- Menekültkvóta: a lengyel-magyar duó és a német-francia duó egymást fojtogatja;
- Luxemburgi koki leselkedik Orbán Viktorra már holnap;
- Az osztrák védelmi miniszter a katonának is kivezényelné Közép-Európában az EU külső határaira, de azért fenntartaná az ellenőrzést a magyar határon is, pedig az Schengenen belül van.
A keményebb szankciók felé tart az EU Varsóval szemben, miután a németek Franciaország oldalán szálltak be a küzdelembe. Így növekszik annak a valószínűsége, hogy példátlan akció következik a jogállamiság megszegése miatt. Merkel múlt heti megnyilatkozása vízválasztó lehet az igazságszolgáltatás reformja és más lengyel lépések ügyében, amelyek Brüsszel szerint aláássák a demokráciát a közösség legnagyobb volt szocialista országában. A 7-es paragrafus bevetése súlyos csapás lenne a lengyelek tekintélyére, elmélyítené elszigeteltségüket és korlátozná lehetőségüket, hogy beleszóljanak az unió dolgaiba. A szervezetnek ugyanakkor bizonyítania kell, hogy el van szánva az alapértékek megvédésére.
Csak persze a megtorló intézkedésekhez egyhangú döntés kellene és Orbán Viktor már jelezte, hogy semmiképpen sem megy bele a legfőbb büntetésbe, a lengyel szavazati jog megvonásába. Határozat legkorábban csak a jövő hónapban esedékes EU-csúcson várható. Egy brüsszeli illetékes azt közölte, hogy valóban a 7-es cikkely alkalmazása felé haladnak, ám senki sem szereti, hogy ily módon kiválasztanak egy tagot. Mindenkinek megvan a maga sara, és veszedelmes precedens keletkezne. Mi van – teszik fel a kérdést – ha legközelebb mi kerülünk sorra?
Az Európai Bíróság holnap hozza meg döntését kvótaügyben, de a magyar és a lengyel kormány máris a nagyobb tagállamok áldozatának tekinti magát. A két ország nem csak jogi eszközökkel, hanem a sajtóban is harcol a menedékkérők elosztása ellen. A lengyel miniszterelnök azt közölte, hogy országa nem hagyja zsarolni magát, vagyis hiába fenyegetik az uniós támogatások megvonásával, ha nem fogad be egyetlen menekültet sem Észak-Afrikából vagy a Közel-Keletről. Szydlo azzal érvelt, hogy az EU-alapok a szervezet egyik alappillérét képezik, és a lengyeleknek joguk van hozzá. Orbán Viktor pedig már hetekkel ezelőtt kijelentette, emlékezete szerint a magyarok sohasem akarták megmondani a németeknek, hogy azok mit csináljanak. A lap felidézi, hogy mind Makron, mind Merkel felszólította Budapestet és Varsót, illetve a másik két visegrádi államot a migránsok átvételére. A kancellár azonban idáig nem helyezte kilátásba a közösségi pénzek leállítását.
Magyarország elővágással védekezik, azaz a menekültek befogadása helyett számlákat nyújt be az EU-nak, ám az Európai Bíróság előtt valószínűleg kudarcot vall ez a stratégia. Az országnak az elmúlt két évben nem egészen 1300 menedékkérőt kellett volna átvennie a görögöktől és az olaszoktól, de ebből semmi sem lett. És ez így is marad, ha Orbán Viktoron múlik a dolog. Az Európai Bíróság holnap dönt a magyar és a szlovák panaszról, ám a verdikt alighanem elutasító lesz. A testület főügyésze már a múlt hónapban a kereset elvetését javasolta és ez előrevetíti a végső döntés kimenetelét. Sőt, a szakértő felvetette, hogy kötelezzék a két kormányt a kvóta teljesítésére. Ám a magyar fél már a verdikt nyilvánosságra hozatala előtt több mint 400 millió eurós követeléssel lepte meg Európát a kerítés fele költsége gyanánt. Ám Brüsszelből még egy fáradt mosolyt sem tudott előcsalogatni. Az osztrák konzervatívok EP-frakcióvezetője azt közölte, hogy az ilyen igényekhez nincs meg a jogalap. A Bizottságban úgy látják, Budapest éppen a holnap esedékes ítélet miatt rukkolt ki a durva lépéssel. Viszont ha továbbra is megtagadja a migránsok befogadását, annak súlyos bírság lehet a vége.
Az osztrák védelmi miniszter úgy gondolja, hogy a környező, volt szocialista államoknak, köztük Magyarországnak közös modellt kellene kidolgoziuk az EU külső határainak védelmére, függetlenül attól, hogy Brüsszel mit mond. Doskozil szerint a Bizottságot rá lehet venni az álláspont elfogadására, épp ezért még ebben a hónapban nagyszabású határőrizeti gyakorlatot tartanak Alsó-Ausztriában, magyar, cseh, szlovák, horvát és szlovén katonák részvételével. Az elképzelés lényege ugyanis éppen az, hogy a határokra nem csupán rendőröknek kellene vigyázniuk, hanem abba bele kell vonni a hadsereget, sőt civileket is. A nyilatkozatból ugyanakkor kiderül, hogy a politikus szükségesnek tartja az ellenőrzés meghosszabbítását a határokon a schengeni térségen belül is. Mint mondta, a lakosság biztonsága az osztrák hadsereg bevetését indokolja pl. Magyarország mentén. Arra hivatkozott, hogy a szakértők szerint tart a migrációs nyomás és nagyban működnek az embercsempészek.