- Magyarország csak ront Európa helyzetén a menekültválsággal kapcsoltban
- Aki a menekültkérdésben felmondja az összefogást, az nem számíthat a többiek szolidaritására anyagi ügyekben
- Európa csak együtt lehet erős.
A vezércikk úgy látja, hogy Magyarország csak ront az európai migrációs válságon. Nagy gond persze, hogy az EU miként telepítse át a befogadott menekülteket, de a helyzeten cseppet sem segít néhány közép-európai állam, ezen belül is főként a magyar kormány barátságtalan hozzáállása. Ami szégyen, hiszen 89-ben ez az ország járt az élen a határnyitásban. Úgy tűnik, Budapestet ma már nem az emberi jogi és humanitárius megfontolások vezérlik. Ám az Európai Bíróság eheti döntése a jelek szerint csak megkeményítette a magyar ellenkezést. Igaz, az egész program végrehajtása akadozik, de ezzel együtt Európa feladata, hogy keresse az emberbarát megoldást. Ebből, akárcsak a terhek megosztásából, minden tagállamnak ki kell vennie a részét, a nemzetközi jog és az európai értékek alapján, beleértve az idegengyűlölet elutasítását.
Persze a magyarok és szomszédjaik nincsenek egyedül, amikor távol akarják tartani az idegeneket. Trump botrányos példát mutatott a demagóg bevándorlási politikából. A populista és nacionalista pártok sok helyütt a maguk javára használják ki ezt a kérdést. Ám különösen szomorú látni, hogy néhány muzulmán menekült befogadását az európai törvények és értékek megszegésének állítják be olyan országok, amelyeket annak idején ünnepeltek a Vasfüggöny lebontásáért. A keményvonalas magyar Orbán Viktor odáig megy, hogy uniós pénzből akarja megerősíteni a határt. A bírósági ítélet legyen emlékeztető a térségben Magyarország és a hasonló államok számára, hogy nem szabadon választhatóak az emberi jogi elvek és a humanitárius megfontolások, amiket ezek a nemzetek egykor oly lelkesen átvettek.
A német igazságügyi miniszter is csatlakozott azokhoz, akik szerint meg kell vonni Magyarországtól az uniós támogatásokat, ha az Orbán-kormány továbbra is ellenállást tanúsít a menekültválságban. Maas úgy fogalmazott, hogy fokozni kell a nyomást azokra az államokra, amelyek úgy gondolják, hogy túltehetik magukat a jogon. Mert meg kell büntetni, ha valaki figyelmen kívül hagyja a törvényt. Így anyagi következményekkel is kell járnia, ha nem számít az Európai Bíróság határozata. És aki a menekültkérdésben felmondja az összefogást, az nem számíthat a többiek szolidaritására anyagi ügyekben. Mert búcsút mond az összes jogállami elvnek az, aki nem tartja tiszteletben a független bíróságok ítéletét. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán Viktor az Európai Bíróság döntése ellenére is ragaszkodik a bevándorlás korlátozásához, ám ezt a német igazságügyi tárca vezetője nem akarja annyiban hagyni.
A világban az erőviszonyok Ázsia javára tolódnak el és ez ellen Európa csak akkor tud tenni, ha összefog és sikerre viszi a közös tervet. Az Észak-Koreából és Kínából érkező hírek állandóan eszünkbe juttatják, hogy a világ biztonsága, valamint a liberális értékrend mennyire függ olyan térségektől, amelyek igen távol vannak a legtöbb európai számára. Hiszen annyi minden történik errefelé is: pl. a migráció, Magyarország és Lengyelország visszalépése a demokrácia területén, és hogy Oroszország mutogatja az izmait. A továbblépéshez, Európa szerepének újramegerősítéséhez alapvető, hogy a közvélemény negatív beállítottságán kell módosítani. A migrációs kvóta ügye vagy az euróövezet baja nem oldódik meg magától.
Merkelnek igaza van, amikor azt mondja, hogy a németeknek csak akkor mehet jól a soruk, ha a földrész jó állapotban van. Macron a héten fontos beszédet tartott Athénban, kiemelve, hogy a múlt kudarcai aláásták a bizalmat a népek részéről. A kontinens még mindig a sebeit nyalogatja oly sok válság után, ám újak krízisek jöhetnek. De egyedül egyetlen nemzet sem képes felülkerekedni a gondokon. Európa csak együtt lehet erős. Ha nem sikerül igazi hatalommá válnia, akkor külső szereplők fogják megszabni a sorsát. Az uniót a liberális demokrácia, az egyéni szabadságjogok és a szociális piacgazdaság különleges ötvözete teszi rendkívülivé. A hangsúly a szolidaritáson és a szuverenitás egyesítésén van. Ázsia nagy részén egyébként irigylik ezért az öreg kontinenst. Szóval lehet, hogy az évszázad Ázsiáé lesz, de az EU-nak jó aduk vannak a kezében.
Próbára teszi a magyar-kínai kapcsolatokat, hogy az unió és Oroszország nyomást alkalmaz. Az biztos, hogy a kontinens középső és keleti részén Peking legfontosabb partnere Magyarország, csak éppen elemzők szerint a Kínai Kommunista Párt vezetőit sokkal jobban izgatja, hogy mi történik Londonban, Párizsban vagy Berlinben, mint Budapesten. Igaz, ami igaz, az éves magyar GDP mindössze a negyedét teszi ki a brit főváros gazdasági teljesítményének. De az is tény, hogy a magyar fél igencsak szorgalmazza az együttműködést. Ideértve a letelepedési kötvényt, amellyel hírek szerint sok ezer tehetős kínai élt, miközben az Orbán-kormány az egyik legszigorúbb bevándorlási tilalmat rendelte el az EU-ban. Ugyanakkor késedelem és szerződéses problémák sora sújtja a kooperáció központi elemének számító Budapest-Belgrád vasútvonal megújításának tervét. Az uniós szabályok miatt a magyar részről elakadtak a munkák. Úgy tudni, Brüsszel most azt vizsgálja, hogy Magyarország nem írt ki versenytárgyalást, hanem kétoldalú egyezmények alapján adta oda bizonyos cégeknek a feladatot.
Az is biztos, hogy az európai kereskedelem messze felülmúlja a kínai kapcsolat jelentőségét Magyarország számára. Orbán Viktor hatalmas geopolitikai mozgások kellős közepén találta magát. Trump beiktatása óta nagyot javult az unió és Kína viszonya. Budapest viszont tovább távolodott a közösségtől. A magyar menekültpolitika pl. kiváltotta a legtöbb európai szövetséges megvetését, mint ahogy az ország tekintélyelvű eltolódása is. Ugyanakkor Oroszország hűséges euroszkeptikus támaszként tekint Magyarországra, amely itt megint csak nehéz helyzetben van. Az orosz-kínai kapcsolatok jövője bizonytalan. A keleti nyitás még inkább a margóra szorítja a magyar kormányt. És szemben Szíjjártó bombasztikus kijelentésével, minden valószínűség szerint a pekingi politikai döntéshozók szemében nem Magyarország az elsőszámú szempont Európában. Főként ha továbbra is akadályokba ütközik a Belgrád-Budapest vasút korszerűsítése.
Facebook Comments