Csúnyán megszívatta néhány tüntető az összeesküvés-elméletek híveit. Miközben ironikus demonstrációt tartottak, Sorostól követelve a pénzüket – a konzervatívok igazinak hitték a felvonulást és felháborodtak.
Ma kezdődő háromnapos útján a francia elnök négy közép-, illetve kelet-európai állam vezetőivel találkozik, ám elkerüli Magyarországot és Lengyelországot, így szinte 100 %, hogy nem jön létre az egyeztetés V4-es keretekben, ahogy azt korábban Budapesten bejelentették. A politikus környezetében azonban kiemelik, hogy nincs szó a régió országainak megosztásáról, ám az „új fiú”, ahogyan Orbán Viktor megvetéssel hívta a francia vezetőt, szóval, az új fiú egyelőre nem kíván összecsapni az európai ház két neveletlen gyerekével, Magyarországgal és Lengyelországgal. Leül viszont a román, a bolgár, a cseh és a szlovák miniszterelnökkel, mivel ezek az államok az unió elmélyítése mellett vannak. Szemben a magyarokkal és a lengyelekkel, akik nem hajlandók egyetlen menekültet sem átvenni, és akiknél erősen hibádzik a jogállamiság tisztelete. Prága és Pozsony különben az utóbbi időben távolodik a visegrádi együttműködéstől.
Hogy Macron mennyire tud hatékony lenni, az kiderül majd abból, képes lesz-e újraírni a feltételeket azon kelet-európai munkavállalók számára, akik kiküldetésben dolgoznak Franciaországban. Az elnök úgy gondolja, hogy sokan visszaélnek ezzel a lehetőséggel és bérdömpinget alkalmaznak, vagyis aláígérnek a francia vetélytársaknak. Az érintett országok viszont úgy vélik, hogy itt burkolt protekcionizmusról van szó. Az Elysée Palota szerint ugyanakkor nem kell különösképp forszírozni azokat a szerződésszegési eljárásokat, amelyeket az EU indított a magyar és a lengyel kormány ellen. Mert minek erőltetni egy vitatémát, amikor lehet, hogy beigazolódnak a pletykák és Macron ősszel tárgyal Orbánnal?
Keletre indul ma a francia államfő, aki át akarja alakítani az EU-t. Szándéka az, hogy elmélyítse az uniót és az a jövőben nyújtson nagyobb védelmet a polgárainak. A mostani út során igyekszik támogatást szerezni a kiküldetésben dolgozók ügyében. Olyan kérdés ez, amely súlyosbította a kelet-nyugati törést. Az elnöki hivatal szerint a célországokat azon az alapon válogatták ki, hogy azok nagyon ragaszkodnak az európai tervhez. Egy francia diplomata hozzátette ugyanakkor, hogy a politikus üzenni kívánt Magyarországnak és Lengyelországnak, amikor elkerüli Budapestet és Varsót.
Macron új életet öntött a német-francia tengelybe, viszont az elképzelés miatt félelmek támadtak keleten a többsebességes EU lehetősége miatt. Egy francia tisztségviselő erről azt mondta, hogy az elnök meg akarja nyugtatni a most felkeresendő országokat, mármint hogy az ő helyük a mag-Európában van, ha támogatják Berlin és Párizs programját. Egyébként a lengyelek megpróbálták meghívni az államfőt, de a másik fél nemigen volt kapható a látogatásra. Így Varsó azt hangsúlyozza, hogy a maga részéről bízik a visegrádiak egységében és szolidaritásában. Ám a csehek és a szlovákok kitáncolnak a sorból. Ugyanakkor a Teneo Intelligence washingtoni kockázatelemző egyik szakértője úgy látja, hogy minél előbb elmélyíti Macron a kapcsolatokat Közép-Európával, annál nagyobb politikai tőkéhez jut ily módon az egész unió szintjén.
Orbán Viktor a kerítéssel kiérdemelte a „Magyarország erőd” elnevezést, de azért kormánya a választások közeledtével nem riad vissza attól, hogy udvaroljon a külföldön élő magyaroknak. A cél az, hogy a környező államokban minél több magyar vegyenek rá, hogy regisztráltassák magukat szavazóként. Romániában a kampányba beszállt az RMDSZ is. Szigetvári Viktor annak tulajdonítja a felfokozott erőfeszítést, hogy veszélybe került a Fidesz abszolút többsége, ezért kellenek annyira a külföldi voksok. Ugyanakkor a román politika jövőre elnökválasztásra készül, utána pedig az EP-képviselőkről kell dönteni, ehhez járul, hogy nem javul az életszínvonal, így félő, hogy helyi vezetők nacionalista retorikát vetnek be. A magyar közösség azonban nem szeretne célpont lenne. Az Orbán-kabinet éppen ezt a „kívülálló” érzést lovagolta meg, hogy különleges viszonyt alakítson ki az erdélyi magyarsággal és ez idáig ki is fizetődött, mert 3 éve a Fidesz kapta az erdélyi magyarok szavazatainak 95 %-át. Ugyanakkor a cikk bírálókat idéz, akik szerint a határon túliak előnyt élveznek a voksolásnál a külföldön dolgozó magyarokkal szemben és ez magában hordozza a csalás lehetőségét.
A lap azt kérdezi, mit csinál egy viszonylag kis állam diplomatája, hogy magára vonja az amerikai elnök figyelmét, ha országa nem áll háború vagy nemzetközi válság szélén? Ha az illető a Visegrádi csoport valamelyik kormányát képviseli, akkor a válasz nyilvánvalóan az, hogy sajtótájékoztató tart. Pontosan ezt tette a múlt héten a négy washingtoni nagykövet, akik közül Szabó László azt hangoztatta, hogy a négyek együttműködése a józan észen alapul. A lap itt megjegyzi, hogy az előd Szemerényi Rékának hírek szerint azért kellett távoznia, mert nem tudta meggyőzni az amerikai felet, hogy helyénvaló volt a felsőoktatási reform, amelyről széles körben úgy gondolják, hogy igazából a CEU ellen irányult. Majd úgy folytatódik a tudósítás, hogy azért a cseh nagykövet elismerte: a legtöbb amerikainak fogalma sincs arról, mi az a Visegrád. Lengyel kollégája pedig arról beszélt, hogy Washingtonban zajlanak az események, ezért nem lehet tudni, egyáltalán odafigyel-e bárki az Elnöki Hivatalban vagy a Külügyben a V4-re. Bár azt személyesen Trumptól volt alkalma hallani, hogy a lengyelek nagyszerűek, mert az Egyesült Államokban élő lengyel kisebbség 78 %-a rá szavazott.
A konzervatív újság úgy ítéli meg: előre lehetett látni, hogy kudarcra van ítélve a Merkel által szorgalmazott kvótadöntés. Nem is hozott mást, csak megosztottságot és elkeseredést. Persze nehéz feltételezni, hogy a háború elől menekülő szírek vagy irakiak, mondjuk, Litvániába vágynának. 160 ezer embert kellene áttelepíteni a hátramaradt egy hónapban, de már látszik, hogy nem lesz semmi belőle. Hatalomra kerülésekor Macron azt hangoztatta, hogy segíteni kell Olaszországnak, majd két hónap múlva lezárta a határokat a migránsok előtt. Sok szó esett arról, hogy a Brexit után elmélyült az összetartozás érzése az EU-ban, ám a kvóta valójában gyűlölködést eredményezett. Brüsszel az ügyben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország és Lengyelország ellen, ami nagy bírsággal végződhet. Ugyanakkor bevált a törökökkel kötött szerződés, csak éppen egyre többen jönnek Afrikából a Földközi-tengeren át.
Egyre jobban terjednek az összeesküvés elméletek, mármint hogy Soros György finanszírozza az antifasisztákat Trump ellen. A kampányba a szélsőjobbos francia Front National is beszállt. Most pl. a tévéjében bemutatott egy videofelvételt, amelyen amerikai tüntetők a megérdemelt, óránként 15 dolláros járandóságukat követelik az üzletembertől, amiért részt vesznek a demonstráción. A radikálisok rávetették magukat a felvételre, csak azt nem vették észre, amit az egyik szemtanú mondott, hogy ti. itt iróniáról van szó: a felvonulók azokat gúnyolták ki ily módon, akik azt gondolják, hogy ők pénzért tiltakoznak az amerikai elnök ellen. A vádak alapja, hogy az üzletember valóban baloldali, és pont azért lett céltábla a szélsőségesek számára, mert ilyen milliárdosból nem sokat találni. Rendszeresen állást foglal pl. a migránsok ügyében és a Nyílt Társadalom alapítványokon keresztül emberbaráti megfontolásokból oktatási programokat támogat szerte a világban. Az egyik magyar közszolgálati csatorna förtelmes cionista milliárdosnak nevezte. Soros Magyarországon szintén lejárató hadjárat áldozata, Orbán azzal vádolja, hogy finanszírozza az ellenzéket, és hogy egy millió migránst akar az országba költöztetni.
Facebook Comments