyit mondott, hogy a CEU működése nem kerül veszélybe, mert más formában ugyan, de az új feltételek elmaradása esetén is folytatni tudná a tevékenységét és még az üzleti modelljük sem feltétlenül sérülne). A hvg.hu-nak azonban megerősítette: ha az intézmény meg akarja oldani a problémát, akkor gyakorlatilag csak két önálló jogi személyiségnek számító egyetem: az amerikai CEU és a magyar Közép-európai Egyetem (KEE) magyar egyetem 2009-ben kötött licencmegállapodását kell kibővítenie. Az ugyanis az államtitkár tudomása szerint csak néhány képzésre kötötték meg nyolc éve, de ha változatlan konstrukcióban kíván működni a CEU, akkor ki kell terjeszteni a teljes képzési portfólióra. A különbség a mostani helyzethez képest, hogy az Egyesült Államokban akkreditált képzésekre a CEU-nak most van működési engedélye, a feltételek teljesítése nélkül ezt elveszíti, de a licencképzés alapján a CEU-s diploma kiadásáról nem kell lemondania.
Arra a kérdésre, hogy ha ez ennyire egyszerű, akkor a törvény elfogadása előtt ő, illetve a kormány ezt miért nem kommunikálta, hiszen elejét vehette volna egy óriási, hazai és nemzetközi tiltakozáshullámnak, az államtitkár azt mondta, mert az egyetem ügye, nem a politikáé.
„Én is és a kormány is végig azt mondta, hogy nem akarja bezárni a CEU-t, csak azt akartuk, hogy a működési feltételei legyenek átláthatóak.”
Idézzük meg Gulyás Gergelyt egy pillanatra megint, hogy mi a kormány célja ezzel az egésszel:
„a kormány célja, hogy tárgyaljon az Egyesült Államokkal és New York állammal.”