- A szabadság szigete működik egy héten át Óbudán az orbáni Magyarországon.
- Magyar neonácik is masíroznak ma Berlinben Hess születésnapján.
- Összenő, ami összetartozik: bizalmas kapcsolat az osztrák szélsőségesek és a Jobbik között.
Isten hozott Magyarországon, ahol a kormány elszántan keresztény, és úgy gondolja, hogy meg kell védenie a kereszténységet és a családot, miközben Európa nagy részét markában tartja az ateizmus. Így köszönti a nézőket az amerikai tévés hitoktató, Pat Robertson által alapított televízió Budapesten forgatott riportfilmje. Kovács Zoltán ezt úgy magyarázta, hogy ragaszkodni kell a keresztény hagyományokhoz, illetve örökséghez, márpedig utóbbi Európában keresztény, ha nem is okvetlenül vallási, de kulturális értelemben. Orbán Viktor ugyanakkor azzal vádolta meg az uniót, hogy az iszlamizálni igyekszik a földrészt és a kerítés megépítésével felhergelte Brüsszelt. Illetve a kvóták ügyében úgy vélte, hogy az EU megzsarolta Magyarországot. A szóvivő megjegyezte, a nyugat súlyos árat fizet, amiért úgy tesz, mintha nem számítana, hogy a migránsok jelentős része muzulmán.
Orbánt a nyugati média gyakran mutatja be úgy, mintha Putyin alteregója volna, demokráciaellenes erős ember. A kérdést a riport úgy teszi fel, hogy a magyar vezető nem olyan, mint az orosz elnök, vagy mégis? A válasz az, hogy Magyarország nem diktatúra, ám a kormányfőnek felróják a bírálói a korrupciót és azt, hogy kormányzati eszközöket vet be politikai ellenfelei ellen, ideértve a Sorossal szemben lezajlott plakátkampányt. Lattmann Tamás nemzetközi jogász ezt úgy fogalmazta meg, hogy a hatalom szemérmetlenül használ közpénzeket, hogy célba juttassa üzeneteit. Ám úgy tűnik, hogy a miniszterelnöknek nincs komoly vetélytársa, így a Fidesz várhatóan uralmon marad, ez viszont azt vonja magával, hogy valószínűleg súlyosbodni fog a vita ez EU-val a migráció kapcsán. Illetve azt is jelenti, hogy az országnak továbbra is olyan kormánya lesz, amely úgy gondolja, hogy érdemes megvédeni a keresztény értékeket.
A Sziget a szabadság oázisa a nacionalista Orbán Viktor Magyarországán. Így összegzi a fesztiválon tapasztaltakat négy oldalas, képes összefoglalójában a lap hét végi melléklete. A beszámoló egészen különlegesnek tartja a nemzetközi kavalkádot az immár 25 éves rendezvényen, amelyhez hasonló nem sok van Európában. Igazából olvasztótégely ez, amit az tesz különlegessé, hogy közben a házigazda ország meglehetősen konzervatív és a nemzeti szuverenitást hangoztatja. A megnyugvás, a felüdülés helye az európai fiatalok számára, ahol erős a területenkívüliség érzete. A belépő ára kicsit alatta marad a nyugati koncertsorozatok szintjének, ám a magyarok jó része számára megfizethetetlen. Egy francia fiatal úgy számol, hogy neki nagyjából ezer euróba került az egy hét. De egyedülálló a zenei kínálat és a többi program is.
A fesztiválon kezdettől fogva ott vannak civil szervezetek is, amelyek közül az Amnesty és a Transparency International az utóbbi időben célpont lett Orbán Viktor számára. Igaz, képviselőik nem beszéltek sokat a rájuk nehezedő nyomásról. Tavaly óta jelen van ugyanakkor a bevándorlás történetét bemutató francia múzeum is. Gerendai Károly erről azt mondja, hogy a hét nap a kultúrák közti nyitottságot és toleranciát hirdeti. Ám addig már nem megy el, hogy nyíltan bírálja a kormányfőt. Az állami támogatás ugyan csupán a kiadások 1 %-át fedezi, ám nem kétséges, hogy fenn kell tartani a jó viszonyt a hatalommal, mert ha nem, az túlságosan veszélyes lenne e hatalmas üzlet számára.
Két jól értesült forrás szerint Gorka Sebestyén lehet a következő, aki Bannon menesztése után kénytelen lesz távozni a fehér házi apparátusból. A terrorizmus elleni küzdelem szakértője, aki korábban együtt dolgozott eddigi közvetlen főnökével a Breitbart News nevezetű szélsőjobbos orgánumnál, rendszeresen szerepel az elnökpárti Fox Newsban és védi a kormányzat renoméját. Demokrata képviselők pár hónapja élesen bírálták, mert hírek szerint kapcsolatban áll egy szélsőséges magyar szervezettel, amely állítólag antiszemita. Gorka visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy a mostani adminisztrációnál nemigen volt nagyobb barátja Izraelnek az Egyesült Államok történetében. Viszont a felmentéséről szóló értesülésre nem reagált.
Különleges biztonsági intézkedéseket léptetnek ma életbe Berlinben, mert hozzávetőleg ezer német, magyar és cseh neonáci akar végigvonulni a városon Rudolf Hess, Hitler helyettesének születésnapján, ám az eseményt ellentüntetés kíséri. A hatóságok igyekeznek elkerülni, hogy bármelyik menetet terrortámadás érje. Az újfasiszták csak úgy kaptak engedélyt a rendezvényre, hogy nem vihetnek magukkal egyetlen náci jelképet sem. Hírek szerint további feltétel, hogy nem szabad indulókat játszaniuk, továbbá nem olvashatják fel a „politikai ellenségek” nevét. Előzőleg helyi politikusok, egyházi vezetők és szakszervezeti képviselők az összecsapások veszélye miatt megpróbálták betiltatni a rendezvényt. A rendőrség igyekszik szétválasztani a két tömeget, bár a demokrácia híveinek joga, hogy hallótávolságban legyenek és lássák is a másik oldalt. Egy szakértő azt mondja, hogy a neonácik az utóbbi időben egyre több embert tudnak mozgósítani és a korábbinál jóval harciasabbak.
Sajtóértesülések szerint Bécs Ottakring kerületében már két éve megalapította a Jobbik baráti körét a szélsőséges osztrák Szabadságpárt egyik ottani, magyar származású helyi képviselője. Az FPÖ tartományi vezetője úgy reagált a hírre, hogy másfél éve megszakították a kapcsolatot a magyar párttal és sohasem gyűjtötték egybe a pártolókat. A Wiener Zeitung viszont azt írja, hogy a Jobbik honlapján igenis ilyen szerepkörben említik a politikust, továbbá, hogy tavaly a baráti kör megünnepelte márciusi forradalom évfordulóját, sőt ezt egy fénykép is alátámasztja. Egy osztrák szakértő egyértelműen neofasisztának minősíti a Jobbikot, a hozzátartozó félkatonai csoportokkal együtt. Mint mondta, a nyugati szélsőjobb nem kíván együttműködni a Jobbikkal és pár éve a Szabadságpárt is kénytelen volt elhatárolódni attól, ám ettől alacsonyabb szinten még megmarad a jó viszony.
Az unió polgárai több Európát akarnak. Ezt állapította meg a német Friedrich-Ebert Alapítvány felmérése, amelyet 8 államban végeztek el, Magyarország azonban nem volt köztük. De az biztos, hogy a Brexit felerősítette az összefogás igényét. 60 % mondta az, hogy szorosabb együttműködésre van szükség, a németeknél ez az arány egyenesen 80 %. Az emberek a korábbinál jobban hajlanak arra is, hogy nemzeti jogköröket adjanak át Brüsszelnek, főleg a kül- és biztonságpolitika területén. Az ugyanakkor továbbra is vitatott, hogy a menekültek elosztását EU-szinten kell-e szabályozni. A lap elismeri, a végeredmény alighanem más lett volna, ha a magyarokat, a lengyeleket és a görögöket is megkérdezik, de azért az összkép mégiscsak az, hogy a többség igencsak hasznosnak találja az uniót. 44 % válaszolt úgy, hogy a tagság előnyökkel jár országa számára. Két éve csupán jó 25 % felelt igennel erre a kérdésre, igaz akkor volt a menekülthullám csúcsa.
A legborúlátóbbak a csehek, de az ő 25 %-uk azt jelenti, hogy a korábbinál kétszer többen fogadják el az integrációt. A közösség legfontosabb feladatának a menekültpolitika számít. A legtöbben fontosnak tartják a bevándorlás korlátozását. Igaz, ez a téma ott a legégetőbb, ahol alig fordulnak elő migránsok, lásd a cseheket és a szlovákokat. Olaszországban viszont éppen csak 50 % sorolja ezt a kérdést az első helyre, a németeknél pedig mindössze 30 %. A németek és az olaszok szorgalmazzák a kvótákat, a szlovákok és a csehek viszont a kérdés rendezését a saját kormányukra bíznák rá. Ugyanakkor 2/3 amellett van, hogy a nemzeti parlamentek megkérdőjelezhessék az EU-döntéseket. Amúgy a németek többsége egyetért azzal, hogy igenis támogatni kell a rászoruló tagokat.