Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. április 20.
New York Times/Washington Post/ABCNews/AP
Még a konzervatív Amerikai-Magyar Koalíció tiszteletbeli vezetője is igen sajnálatosnak nevezte mind a CEU elleni támadást, mind a civilek ellen készülő törvényjavaslatot. Maximilian Teleki szerint gyorsan rontja a kétoldalú kapcsolatokat, hogy a magyar kormány olyan, felesleges jogszabályokra pazarolja az energiáit, mint a felsőoktatás, illetve a civil szervezetek tevékenységének reformja. Hozzátette, hogy mindkettő ki nem kényszerített hiba a Fidesz részéről és igencsak aggasztja a tengerentúlon élő magyarokat. A hírügynökség megjegyzi, hogy az Orbán-kabinet ugyanakkor az egészséges demokrácia jeleként értékelte a sorozatos tüntetéseket, tehát hogy nem igaz az ellenzék állítása, miszerint az ország mind inkább tekintélyelvű irányban halad. A bírálók ellenben úgy ítélik meg, hogy a hatalom legújabban az NGO-kat igyekszik megfélemlíteni. A Fidesz ezzel szemben úgy gondolja, hogy az olyan szervezetek, mint a Helsinki Bizottság és a Transparency International külföldi ügynökök, és részei Soros György hálózatának, amely megpróbálja befolyásolni a magyar politikát. A Helsinki Bizottság azzal vonta magára a kormány haragját, hogy jogi tanácsokat kínál a menedékkérőknek és nemrégiben sikerrel képviselt két bangladesit Strasbourgban Magyarország ellen.
Az Orbán-kormány fel akarja sorakoztatni az embereket a civil szervezetek ellen, épp ezért nemzeti konzultációba kezdett, amelynek kérdéseire csak a miniszterelnök válasza a helyes. A hatalom nem nyugszik. Bár még el sem ültek a felháborodás hullámai a CEU miatt, máris itt az újabb tiltakozás-sorozat a civil törvény miatt, amely nem csillapítja a kedélyeket, hanem még inkább megosztja a véleményeket. A fő ellenség Soros marad, aki a kabinet szerint manipulálni igyekszik a lakosságot. De a hatalom a tüntetőkkel szemben hozott kemény ítéletekkel is próbálja felvenni a harcot. Ahogyan az Gulyás Mártonnal és Varga Gergővel történt, akiket gyorsított eljárásban ítéltek összesen 500 óra közmunkára, miután festékes zacskót dobtak az elnöki palotára. Gulyás azt mondta az utolsó szó jogán, hogy majd akkor hagyja abba a tüntetést, ha a kormány már nem korlátozza a demokratikus alapjogokat.
Az orosz mintára készült civil törvényről vitázik az Országgyűlés, vagyis hogy Oroszországhoz hasonlóan megbélyegeznék a külföldről támogatott civil csoportokat. A magyar NGO-knak is mindenütt fel kellene tüntetniük, ha a megadott értékhatárnál több pénzt kapnak a határon túlról. Mivel az orbáni állam és a bürokrácia a megfélemlítés és a félelem légkörét alakította ki, ez az intézkedés oda vezethet, hogy a partnereknek és hazai támogatóknak inukba száll a bátorságuk és beszüntetik az együttműködést. Nem állja meg a helyét ugyanakkor az az állítás, hogy itt ugyanolyan szabályozásról van szó, mint Amerikában a lobbisták esetében. A magyar javaslat ugyanis nem azokra vonatkozik, akik más hatalmak érdekeit képviselik, hanem kifejezetten azon szervezetek ellen irányul, amelyek bírálják a kabinetet. Mint a Helsinki Bizottság vagy a Transparency International. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán Viktor 7 év alatt erősen leépítette a demokráciát. Az NGO-k az ellenállás utolsó gócát jelentik: sokan közülük segítséget kapnak Soros Györgytől.
FAZ
Másfél tucat neves német értelmiségi felhívással fordult az európai kormányokhoz és a brüsszeli Bizottsághoz, hogy mentsék meg a CEU-t, és ne engedjék meg, hogy elűzzék Budapestről. Az aláírók, köztük rektorok, múzeumigazgatók, kutató intézetek vezetői, egyetemi tanárok, a Bajor Tudományos Akadémia elnöke, valamint a Német Történészszövetség főnöke, kiemelik, hogy a vonatkozó jogszabály egyes pontjai csakis a Közép-Európai Egyetemet sújtják és céljuk, hogy kiszorítsák az intézményt az országból. Orbán Viktor és más Fidesz-nagyságok nyilatkozatai nem hagynak kétséget efelől. A nyílt levél hangsúlyozza, hogy populista kormányok másutt is nekimennek a tudománynak, a „nép” nevében, mert az általuk hirdetett egységet zavarják a kritikus értelmiségiek, a másként gondolkodók, a külföldiek. Magyarország azért különleges ebben a sorban, mert az unió tagja. Ha a CEU kénytelen lesz bezárni, az nem csak az egyetemnek rossz, hanem az egész földrész tudományos életének. És mivel Áder János aláírta a jogszabályt, ezért látják úgy a levélírók, hogy itt már a többi államnak, illetve főként Brüsszelnek kell lépnie, akár szerződésszegési eljárás formájában.
A Párizs-Nanterre-i Egyetem rektora arra szólítja fel a francia, valamint az európai képviselőket, hogy a lehető leghatározottabban szálljanak szembe a magyar tanszabadságot fenyegető veszélyekkel. Jean-Francois Balaudé, aki egyben a francia társadalomkutatás kulcsszereplőit egybefogó Athéna szövetség elnöke, szintén úgy látja, hogy az új felsőoktatási törvény a CEU bezárását akarja elérni. Az állásfoglalás példátlannak nevezi a jogszabályt és örömét fejezi, hogy az unió rácáfolt azokra, akik kétségbe vonják az értelmét, és a Bizottság, azon belül is Timmermans alelnök kemény ellenintézkedéseket helyezett kilátásba. A levél szükségesnek nevezi, hogy az EU minden lehetséges eszközzel lépjen fel az alapvető szabadságjogok védelmében. Emlékeztet arra, hogy most szombaton a világ jó néhány nagy városában felvonulás lesz a CEU, a független tudomány mellett. Utóbbinak harcolnia kell a demagógia, a hatalommal való visszaélés, a haladás-ellenesség minden formájával szemben. Küzdeni kell azért, hogy a jövő Európájában sehol se engedjenek azoknak, akik kirekesztő módon értelmezik a nemzeti szuverenitást, és ily módon aláássák a valódi politikai szuverenitás alapját: a felvilágosult és szabad gondolatot.
Hangos sajtószemle: https://soundcloud.com/user-51236798/hangszemle70420