Az egykori csillebérci úttörőtábor helyén épülhet fel a Hosszú Katinkáról elnevezett úszóakadémia. Az utóbbi években a terület eléggé lepukkant. Volt azonban idő, amikor ez a terület sok ezer gyerek számára tette lehetővé, hogy együtt sportoljon, játsszon és zenéljen – amellett, hogy a kommunista-szocialista ideológiát csepegtette beléjük. Az alábbi diafilmeken megmutatjuk, milyen volt az élet a kádárkorszak alatt a csillebérci Úttörő Köztársaságban.
Az állam már júniusban felhagyott a pereskedéssel, és inkább fizet Rácz Péternek, a Magyar Úttörőszövetség egykori elnökének annak érdekében, hogy minél előbb elkezdhessék az építkezést. A pereskedés gyors lezárása érdekében összesen mintegy másfél milliárd forintot fizetett az állam a fél Margitsziget nagyságú területért. A csillebérci vadászház 350 millióba került. (Annak idején ezt az ingatlant Rácz Péter 14 millióért adta el rokonának, holott az eladás idején 96,8 millió forintot ért.)
A csillebérci tábor, más néven Úttörő Köztársaság vagy Úttörőváros 1948 nyarán, csupán három évvel a második világháború vége után nyitotta meg kapuit. Ekkor került sor az ünnepélyes megnyitóra (együtt az Úttörővasútéval), ám a tábor végleges formáját csak 1970-re nyerte el. Ekkoriban 1200-1500 gyerek táborozott itt egyszerre egyhetes turnusokban.
Az egész diafilmet megnézheti a Virtuális Diamúzeumban: ITT.
Forrás: diafilm.osaarchivum.org, 24.hu, napitortenelmiforras.blog.hu