- A kommentárok eltérően ítélik meg, hogy a Bizottság észhez tudja-e téríteni az Orbán-kabinetet
- A hivatalos magyar antiszemitizmus a történelem sötét korszakaihoz nyúl vissza
- Izrael és Magyarország a filantróp Soros ellen szövetkezik
A Bizottság alelnöke azzal indokolta a kötelezettségszegési eljárás megindítását a civil törvény ügyében, hogy a szakértők alaposan átvizsgálták a jogszabályt és úgy találták, hogy az nem felel meg a közösségi normáknak. Timmermans jelezte, hogy a magyar kormány most egy hónapot kap a válaszra, ám ha az nem megfelelő, akkor az Európai Bíróságnál köthet ki az ügy. A bejelentés alig néhány órával azután hangzott el, hogy Budapesten közölték: befejezik a plakátkampányt, amelynek célpontja Soros György, és amelynek kapcsán felmerült az antiszemitizmus vádja. Bírálók szerint a civilek esetén is a befektető általa támogatott szervezetekről van szó. A hivatalos magyar reakció az volt az újabb eljárásra, hogy a kabinet nem fog meghajolni az EU nyomására. Az Amnesty International viszont úgy értékelte, hogy Brüsszel erős jelzést küldött, mármint hogy Európában nem elfogadhatóak az efféle támadások a civil társadalom ellen. A tudósítás megjegyzi, hogy a vita tanúsága szerint egyre nagyobb a megosztottság a nyugati és a keleti tagállamok között. Utóbbiak közül többen aggódnak a szuverenitásuk és a bevándorlás miatt.
Az Európai Bizottságnak az a baja a civil szervezetek tevékenységét újra szabályzó jogszabállyal, hogy amiatt az NGO-k esetleg nem kapnak támogatást külföldről, illetve hogy a törvény akadályozza a munkájukat. A testület ugyanakkor a magyar válasz birtokában is a közösségi joggal ellentétesnek tartja a felsőoktatási reformot, amelynek következményeként bezárásra, illetve távozásra kényszerülhet a CEU. A jelentés hozzáteszi, hogy mindkét ügy része a Soros elleni sokrétű kormánykampánynak, amelynek háttere az, hogy az üzletember által szorgalmazott nyílt társadalom ütközik Orbán Viktor törekvésével, tehát hogy Magyarország illiberális állam legyen. A Közép-Európai Egyetem kapcsán pedig a cikk emlékeztet arra, hogy Lázár János a múlt héten elárulta: az intézettel is az a baj, hogy Soros pártolja a menekülteket. Timmermans alelnök különben azt mondta az NGO-król, hogy azok nagyon is részét képezik a társadalom szövetének, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységüket.
Az unió egy hónapos ultimátumot adott, hogy Magyarország oszlassa el az EU aggodalmát az oktatási törvény ügyében, mivel az Brüsszel szerint szembe megy a szervezet értékeivel. A Bizottságot már jó ideje bőszíti Orbán Viktor irányvonala, amelyet a testület tekintélyelvűnek minősít. A felsőoktatás kapcsán pedig úgy látja, hogy a kifogásolt jogszabály sérti a tanszabadságot, valamint az oktatás és az üzleti vállalkozás szabadságát. A hírügynökség azonban kitér arra, hogy a kötelezettségszegési eljárás hosszadalmas és sokszor nem túl hatásos. Ebből pedig az következik, hogy ily módon nemigen lehet jobb belátásra téríteni Orbán Viktort. A kormányfő gyakran szidja az uniót, és többször is összecsapott a Soros által finanszírozott civil csoportokkal, miután a befektető liberális és nemzetközi világképet követ, ám ez nem tetszik a nacionalista felfogású magyar vezetőnek. A most véget érő hirdetési kampány ellen zsidó szervezetek tiltakoztak, mert úgy látták, hogy az gerjeszti az antiszemitizmust.
FT
1. Brüsszel magasabb szintre emelte vitáját Orbán Viktorral és fokozta a nyomást, miután a magyar fél életbe léptette a civilek, illetve a CEU tevékenységét korlátozó jogszabályt. Fidesz-képviselők szerint ők mindkét ügyben Soros György magyarországi aknamunkájának igyekeznek megállt parancsolni. Brüsszel ezzel szemben úgy látja, hogy a civil törvény veszélyezteti az adományozó jogát a névtelenségre, és felesleges terhet ró az NGO-kra. Az EU-t egyre jobban riasztja Orbán autokrata törekvése és a bíráló hangokkal szemben tanúsított türelmetlenség. A miniszterelnök ezzel szemben azzal vádolja az uniót és Sorost, hogy sok millió migránst akarnak Európába hozni, ám ezzel aláássák Magyarország biztonságát.
2. Az orbáni Magyarország Európa sötét oldala felé tart és a Soros elleni kampány az antiszemitizmus démonait ássa elő. Erre figyelmeztet a kommentár, rámutatva, hogy az üzletember lejáratását célzó hadjárat félelmet keltett a magyar zsidó közösségben. És a plakátokon keresztül megnyilvánuló támadás a történelem antiszemita fejezeteit idézi fel. Ám a budapesti izraeli nagykövet nyilvánosan hangoztatott aggályai sem győzték meg Netanjahut, hogy mondja le magyarországi útját. Az izraeli miniszterelnök is az erős fiúk klubjához sorolja magát és a liberális demokráciában ő is megveti a liberálist. Orbán pedig zseb-Putyinnak képzeli magát. A Fidesz lebontotta a fékeket és ellensúlyokat, továbbá ellenőrzés alá vonta az állami médiát, valamint az igazságszolgáltatást. Az illiberalizmust dicsőíti, miközben tartja a markát a brüsszeli támogatásokért. Ez EU pedig leginkább zavartan vonogatja a vállát.
És ez még mindig nem elég. A magyar kormányfő a minap dicsérte Horthyt. Az amerikai Holokauszt Múzeum szerint az ilyesfajta nyilatkozatok arra utalnak, hogy a kormány úgy hiszi: az antiszemitizmus, a rasszista és vallási előítélet, a tömeggyilkosság méltatást és nem általános elítélést érdemel. Orbán, mint az etnikai nacionalisták általában, szívesen hivatkozik a külső ellenségekre. Az ország jelenleg Soros-ellenes plakátokba borult, mivel a befektető nem ért egyet azzal, hogy a kormányfő keményen reagált a Közel-Keleti menekültválságra. A magyar vezetőt ugyanakkor nem érdeklik, hogy ellenfele igen árnyalt javaslatot tett közzé a helyzet megoldására. Tavaly iszlámellenes hadjáratot folytatott a migránsok ellen. A kormány elég óvatos, ezért nyilvánosan elítéli a zsidóellenességét, ám elnéző a neonáci Jobbik által terjesztett idegengyűlölet iránt. Orbán nem szeretné, ha jobbról előznék a választások előtt. Ilyen körülménye között több mint rejtélyes, hogy Netanjahu kitart az út mellett. Pedig a térségben tapasztalható, egyre erősebb antiszemitizmusnak félre kellett volna vernie a vészharangokat. Európa ugyanakkor nem veheti felmentésnek a laza izraeli hozzáállást. Merkel nagyjából-egészében hallgat Orbán ügyében. Ám az európai vezetőknek nem szabad szem elől téveszteniük az alapszerződés 2-es paragrafusát és érvényt kell szerezniük a jogállami, demokratikus elveknek.
FAZ
1. Az Európai Bizottság nem akarja tudomásul venni, hogy a jobboldali-nemzeti Orbán-kormány által hozott új törvény értelmében a civil szervezeteknek regisztráltatniuk kellene magukat a bíróságnál. Emiatt a testület az eddiginél szigorúbban lép fel Magyarország ellen, ily módon azután új fejezet kezdődik a jó ideje tartó vitában. Timmermans alelnök reményét fejezte ki, hogy a magyar fél hajlandó lesz a kérdést a lehető legrövidebb időn belül tisztázni.
2. A konzervatív lap elemzése „Orbán, a megosztó” címmel azt taglalja, hogy a kormányfőnek nem fog fájni a civilek miatt kezdett uniós szerződésszegési eljárás. Merthogy itt – akárcsak a CEU ügyében – nem arról van szó, hogy egy konkrét gondot kell megoldani. A külföldről, tehát Soros által finanszírozott NGO-k elleni harc a belpolitikai polarizálást szolgálja. Orbán 2010 óta megtanulta, miként kell ehhez Brüsszelt felhasználni. Majd úgy lép fel, mint aki a támadások ellen védi az országot. Az EU vezető politikusait és a hazai balliberális ellenzéket úgy állítja be, mint Soros marionett bábjait. A hatalom által uralt média minden egyes kötelezettségszedési eljárásban ennek bizonyítékát látja. De a politikus számítása még akkor is beválik, ha a végén engednie kell, és valamicskét mégiscsak módosít a törvényen. Csakhogy az ország számára túl magas az ár, miután egy értelmetlen küzdelembe hajszolják bele.
A kommentár azt emeli ki, Brüsszelnek már csak egyetlen eszköze van Orbán Viktorral szemben: a jogi út. A kormányfő alatt Magyarország olyan utat választott, amely messzire vezet a demokráciának attól a formájától, amelyről az EU azt hitte, hogy megítélésében egyetértés van a tagok között. Orbán hadjárata az állítólag veszedelmes külső hatalmak ellen jól mutatja, hogy elfordul a nyílt társadalomtól. Ugyanilyen példaértékű a Bizottság új eljárása, amelynek célja egy olyan Magyaroszág, amely nem csupán az unió tagja, hanem bele is tartozik a szervezetbe. A politikus meg akarja bélyegezni az külföldi forrásokra támaszkodó nem kormányzati szervezeteket. Ez része a Soros elleni, gyűlölettel teli kampánynak, amely a plakátakcióval nemigen félreérthető antiszemita szinezetet kapott. Orbán különben a példát Putyintól vette. Az unión belül elfogadhatatlan az ilyesfajta paranoia. A kötelezettségsértési eljárással alighanem sikerül legalább részben engedményre rávenni. Idáig mindig visszariadt attól, hogy túlzottan kiélezze a viszályt Brüsszellel.Az EU nem tehetetlen, ha cselekszik.
Die Presse
1. Az Európai Bíróságra tart a Bizottság a CEU és a civilek elleni magyarország zaklatása miatt. Orbán Viktor 2010 óta járja a pávatáncát, és macska-egér-harcot vív a Bizottsággal, miközben tekintélyuralmi államot alakít ki, amelyben már nem létezik a hatalmi ágak megosztása. Nyugdíjba küldte a politikailag megbízhatatlannak tekintett bírákat, elvette a magán nyugdíjalapok vagyonát és vitatott médiatörvényt fogadott el, ilyen stációkon keresztül nyomta előre az illiberális demokráciát, hogy azután az unió közbenjárására részben visszalépjen. Ám a céljától jottányit sem tért el, vagyis, hogy a Fidesz kezébe összpontosítsa a hatalmat. Ám most az EU két ügyben sem hajlandó továbbra is csupán szemlélődni.
2. Az újság arra figyelmeztet, hogy veszedelmes uszításba fogott Orbán Viktor, aki ellenségképet gyárt Soros Györgyből, ám ezzel az antiszemitizmust szítja. Az embernek persze időnként az az érzése, hogy a miniszterelnök szívesen játszik a tűzzel. Lásd az EU-ellenes nemzeti konzultációt, de ezen túlmenően gerjeszti a külföldiellenes hangulatot és hőzöng a nem kispályás Sorossal szemben. Ugyanakkor jellemző, hogy Netanjahu érkezése előtt leszedeti az antiszemita beütésű hirdetéseket. Addig gyújtogat, míg nem nagy tűz fenyeget, ám akkor gyorsan eloltja a lángokat és úgy teszi, mintha nem történt volna semmi. Pedig az üzletember elleni támadásoknak megvan az eredménye. Soros központi ellenségkép lett, akin le lehet vezetni az elégedetlenséget, miután a lakosság egy része úgy érzi, hogy a nyugati elit rászedte. Gusztustalan, hogy állami pénzen nyomtatnak plakátokat, hogy pellengére állítsanak valakit, akitől egykor Orbán is ösztöndíjat kapott. Ugyanez érvényes arra, hogy megbélyegzik a Soros által támogatott civileket. Ez már nem játék: a magyar kormány felelőtlen uszítást folytat.
Magyarország és Izrael összeáll az emberbarát Soros György ellen. Az üzletember, akit Orbán ellenségnek pécézett ki, az izraeli politikában is a baloldalhoz sorolt személyiségeket támogat. A magyar kormány Netanjahu látogatása előtt néhány nappal határozta el, hogy véget vet a zsidó milliárdos elleni hirdetéshadjáratnak. A kampány viszályt váltott ki a két ország között, de az izraeli miniszterelnök az ügyben szembefordult saját diplomáciájával. Soros azért lett politikai ellenség a magyar vezető számára, mert támogatja az emberi jogokat és a migránsokat védelmző civileket, miközben Orbán meg akarja akadályozni, hogy menekültek jöjjenek az országba. Tel Aviv ugyanakkor nagyra értékeli, hogy Magyarország módszeresen szembeszáll az EU-ban az olyan kezdeményezésekkel, amelyeket ellenségesnek tart a héber állammal szemben. Egyébiránt mindkét ország ugyanolyan agresszívan jár el a civil társadalomból érkező bíráló hangok ellen.
Facebook Comments