• Magyarország és Lengyelország megy az illiberalizmus felé, de azért Spanyolországban nem illik verni a tüntetőket, mert az nagy és demokratikus;
• Ezer sebből vérzik a nemzeti konzultáció;
• Magyarország az EU bevonásával akarja meghátrálásra kényszeríteni Ukrajnát.
A kommentár szerint felforr az ember vére, amikor azt látja, hogy a demokratikus átmenet egyik mintaállamában, Spanyolországban, a rendőrök miként verik a tömegeket. Mert az rendben van, hogy a magyarok és a lengyelek eltávolodnak a liberális értékektől, de hát őket olyanok vezetik, akik csaknem annyira kinevetik a nyugati normákat, mint saját egykori kommunista gazdáikat. Bár Magyarország a jelek szerint szinte vágyik arra, hogy ismét térdet hajtson a Kreml előtt. De Spanyolország az más. A madridi kormány a Néppárt kemény magjának játszik, viszont a nemzetközi közvéleményt Katalónia mellé állítja. Vajon ki adhatott tanácsot Rajoynak? A spanyol vezetés válasza az önállósági törekvésekre azért döbbentett meg mindenkit, mert senki sem gondolta, hogy ilyesmi előfordulhat egy modern európai demokráciában.
Az újság végigveszi, hogy Európában hol mindenütt lehet ragadós a katalán függetlenség példája. Romániáról azt írja, hogy az ottani magyarok autonómiakövetelései már a rendszerváltás óta gondoskodnak gyúanyagról, bár a feszültséget csillapította, hogy az RMDSZ 1996 után benne volt szinte minden kormányban. Ám az Orbán Viktor által gerjesztett érzelmek jövőre megint fellángolhatnak, hiszen román részről akkor ünneplik az „újraegyesítés” centenáriumát. Moldáviában egy orosz forrás azt terjeszti, hogy Erdélyben katalán mintára küszöbön áll a népszavazás az önállóságról. De sok ott élő román is nagyobb függetlenséget akar Bukaresttől, amelyet kulturálisan a korrupt és alulfejlett Balkánhoz sorolnak, miközben Erdély lakossága a korábbi Habsburg fennhatóság miatt úgy érzi, hogy Közép-Európához tartozik.
Az újság tarthatatlannak nevezi a Soros-tervvel kapcsolatos vádakat. Megjegyzi, hogy ez már a 7. nemzeti konzultáció, az államellenségnek megtett üzletember arcképei pedig három hónapon belül másodszor árasztják el az országot az óriásplakátokon. De a kérdőívekkel nem csak az a baj, hogy sugallják a választ. Senki sem tudja ellenőrizni, hogy ki tölti ki azokat, vagyis bőven elképzelhető, hogy egy valaki többet is visszaküldjön. A hatalom ellenfelei nem kérnek belőle, ezért az eredmény semmiképpen sem reprezentatív. Viszont csak kevés érkezik vissza belőlük. További gond, hogy az unió soha nem támogatta egymillió migráns érkezését. A kvóta alapján mindössze 30 ezer embert telepítettek át, Soros pedig felülvizsgálta saját álláspontját, és egymillió helyett csupán 300 ezer menekült befogadását javasolta. Egyébiránt ő is azt mondja, amit Orbán, hogy ti. az indulási övezetekben kell ellenőrizni a kérelmeket, a külső határokat pedig szigorúan ellenőrizni kell.
A többi kérdésben megfogalmazott állítások is hasonlóképpen megalapozatlanok. A milliárdostól vett összes idézetet kiragadták összefüggésükből, így azok hamis képet adnak arról, mit is szeretne Soros a migráció ügyében – mondja Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Intézet európai igazgatója. Nem igaz az sem, hogy a befektető befolyást tudna gyakorolni Brüsszelre, ezek az állítások képtelenek. Még Navracsics Tibor is úgy nyilatkozott, hogy az egész hadjárat inkább már a választási előtti időszak része. Orbánnak méltó ellenfélre van szüksége, ám erre a megosztott ellenzék nem alkalmas. Buldioski ezen felül annak is betudja a kampányt, hogy a kormány ily módon igyekszik elterelni a figyelmet az igen rossz állapotban lévő egészségügyről, illetve oktatásról.
Magyarország tiltakozni kíván az új ukrán oktatási törvény miatt, mivel az korlátozza a tanítást a kisebbségek nyelvén, beleértve a magyart, és ez hátrányosan érinti a Kárpátalján élő 150 ezres magyar közösséget. A kijevi tudósító azt mondja, a jogszabály értelmében a középiskolákban a legtöbb tárgyat ukránul kell tanulni, de a nemzetiségek által lakott övezetben egy-két fő tantárgyat továbbra is magyarul oktathatnak majd. Az érintett magyar iskolákban egyelőre nem álltak át az új rendre. Ugyanakkor az általánosban a gyerekeknek sokszor csak hetente 3 órájuk van ukránul, emiatt sokuk nyelvtudása meglehetősen hiányos. Ungvári látogatása után Szíjjártó Péter ezzel együtt azt közölte, hogy hétfőn az uniós szakminiszterek tanácskozásán kezdeményezi az ukrán társulási egyezmény felülvizsgálatát, noha az csupán a múlt hónapban lépett életbe. Ukrajna ezzel szemben azt állítja, hogy a törvény teljes mértékben összhangban áll az európai normákkal. Ugyanakkor a kijevi lépést kifogásolta Lengyelország, Románia és Oroszország is. Magyarország korábban határozottan támogatta Ukrajna és az unió kapcsolatainak bővítését, ideértve, hogy az ukránok kaphassanak vízummentességet.
Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználatát, ám ezzel olajat önt a nyelvvita tüzére. Merthogy nemcsak az oroszok félnek az elnyomástól. Az ukránok 40 %-a anyanyelvként tanulja az oroszt. Közülük tízezrek menekültek a szeparatistákkal folyó harcok miatt keletről az ország nyugati felébe. De a lvovi polgármester pl. örül az érkezőknek, mert befektetéseket hoznak, munkahelyeket teremtenek. Megcsontosodott helybéliek viszont tartanak az új orosz jelenléttől. A 3 évvel ezelőtti majdani forradalom után mindenütt megkezdődött az ukránosítás. Az új kormány érthetően a nemzeti identitásra és a függetlenségre helyezte a hangsúlyt. A nemzetiségi nyelvek korlátozását már akkor el akarták rendelni, de ez nagy ellenállásba ütközött az érintettek részéről. A múlt hónapban hozott új törvény ügyében Kijev kész konzultálni az érintett kisebbségekkel és országokkal, leszámítva Moszkvát. Azt ugyanis szerinte nem fenyegeti semmiféle veszély.
Magyarország uniós szankciók segítségével akarja nyomás alá helyezni Ukrajnát, hogy a 140 ezres kárpátaljai magyarságnak ne kelljen túlnyomórészt ukránul tanulnia. Jelenleg a térség 71 középiskolájában kizárólag magyarul oktatják a diákokat. Szíjjártó Péter szerint az EU-nak azért kell felülvizsgálnia a Kijevvel született társulási megállapodást, mert az új törvény korlátozza a nemzetiségi jogait, ez azonban ellentétes az egyezménnyel. Mint mondta, ily módon érvényüket vesztik a szerződésben szereplő szabadkereskedelmi rendelkezések, de Brüsszel más gazdasági korlátozásokat is elrendelhet. Ehhez kétharmados többségre volna szükség. A jelentés kiemeli, hogy a jogszabály alapvetően az iskolarendszer szovjet időkben végbement oroszosítását igyekszik visszacsinálni. A kisebbségek számára kivételeket irányoztak elő. Több tárgyat lehet uniós nyelveken, így magyarul is tanítani.
Az alpbachi Európa Fórum ügyvezetője arra figyelmezteti az osztrákokat, hogy a vasárnapi választás egyik legfőbb tétje az, hol lesz Ausztria helye a jövő Európájában. Ha a Szabadságpárt bekerül a kormányba, amire jó esély van, akkor alapvetően megváltozik az ország uniós irányvonala. Vagyis eltávolodik a németektől és a franciáktól, ugyanakkor közelebb került a magyarokhoz és a lengyelekhez. Philippe Narval hangsúlyozza, hogy az FPÖ részvételével létrejövő koalíció miatt megrendül a konszenzus, mármint hogy az osztrákoknak vezető szerepet kell vinniük a földrész egyesítésében. Az EU-t persze sok kérdésben joggal lehet bírálni, ám a lakosság többsége számára vitán felül áll az európai egység. Macron pár napja bátor víziót vázolt a közös jövőről, de a szervezet demokratizálása kapcsán már nem volt olyan határozott. Utóbbi érdekében új alapokra kell helyezni az intézményeket, az embereket jobban bele kell vonni az ügyek intézésébe. Egy sor gondra, csakis együttes erővel lehet megoldást találni, lásd a migrációt. Ennek érdekében Ausztriának bátor, kellő képzelőerővel megáldott kormányra van szüksége, nem pedig uszítókra.
Az Oxford Economics két szakértője arra figyelmeztet, hogy jók Kelet-Európa gazdasági kilátásai, de a politika képes igencsak beleköpni a levesbe. A szakemberek szerint a térség egyre jobban felzárkózik a Nyugathoz, a déli államok viszont lemaradva kullognak az utóbbi 10 évben. Az új keleti tagok növekedése fenntarthatónak ígérkezik. Ebben döntő szerepet játszik kivitelük mérete –az export kb. 40 %-kal járul hozzá GDP-jükhöz. A hazai fogyasztásnak mellesleg megvannak a maga természetes korlátai, ezt ugyancsak lehetett látni a Dél esetében. Az export aránya még az ázsiai kistigrisek esetében is csupán 34 %. A volt szocialista országokban a gyáripar állítja elő az új érték 30 %-át. Kapóra jött nekik ehhez, hogy a rendszerváltás után az olcsó munkaerőre épülő ágazatok összeomlottak, ellenben megerősödtek azok, amelyek sok tudást, illetve tőkét igényelnek, lást az autógyártást. Ennélfogva nem arról van szó, hogy importált alkatrészeket szerelnének össze.
A növekedésben fontos helyet töltenek be a szolgáltatások is, ezekből származik a bruttó nemzeti termék jó egyharmada. Az érintett országok az eltelt időszakban gyorsuló ütemben feljebb rukkoltak a termelési értékláncon. Ezért azután már könnyebb lesz javítaniuk a termelékenységen. Nem esnek bele a közepes jövedelem csapdájába. Viszont a lakosságszám csökkenése komoly korlátot jelent. Továbbá kevés a hazai megtakarítás, ebből következően pedig a tőkefelhalmozás. Ily módon a fejlődés túlságosan függ az uniós támogatásoktól. A fő baj azonban onnan ered, hogy a politika hibái miatt visszaeshet a termelékenység. Bárcsak a populista erők ne rontanák el a kedvező jövőt!