• Ha az európai kormányok képesek javítani a gazdasági gondokon, meg tudják állítani a populista nyomulást;
• Orbán segítséget ígért Varsónak, mert szerinte azt inkvizíciós veszély fenyegeti az EU részéről;
• A magyar miniszterelnök beindította a választási hadjáratot a pénteki rádióinterjúval.
A 2. világháború először támadás célpontjai lettek azok a liberális értékek, amelyeket az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntése is érint: a szolidaritás, a nyitottság azok iránt, akik jobb jövőt keresnek, valamint a sokszínűség. Így látja ezt vendégkommentárjában a Le Monde volt főszerkesztője. Sylvie Kaufmann kiemeli, hogy a támadás ezúttal belülről, és legfelülről indult, demokratikusan megválasztott vezetőktől. Nincsenek sokan az ilyen politikusok, de ahhoz elegen, hogy alapvető ellentmondások mentén megosszák a nyugati közösséget. Trump, Kaczynski és Orbán. Ez a tengely kezdett offenzívába a migránsok, a nyitott határok, a multikulturalizmus és a multilaterális diplomácia ellen. Úgy tűnik, hogy közös, módszeresen, elszánt erőfeszítést látunk, amelynek célja, hogy aláássák a liberális rend pilléreit és más értékkánont honosítsanak meg. Ezzel szemben körvonalazódik egy frontvonal Merkel és Macron körül. Ők vezethetik az ellenhadjáratot a Felvilágosodás örökségének megőrzésére. Meg vannak győződve arról, hogy az olyanok részéről, mint Trump és Kaczynski, többről van szó, mint az populizmusról. A nyáron mind a lengyeleknél, mind az amerikaiaknál fordulópontra jutott az illiberális offenzíva.
A nacionalista lengyel vezetés hadrendbe állt, a menekültek távoltartása és a jogállam miatt csatázik Brüsszellel. Varsó számára isten ajándéka az amerikai elnök támogatása. A Soros elleni plakátokkal a magyar kormány tabut szegett. Orbán szerint a bevándorlás „méreg”, ami növeli a terrorizmus veszélyét. Trump arról beszélt, hogy szégyen, amit a német kancellár csinált a saját országával. Ezzel szemben Marcon arra emlékeztette a francia nagyköveteket, hogy a migránsok befogadása emberi kötelesség, a méltóságról és arról szól, ragaszkodunk-e ahhoz, amik vagyunk, és amiben hiszünk. A két megközelítés csupán illusztrálja az egyre mélyebb nyugati szakadékot. De ugyanez a helyzet a demokrácia ügyében. Berlin és Párizs nem sokat tud tenni az amerikai irányvonallal szemben. De Lengyelország és Magyarország más. Ők az unió tagjaiként elfogadták, hogy részei a liberális értékek utolsó menedékének. Ha az öreg földrész magára marad, hogy megóvja a Felvilágosodás hagyatékát, akkor arra csak együttes erővel képes.
A populizmus megerősödése azzal függ össze Európában, hogy az emberek elvesztették bizalmukat az eddigi kormányokban, pártokban és politikában, mégpedig egyértelműen a gazdasági megpróbáltatások miatt. A Harvard Egyetem egyik professzora és egy PhD-tanítványa ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az okok országonként és azon belül rétegenként változnak, mellesleg az általános pénzügyi válság elmúltával jelentősen megerősödött a bizalom a nemzeti vezetések iránt. A tanulmány cáfolja, hogy a negatív beállítottság összefüggne az egyre nacionalistább és szélsőséges nézetekkel. Inkább a lakosságnak nőtt meg a hajlandósága, hogy ilyen pártokra szavazzon, éppen azért, mert sokan már nem hisznek a meglévő intézményeknek, illetve a vezetőknek.
A hatalom még viszonylag jól szerepel a hitelező államokban. A periféria országaiban ellenben nagyot zuhant a népszerűsége az adósságválság, a megszorítások, a munkanélküliség folytán. Fokozottan áll ez az állástalanok, a kevésbé képzettek körére. És mivel a kormányok képtelenek voltak gyorsan és hatékonyan orvosolni a bajokat, ez kihatott az európai intézmények megítélésére is, ami megint csak odavezetett, hogy nőtt azoknak a tábora, akiket eséllyel szólíthatnak meg a populista erők. Ám meg lehet fordítani a folyamatot, mivel nincs szó nagymértékű ideológiai eltolódásról. A bizalmatlanságot el lehet oszlatni, annál is inkább, mert javul a gazdaság állapota. Vagyis ha jönnek az eredmények, akkor nagyobb lesz a polgárok szemében a politikába vetett remény is.
New York Times/Washington Post/AP
1. A lengyel-magyar csúcstalálkozón mindkét fél azt hangsúlyozta, hogy az EU álláspontja és a kilátásba helyezett szankciók ellenére is kitart migrációellenes politikája mellett. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy egyik kormány sem kíván bevándorló ország lenni. A helyzetet azonban nem tartja ígéretesnek, mert a másik oldal próbálja Budapestre és Varsóra kényszeríteni az akaratát. Beata Szydlo hasonlóképpen nyilatkozott, kiemelve, hogy a biztonság mindenek előtt, illetve hogy helyes a két vezetés megközelítése. A házigazda egyúttal azzal vádolta az uniót, hogy az politikai okokból támadja Varsót az igazságszolgáltatás reformja miatt. Szerinte Brüsszelnek nincs joga, hogy foglalkozzon a bírósági rendszer átalakításával, és az ellenzéket okolta a Bizottság fellépéséért. Orbán azt ígérte, hogy Lengyelország oldalára áll, mivel azt az inkvizícióhoz hasonló eljárás fenyegeti.
2. A tudósító azt tapasztalta a két magyar tranzitövezetben, hogy sem szabadság, sem remény nincs azok számára, akiket ott őriznek. A jelentés megszólaltat egy 17-éves afgán fiút, aki két éve a háború elől,az új élet reményében menekült el, de azt nem gondolta, hogy Magyarországon szögesdróttal körbevett karámba terelik, és a sógornőjét még a kórházba is rendőrök kísérik, hogy megszülje gyerekét. És ez csak egyetlen példa, hogy a drákói magyar bevándorlás-ellenes szabályok miként zúzzák szét a kilátásokat. Az ENSZ a fogva tartás intézményeinek nevezte a röszkei és a tompai zónát. Egyébként a magyar hatóságok egy év elteltével visszautasították az afgán család kérelmét, csak éppen a família nem tudja, hová menjen. A világszervezet menekültügyi főbiztosa nagyon is egyértelműnek minősítette, hogy a magyar hatóságok gátolni igyekeznek, nehogy az érintettek védelmet kaphassanak.
Azt is megállapította, hogy nem bűncselekmény, ha valaki menedéket akar kérni. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a kemény magyar bánásmód folytán a legtöbben immár óvakodnak attól, hogy magyar területre lépjenek. Miközben tízezrek érkeznek a Földközi-tengeren keresztül. Az idén 2217-en folyamodtak menekültstátuszért Magyarországon, ami a tavalyi érték kevesebb, mint 10 %-a, de csak 61 embert fogadtak be, 383-an pedig oltalmazottként maradhattak. Orbán Viktor nem győzi hangoztatni, hogy meg akarja védeni Európát a muzulmán migránsoktól. Legutóbb kijelentette, hogy amit eddig láttunk, az csak a bemelegítés volt. Egyébként a táborban az őrök nem engedik, hogy a bentlakók röplabdázzanak. Elveszik a hálót és a labdát is. Ahogy a már idézett afgán fiú mondta: nem akarják, hogy az ott lévők jól érezzék magukat.
Az unióellenes magyar és lengyel álláspontot képviseli a nem egészen egy hónap múlva esedékes cseh választások nagy esélyese is. Milan Babis azt fejtegette, hogy Brüsszellel szemben nagyobb jogkört kell adni a nemzetállamoknak, azoknak erősebb hangot kell kapniuk az EU-n belül. Az ANO párt milliárdos vezetője nem ért egyet a közösség bevándorlási politikájával sem, és egyelőre nem tartja időszerűnek az euró bevezetését. Szerinte az emberáradatnak csakis úgy lehet elejét venni, ha a kiváltó okokat ott számolják fel, ahol azok keletkeznek, Líbiában, Szíriában és másutt. A Bizottság viszont egyetlen tagországra sem kényszerítheti rá az akaratát. A politikus egyúttal bírálta a francia elnököt, aki nehezményezte, hogy a keleti tagok önkiszolgáló boltnak nézik az uniót. Babis szerint Macronnak inkább a saját országával kellene foglalkoznia. Egyébiránt úgy ítéli meg, hogy nincs törésvonal, nem létezik mag-Európa, Csehország ugyanakkor nem szorul a partvonalra, viszont harcolnia kell a nemzeti érdekekért.
FAZ
Bokros Lajos nagyon nem ért a lap bécsi tudósítójával, aki a minap azt írta, hogy Orbán Viktor nem csupán párttaktikai megfontolásokból, hanem a református gyökereinél fogva is védeni akarja Európát. Olvasói levelében a Moma elnöke, aki maga is kálvinista, meg van győződve arról, hogy a kormányfő tevékenysége nem vallási alapokra támaszkodik, így sem a hagyományokra, sem a hitre. Orbán és a kabinet több tagja többször is gúnyolódott a pápán. Ugyanakkor sok ezer orosz, kínai és arab oligarcha magyar kötvényt vett, hogy letelepedhessen nálunk. A Fidesz igen éles antiszemita kampányt folytatott Soros György ellen. A menekültekkel, valamint a cigányokkal és a zsidókkal szembeni gyűlölet nap mint nap támadást jelent a jó ízlés és az emberi méltóság, továbbá a hit és a vallás ellen. Mi az,1294 menekültet befogadni? Orbán csak a pénzt és a hatalmat tekinti küldetésének, szó sincs nála keresztényi hitről, vallásról, emberi méltóságról vagy ideológiai meggyőződésről.
A menekültek kapcsán sűrűn összecsapott Orbán Viktor és Angela Merkel, a magyar vezető azonban most azzal lepte meg a világot, hogy csendben imádkozik a kancellár győzelméért, ám a pozitív hang nem sokáig tartott. A pénteki rádióinterjúban a magyar kormányfő név nélkül ugyan, de törvényszegéssel vádolta meg azokat az uniós politikusokat, akik a menedékkérők átvételének megtagadása miatt a támogatások megvonásával fenyegetik Magyarországot. Közéjük tartozik a szociáldemokraták miniszterelnök-jelöltje, Schulz, viszont Merkel ellenzi a szankciót. Orbán különben azt bizonysgatta, hogy a szubvenciók nem ajándékot jelentenek, itt magyar pénzről van szó, jöjjön az bárhonnan, Budapestről vagy Brüsszelből.
Megfigyelők a választási kampány nyitányaként értékelik Orbán Viktor tegnapi rádiónyilatkozatát. A miniszterelnök először is azzal lepte meg a hallgatóságot, hogy Merkel győzelmét kívánja, mondván, hogy a kancellár még mindig barátságosabb Magyarországhoz, mint Martin Schulz. A migráció kapcsán a politikus azt hangoztatta, hogy nem fél az uniós megtorló intézkedésektől, függetlenül attól, hogy bírósági döntés ellenére sem hajtja végre a kvótahatározatot. Ezúttal is nekiment Soros Györgynek, valamint a Bizottságnak, amely szerinte az üzletember ösztönzésére milliónyi migránst akar Európába telepíteni. Orbán ugyanakkor változatlanul pénzt akar az EU-tól a kerítésért, Dicsérte a gazdaság helyzetét, a munkanélküliség csökkenését, egyben nyugdíjemelést ígért.