Polgári engedetlenségi akciókat kezdeményez a Gulyás Márton alapította Közös Ország Mozgalom, ha a parlament október 23-ig a parlament nem fogadja el a választási rendszer megváltoztatását célzó ellenzéki javaslatot. 
A közelmúltban elfogadott összpárti nyilatkozat megszüntetné a mai kormánypártoknak túlhatalmat biztosító győztes kompenzációt, a manipulált választókerületeket, a határon túli és a külföldön tartózkodó magyarok szavazási lehetőségei közötti diszkriminációt. Az igazságtalan hatalomgyakorlás megszüntetése érdekében egy arányos választást biztosító jogszabály-tervezetet készítenek elő. Amennyiben a parlament ezt nem fogadja el, akkor a civilek – az ellenzéki pártok támogatásával –élnek a polgári engedetlenség lehetőségével. A Fidesz alelnöke Németh Szilárd szerint az esetleges tömegdemonstrációknak lehetnek nemzetbiztonsági kockázatai is. Gulyás Márton civil aktivistával Kardos Ernő készített interjút.
Látványos sikerként könyvelheti el, hogy az egymással marakodó ellenzéki pártok és politikusaik megegyeztek a választási törvény módosításának részleteiről. Mivel vette rá a vitázó feleket a kompromisszumra?
Semmivel sem kellett erre az ellenéki pártokat rávenni. Már régóta pontosan tudják, hogy a mai választási törvény megváltoztatása az ő történelminek is nevezhető feladatuk. Felelősségük súlyos, hisz az érvényben lévő rendszer brutálisan hátrányos helyzetben tartja a kormányellenes erőket. Az országnak van tehát szüksége egy arányosabb, igazságosabb, torzítás nélküli választási törvényre. Ha ennek részleteiről fél évvel a választások előtt sem tudtak volna megegyezni, akkor az ellenzék körében mára kialakult egyébként is katasztrofális légkör tovább romlana. Tehát csak megragadták a lehetőséget, hogy mozgalmunk közreműködésével ma ez az új szabályrendszer létrejöhet. Közben azt is érzékelték, hogy mi nem akarunk beszállni a politikai versenybe, nem akarjuk a jogszabály megalkotásának dicsőségét bezsebelni, mindössze bábáskodni szeretnénk a törvény megszületésénél. Tehát eszünkbe sincs elvenni a politikusok kenyerét.
A manipulált választókörzetek, a győztes túlzó kompenzációja, a totálisan elfoglalt nyilvánosság már évek óta problémát okoz. Ez ellen azonban az ellenzék eddig nem indított akciót, mert a vélekedés szerint a kormányzati túlsúly ezt is megakadályozza. Mi változott?
A probléma súlyát mindig is érzékelték, viszont azt nem tudták, hogy mit lehetne vele kezdeni. Pedig az érvényben lévő törvény ellen részjavaslatokat korábban már minden párt megfogalmazott, de hiányzott az akarat, amelynek segítségével a módosításokat összpárti javaslattá lehet gyúrni. Amiből aztán törvénytervezet lehet. Ezt a szerepet látta el a mozgalmunk.
Azért maradtak fenntartások, hisz a pártok a saját javaslatukkal igyekeztek egymással is versenyezni. A Demokrata Koalíció elnöke például csak úgy írta alá a megállapodást, ha a törvény tervezetének zárónyilatkozatába bekerül, hogy az új rendszerben csak a Magyarországon élők szavazhatnak. Ezt a többiek nem helyeselték?
Ezt a javaslatot kizárólag a Demokrata Koalíció képviselte, ezért nem került bele a javaslat szövegébe. Gyurcsány Ferenc az aláírási ceremónián mindezt el is mondta, ezért került be záradékként a nyilatkozatba.
A szocialisták viszont azt a megfontolást írták bele a zárónyilatkozatba, hogy a jelenlegi törvény szabályai szerint kell legyőzni a Fideszt. Vagyis Botka László aláírta ugyan a javaslatot, de nem bízik abban, hogy a tervezet átmegy a parlamenten?
Nekünk az a vállalásunk, hogy ha megszületik egy arányos választási rendszert létrehozó jogszabályi javaslat, akkor igyekszünk elérni, hogy azt terjesszék is be a parlamentben. Ha a törvénytervezetet a képviselők nem fogadják el október 23-ig, akkor az általunk létrehozott Közös Ország Mozgalom hajlandó a polgári engedetlenség eszközeivel is nyomást gyakorolni a törvényhozásra. Mi ugyanis azt gondoljuk, hogy a jelenlegi választási rendszerben nem lehet igazságos hatalomgyakorlásról beszélni, ezt csakis egy új törvény képes biztosítani.
Önök komolyan azt hiszik, hogy a jelenlegi kormánypártok – amelyeknek a hatalmat biztosítja a kifogásolt választási törvény – gondolnak egyet és elfogadják az ellenzéknek is esélyt adó jogszabályt? Nem naivitás ez?
Nem szerveznénk az egész akciót, ha erre nem látnánk az esélyt! Megfelelő nyomásgyakorlással a hatalom rákényszeríthető, hogy saját kicsinyes hatalmi szempontjai helyett az ország érdekeit vegye inkább figyelembe.
Az egyik erős ellenzékinek számító párt, a Jobbik nem is írta alá a nyilatkozatot. Ez nem gyengíti megállapodás erejét?
Mi fontosnak tartjuk a Jobbik jelenlétét, ráadásul ők is érdekeltek az arányos választási törvény elfogadásában. Ezt egyébként egy politikai vitában el is mondta a párt egyik vezetője, Dúró Dóra, aki állította: ha nem találnak kifogást a javaslatban, akkor mögé állnak és támogatni is fogják azt a parlamentben.
Az összpárti javaslat már egy törvényszöveg vagy csak egy nyilatkozat?
A jogszabály szövegezése a héten kezdődött el, tíz napon belül el is készül a törvényjavaslat.
Gondolom annak is elvi jelentősége van, hogy az elkészült jogszabály szövegét, a javaslatot ki nyújtja majd be a parlamentben?
Azt szeretnénk, ha az összes parlamenti párt, amely kezdeményezője, aláírója volt a nyilatkozatnak, a továbbiakban is szerepet vállalna.
Még akkor is, ha az elfogadásra kevés az esély?
Szerintünk a jelenlegi igazságtalan törvény csak igazságtalan hatalomgyakorlást eredményez. Ez nem lehet érdeke senkinek. Mi csupán esélyt adunk a hatalomnak, hogy saját korábbi tévedését javítsa ki. Ha ezt mégsem tenné, akkor sem fogunk visszavonulót fújni, hanem megyünk előre, és rákényszerítjük őket a hiba kijavítására.
Értelmes dolog egy olyan ellenzéki koalíciót szervezni, amelyben benne van a kudarc lehetősége, nem okoz politikai károkat egy újabb sikertelenség?
Nem látom, hogy hol a kudarc! Ezek a pártok 2010 óta egyetlen ügyben sem jutottak el a közös álláspont kialakításáig. Ha viszont csatlakozik a Jobbik – ahogy erre számítunk – akkor az már mérföldkő lenne a Nemzeti Együttműködés Rendszerének lebontásában, felszámolásában. Ezért vagyunk érdekeltek a minél szélesebb körű szövetség létrehozásában. A magyar társadalom már jó ideje elutasítja a Fidesz kormányzat hatalmát, de a párt választási törvénye méltatlan, rosszul kormányzó embereket tart a hatalomban, aminek csupán következménye az igazságtalan hatalomgyakorlás. Ennek megszüntetéshez a választási törvény átalakítása csupán az első lépés.
Évekkel ezelőtt volt egy olyan terv, hogy az ellenzéknek a választási törvény, illetve a jogállam helyreállítása érdekében kéne összefogni. Ha ennek jelszavával kormányra tudnak kerülni, akkor egyetlen feladatra vállalkoznának: átírnák a választási törvényt, illetve helyreállítanák a jogállamot, majd utána új választást írnák ki. A polgári engedetlenség útja miért jobb ennél?
Nehéz felrázni az embereket, miután az Orbán rezsim gátlástalanul felőrölte a változásba vetett hitet. Ez fásultságot, beletörődést eredményez. Ráadásul a jövő évi választások eddigi előkészületei sem túl bíztatóak. Egy maroknyi Fidesz politikus foglya maradhat az ország egésze, mert a kormányváltásban érdekelt erők elaprózódnak.
Nem gondolja, hogy inkább azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy a jelenlegi szabályok szerint kéne megverni a Fideszt, egyszerűen több ellenzéki szavazót kell gyűjteni, aztán a győztes kompenzáció már a hatalomra került ellenzéket jutalmazná, akár kétharmados többséggel?
Persze, minden módon készülni kell a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bukására. De az csak jó, ha van egy aláírásokkal megtámogatott többpárti kezdeményezés az ország választási rendszerének átalakítására. Ez alapján behajtható a pártokon a választójogi rendszer átalakításának ígérete. Kevés szó esik ugyanis arról, hogy mi történik, ha már nem Orbán Viktornak hívják majd az ország miniszterelnökét. Márpedig mielőbb meg kéne beszélni, hogy a magyar társadalom hogyan rendezné be az országot, mit tartana a hatalomgyakorlás igazságos módjának. Mi azt tervezzük – állampolgárok, szervezetek, pártok együtt –, hogy október 23-án kiállunk egy közös demonstrációra, amelyen megfogalmazzuk, hogy milyen jövőt szeretnénk. Ezt a hatalom akár a társadalom megrendelésének is tekintheti majd.
Azt már elárulhatja, hogy mi lenne az engedetlenségi akció, amit a Fidesz alelnöke Németh Szilárd nemzetbiztonságra veszélyesnek ítélt? Esetleg újabb doboz festéket ön ki, ezúttal nem sárgát, hanem pirosat?
A polgári engedetlenség lényege, hogy először kimondjuk: bizonyos törvényekkel nem értünk egyet, mert azok nem a jogegyenlőséget, hanem a társadalom elnyomatását szolgálják. Emiatt tiltakozásként a jogszabályok tudatos megsértésére törekszünk, vállalva a hatályos törvények által kilátásba helyezett retorziókat is. Mindezt előre bejelentve, a nyilvánosság előtt tesszük, mert csak akkor van értelme. Ezért is bornírt butaság, amiről Németh Szilárd beszél, mert ha az ember polgári engedetlenségre készül, akkor nem az éjszaka leple alatt, hanem ország-világ előtt teszi, hisz csak akkor van értelme.
A közelmúltban fel is jelentette önmagát, nyomozgatnak már az ügyészségi vagy rendőrségi szakemberek?
Ez jó példa a polgári engedetlenségre. Ha nemzetbiztonsági kockázatot jelentek, akkor folytassák le ellenem az eljárást, s ha bebizonyosodik, akkor szabják ki az ezért járó büntetést.
Megindult már az eljárás?
Erről nem kaptam tájékoztatást.
Azt csak érzi, hogy lehallgatják, megfigyelik, szemmel tartják…
Nincs tudásom arról, hogy megfigyelnek-e, vagy sem. De félni sem szeretnék, tehát nem is érdekel. Semmiféle paranoiával nem szeretnék aládolgozni annak a közhangulatnak, ami kialakult.
Tervez olyan horderejű engedetlenséget, mint a Fidesz parlamenti képviselői, akik 2006-ban a rendőrséggel nyíltan szembefordulva, a műveleti területen Orbán vezérletével kordont bontottak a Kossuth téren?
Ilyen kordon most nincs, legfeljebb jelképes korlátokról beszélhetünk. De az említetten kívül is volt még polgári engedetlenség akció, ami sajnos kevésbé sikerült békésre, így az a 2002-es Hídblokád, de a taxisblokád is ide sorolható, ami nagyon fontos megmozdulásnak számított a rendszerváltás hajnalán, ráadásul kifejezetten békés megmozdulás volt. A mi szükség esetére tervezett akcióinkról egyelőre csak annyit árulnék el, hogy békések és erőszakmentesek lesznek. Kétségtelen, nagy a várakozás, hogy mire készülünk. Ha eljön annak az ideje, akkor részletesen elmondjuk.
Felmérések szerint a magyar választók nem igazán érzékenyek az alkotmányos jogaik megsértésére, s persze a választójogot sem tekintik kenyérkérdéseknek. Lehet így elégedetlenségi akciót szervezni?
Szerintem arra érzékeny mindenki, hogy ahol él, ott érvényesül-e az igazságosság; tehát egyenlő jogok, egyenlő lehetőségek illetnek-e meg mindenkit. Erre szerintem osztályhelyzet, iskolázottság, vagyoni helyzet nélkül egyformán érzékeny mindenki. Talán az elvont jog megsértése nem mozgat tömegeket, de az elemi igazságtalanság százezreket képes utcára vinni.
Számít arra is, hogy azon pártok vezetői, akik a választási egyezményről szóló közös közleményt aláírták, október 23-a után híveiket is az utcára viszik?
Mi erre nem kérjük őket, de nem is zárkózunk el. A polgári engedetlenségre senkit nem lehet kényszerrel rávenni. Ha a pártok azt érzik, hogy a tiltakozásban lelkiismereti- és állampolgári kötelességük részt venni, akkor szívesen fogadjuk a támogatásukat. Gondolom, ez attól is függ majd, hogy az ősz mennyire lesz forró, s azt a nyilvánosság hogyan ítéli meg.
Orbán Viktort és a Fideszt a 2006-os Kossuth téri engedetlenségi akció végül is bevitte a hatalomba. Önt a köztársasági elnök hivatala előtt elkövetett festékes akciója egyelőre rendőrségi fogába vitte. Gondolja, hogy később ön is a hatalomba kerül?
Nem akarok politikus lenni, bár a politizáláshoz nagy kedvet érzek. Továbbra is aktivistaként, állampolgárként kívánom az általam is fontosnak tartott ügyeket előremozdítani. Ma azt tartom feladatomnak, hogy segítsek azoknak, akik kétségbeesetten keresik a teendőiket, s egyelőre nem találják a frusztrációik okát, s levezetésének módját.
Ön milyen őszre számít?
Konstruktívra. Azt szeretném, ha az igazságosság végre győzedelmeskedne, s a mai hatalmon lévő borzalmas rendszer végre eltűnne.