Nedal Said szír származású mikrobiológus, ma Lipcsében él és dolgozik. 2013-ban menekült el Aleppóból. A magyar kormány szerint „migráns”, akit a határon le kell lőni, vagy vissza kell küldeni oda, ahonnan jött. A németek viszont ösztöndíjat adtak neki és mostanra elismert kutató vált belőle – 123 társával együtt.
Érdekes képregényre bukkantunk a Helsinki Bizottság Facebook-oldalán. A képregény egy szíriai menekült (a gyűlölködők szerint: migráncs) történetét meséli el. Amikor kitört a szíriai polgárháború és Szíria gyakorlatilag a földdel lett egyenlő, a tudós úgy határozott, hogy a családjával együtt lehagyja a hazáját. Először Törökországba menekültek, ahol egy tömegszálláson laktak. Onnan embercsempészek segítségével jutottak volna egy nyomorúságos csónakon, az Égei-tengeren keresztül Görögországba. A csónak azonban lerobbant a tengeren és a görög parti őrség mentette meg őket.
A képregény szerint a görögök kiutasították az országból így vonattal utaztak Szerbián keresztül Magyarország felé. A tudós arról számol be, hogy a magyar határon elfogták őket, és a legrosszabbul Magyarországon bántak vele és családjával. Ételt csak pénzért kaptak például.
Nedal Szaid ma nem három napig lenne fogdán, mint néhány éve, hanem mindaddig tranzitzónában tartanák, még el nem bírálják kérelmét. Ma a röszkei és tompai tranzitzónákban az összes menedékkérőt jogsértően tartják fogva a magyar hatóságok – közölte a Helsinki Bizottság, ami 22 éve küzd a menedékkérők jogellenes fogvatartása és az embertelen fogvatartási körülmények ellen.
Nedal Said Magyarországról egy autó hátsó részében, szintén csempészek segítségével menekült tovább Németországba. Ott a véletlen és az emberséges bánásmód miatt fedezték fel, hogy mikrobiológus.
Három évvel a viszontagságos menekülés után Nedal és családja biztonságos otthonra lelt Németországban: a Philipp Schwartz-kezdeményezés olyan tudósoknak segít, akiknek a hazájában háború dúl és nem tudnak tovább kutatni. Így a német felsőoktatásban és kutatóintézetekben alkalmazzák őket tovább.
Kis keresgélés után a híres Humbolt Intézet honlapján találtunk rá Nedal Saidra:
a múlt év óta ösztöndíjat kap és a kutatásaival immáron Németországot segíti. Rajta kívül számos tudóst fogadott be az ország és adott nekik ösztöndíjat.
„A német tudományos élet nyitottságát szeretnénk hangsúlyozni”
– hangsúlyozta a német sajtónak Helmut Schwarz, a Humboldt Alapítvány elnöke.
„Olyan embereknek segítünk, akik a tudományos rendszerünket gazdagítják és később a hazájuknak is hasznára válik a tudásuk; remélhetőleg később ott is vége lesz pusztításnak és elkezdődik az újjáépítés időszaka.”
Nedal Said a baloldali képen áll.
A kép jobb oldalán például egy másik menekült látható a német kollégájával: Meral Camci (a jobb oldali képen a papírokat a kezében tartó nő), aki a Mainzi Egyetemen a török tolmácsprogramban dolgozik. Camci eredetileg Isztanbulban végzett és dolgozott nyelvészként; de Törökországban elhallgattatták, pár hétre börtönbe is zárták; menekülnie kellett a diktatúra elől. (Pár hete jelent meg a magyar sajtóban, ahogy Orbán Viktor a török diktátorral nagyon szívélyes találkozón pusziszkodik – nyilván a törökországi politikai tisztogatás, az ellenzék bebörtönzése, az emberi jogok kérdése nem került szóba a találkozón.)
Orbán és a török diktátor, Erdogan: szerelem első látásra
„Tudósként dolgozom, a kollégáim segítenek, a családom végre velem van, teljes ember vagyok megint”
– mondta a német sajtónak Nedal Said, a 43 éves szír férfi. A Philipp Schwartz-kezdeményezésben összesen 124 menekült tudós dolgozik Németországban.
Mi ez a Philipp Schwartz-kezdeményezés?
A Philipp Schwartz-kezdeményezést egy zsidó származású patológusról nevezték el, akinek 1933-ban menekülnie kellet Németországból a Nünbergi Törvények miatt. A tudós később megalapította a Német tudósok külföldi vészközösségét.
Adatok a menekültekről a Helsinki Bizottságtól:
Honnan?
2017 első félévében a kérelmezők többsége (79%) háborús vagy terror sújtotta övezetből érkezett:
- 16%-uk Szíriából,
- 41%-uk Afganisztánból,
- 22%-uk Irakból
- és 0,3%-uk Szomáliából.
Az összes kérelmező
- 42%-a gyermek,
- 34%-a nő volt.
Hol vannak most?
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság szóbeli tájékoztatása alapján a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal intézményeiben 2017. június 12-én összesen 463 menedékkérő tartózkodott: közülük 76-an menekültügyi őrizetben, míg 8-an nyílt befogadó állomáson. A két tranzitzónában összesen 379 főt tartottak fogva.
Dublini átadások Magyarországra
2017 első félévében 128 menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra az úgynevezett dublini eljárás keretében, elsősorban Ausztriából (79 fő) és Németországból (30 fő). Júniusban mindössze 2 sikeres visszaküldés történt, mindkettő Svájcból.
Visszaküldések Szerbiába
2017 első négy hónapjában mindössze 29 irreguláris migránst adtak át a magyar hatóságok hivatalosan Szerbiának, közöttük 18 szerb állampolgárt. Szerbia egyetlen afgán, iraki, szír vagy szomáliai állampolgárságú külföldit sem vett át.