Veszélyben a magyar demokrácia – írja a Die Welt, de a lengyelek közben már kezdik kapisgálni, hogy nem jött be a nagy populista áttörés terve. Az ördög ügyvédje – portré Kovács Zoltánról.
Magyarországon veszélyben van a demokrácia. Erre figyelmeztet vendégkommentárjában Karl Pfeifer osztrák újságíró, akinek az élete évtizedek óta szorosan kapcsolódik az országhoz. Már 1943-ban üldözött kisgyerekként magyar földön át menekült Palesztinába. Most azonban csalódott a Lex CEU és a civil törvénytervezet miatt, mert az súlyos csapást jelent a demokratikus értékek számára. Orbán Viktor és a Fidesz ily módon akarja elhallgattatni az utolsó független hangokat és azonosítani a potenciális bírálókat. Az európai törvények semmibevételével, a civil társadalom és a demokrácia rovására, egy uniós tagállamban. A kérdés ezek után, hogy ki jelöli ki végre a korlátokat a kormányfő számára? A német vezetés csendben van és az uniónak passzolja át a felelősséget, ám az EU pénzt ad nyakló nélkül, csak éppen hagyja, hogy a hatalom lábbal tiporja a szervezet értékeit, normáit.
Ami Magyarországon évek óta történik és napjainkban tetőzik, az egyre inkább a legsötétebb időkre emlékeztet. A médiát szinte teljes egészében a kabinet ellenőrzi, tudatosan gerjeszti a félelmet az idegenekkel, menekültekkel, zsidókkal, a külföldiekkel szemben. Hirtelen ők a felelősek minden olyan bajért, amit a kormány nem tud megoldani. A faramuci Fidesz-logika szerint ezért van szükség az új törvényre, amely leginkább Soros György alapítványai ellen irányul. Az üzletemberből az első számú közellenséget kreálták. Merthogy az általa támogatott emberi jogi szervezetek bírálják a hatalmat. Azon kívül Soros zsidó, aki az állami sajtó szemében a nemzetközi pénztőke világméretű összeesküvésének része. A szóhasználat nem véletlen. Ha az Európai Néppárt továbbra is védelmezi Orbánt, akkor felelősség terheli azért a katasztrófáért, amibe a miniszterelnök vezeti az országot. És ugyanez vonatkozik Németországra is, ha továbbra sem szólal meg. Öt perccel vagyunk 12 előtt. De utána senki senki se mondja, hogy nem látta, mi készül. Erre már túl sokan hivatkoztak a korábbi évtizedekben.
A lap úgy látja, hogy Lengyelországban változik a hangulat Macron győzelme után. Az ország vezetése ugyanis érzékeli, hogy elmaradt a populista áttörés Európában, a szövetséges britek viszont távoznak, így Varsó némiképp elszigetelve érzi magát. Attól fél, hogy az összefogáspárti nyugati program védekezésre kényszeríti a kontinens keleti felét. Ráadásul az új francia elnök többször is nyíltan bírálta a lengyeleket a demokratikus normák megsértéséért, a menekültek befogadásának elutasításáért. A politikus nem bocsátotta meg, hogy a lengyel külügyminiszter januárban találkozott és kezet rázott Le Pennel. A választások óta azonban békülékenyre váltott a hangnem, ám nem kizárt, hogy Macron komolyan gondolta, amit a kampányban mondott a közös értékeket megszegő lengyel fél megregulázásáról. A Bizottság közben újra fenyegetőzik a migránsok ügyében, ám Varsó nem mutatja jelét, hogy változtatna álláspontján. De nem kíván frontálisan szembemenni Párizzsal, mert igencsak szüksége van a közösségi támogatásokra a következő pénzügyi időszakban is.
A portál Orbán Viktor hatékony és fáradhatatlan nagy szájaként mutatja be Kovács Zoltánt, aki dörzsölt és könyörtelen hozzáértéssel védelmezi a kormányt. A miniszterelnök sokak szemében Európa rossz fiúja, mert feszegeti a szervezet kereteit és normáit, keménykezű nacionalizmusával és provokatív politikájával. Ám ez a szóvivő egészen másként látja. Hogy a bírálók gyakran képtelennek tűnnek megfékezni Orbánt, az nagy részben Kovácsnak köszönhető, mert ő mestere a politikai ravaszságnak. És egyre inkább a középpontba kerül, ha tovább éleződik a feszültség Brüsszel és Budapest között. Minden hónapban körbeutazik egy sor fővárost a földrészen, hogy úgy mutassa be főnökét, mint aki a legmesszebbre lát a kontinensen, csak éppen túl gyakran félreértik. Láthatólag boldog még akkor is, amikor a legfurább nyilatkozatokat vagy húzásokat kell védelmeznie. Főnökének valóságos hasonmása. Könnyedén teszi helyére az olyan ügyeket, mint a CEU vagy a civilek elleni törvény, illetve, hogy őrizetben tartják a menedékkérőket.
Mivel tudja, hogy a kormányfőről nem éppen előnyös kép alakult ki külföldön, folyamatosan mosolyoffenzívát folytat. Világos mondandójával mézes szavúnak, jól felkészültnek, hozzáértőnek tűnik. Úgy állítja be, mintha Orbán bírálói viselkednének ésszerűtlenül, mintha ők szegnék meg az EU szabályait. Nagy debattőr, és bár egyes nyugati újságírók megkérdőjelezi a módszereit, megbízói igen hatékonynak tartják a munkáját. De ha leveti a mosolyt, akkor ez nem ritkán csak azért van, hogy agresszívan szembeszálljon a nemzetközi sajtóval és leszerelje azt. A cikk alcíme szerint Kovács Zoltán nagy svindler.