Számtalan délceg kapuőrön akadhat meg a szemünk, ha Budapest utcáit járva nem csak szemmagasságban nézelődünk, hanem kicsit fölfelé is.
A Szecessziós Magazin tanulmányában összegyűjtötte a főváros későszecessziós atlaszait. Meg fog lepődni, milyen sok épületet, kapubejáratot díszítenek ilyen kapuőrök. A Magazin több száz képpel mutatja be ezt a szobortípust.
Azonban nem árt, ha a házak között önök is alaposan kinyitják a szemüket. A Szecessziós Magazin ugyanis nyereményt ajánlott:
MIVEL LEHET, HOGY AZ ORSZÁGOS GYŰJTÉSBŐL KIMARADT EGY HASONLÓ JUGENDSTIL ATLASZ, NYEREMÉNYT AJÁNLUNK. Aki elsőnek egy, a tanulmányban nem szereplő atlasz szoborról tudósít, egy könyvet kap ajándékba a Szecesszió Világnapján. (Marosvásárhely egyik legszebb épületének monográfiája).
Az új épületszobrászat (Franz Metzner nyomában) című tanulmány az ország későszecessziós szobrait, az atlaszokat, azok formai eredetét, kapcsolatait térképezi fel.
A feltételezések szerint ezekből a geometrikus pózban álló, jugendstil atlaszokból Magyarországon több van, mint ihletője, a német szobrász, épületszobrász Franz Metzner szülőhazájában.
Ezeket az atlaszokat az egyenes és szimmetrikus testtartás jellemzi. Sokszor látható a hullámmintás ágyékkötő. 1910-re a részletek is egyszerűsített geometrikus megformálásúak lettek.
Bauer Sándor (volt Erdélyi) utca 19. illetve Teleki László tér 1–2.
Alább a női atlasz (helyesebben kariatida) ritka példája. Ezek testtartása is jellegzetes, ahogy a ruha redőjén megjelenő sorminta is (hasonló a férfi alakok ágyékkötőjéhez).
Batthyány utca 65., Paulheim Ferenc és Weninger Ferenc építőmesterek, 1909.
A kapuőrök sokszor sérülnek, de szerencsére pozitív példa is akad a helyreállításukra. A 2014-es kép még erősen roncsolt szobrokat mutat, az új fotó azonban már a felújításról tanúskodik.
A Batthyány utca 26. – Linzi lépcső 8. – Toldy Ferenc utca 43., saroképület, 1911 körül épülhetett.
Franz Metzner
A jugendstil atlaszok ihletője Franz Metzner volt. A Magazinban róla is olvashat egy szinte monográfia szintű ismertetőt. A berlini borház szobrai Európa szerte ismertek voltak, a magyar folyóiratok külön is beszámoltak róla, de Franz Metzner más szobrairól is, pl. amit bécsi kiállításon bemutatott 1904-ben. Ezeknek nagy része megsemmisült a második világháború végén, csak ilyen fotók maradtak róluk.
Metzner atlasz szobrai a bécsi Zacherlhaus épületén
A nevezetes torinói nemzetközi kiállítás magyar pavilonjának bejárata, szintén hasonló, de magyaros vitézei. A jellegzetes metzneri ágyékkötő helyén kardot tartanak. “A főbejárat két oldalán a Mack Lajos által mintázott ősmagyar harcosok Zsolnay-gres szobrai láthatók.
A szűk mellékutcák magasságában nehezen észrevehetőek ezek a szép alkotások.
Gerlóczy utca 11. – Semmelweis utca 27., Böhm Henrik és Hegedűs Ármin, 1911–1912
E Vörösmarti téri atlaszok viszont már sokak szeme előtt (pontosabban szeme felett) voltak eddig is. Ha jól meresztjük a szemünket, akkor egy fiatal és egy idősebb alakot is megfigyelhetünk.
Korb Flóris és Giergl Kálmán, Vörösmarty tér 3., Kasselik Alapítvány bérháza, 1911–1912
A barokk atlaszok, kariatidák nem kerültek bele a tanulmányba, noha talán még szebbek, mint szecessziós testvéreik.
Sas utca 20-22. szobrai. Tervezte Nay Rezső, 1892-1894.
A többi szecessziós atlaszt megnézhetik a tanulmányban ITT.
Forrás: Szecessziós Magazin