A Fidesz egyre jobban hasonlít egy szélsőjobboldali pártra. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a közelmúltban két, a szélsőjobbhoz köthető közéleti szereplő is kiállt mellettük.
A Jobbikból a Fideszbe hajózott át Morvai Krisztina és Budaházy György is. A két ikonikus szélsőjobboldali politikus korábban a Jobbik stabil támaszai voltak, szélsőséges, rasszista nézeteiket Vona Gábor pártjában hangoztatták. Ám a közelmúltban mindketten átpártoltak a Fideszhez. Mindez nem csak a Jobbik “néppárosodását” jelzi, hanem a Fidesz egyre szélsőségesebb hangnemébe is belepasszol.
Morvai a múlt év novemberében veszett össze a Jobbikkal, azt a 24.hu-nak azonban tagadta, hog segítené megszólalásaival a Fideszt, vagy az ő színeikben politizálna tovább.
A publikációk egy része azzal vádol, hogy azért támogatom Magyarország bevándorlás-ellenes politikáját, és azért bírálom a Jobbik látványos közeledését a balliberális oldalhoz, mert a párt nem kíván jelölni a 2019-es EP választáson, és ezért »megsértődtem«, mi több, a Fideszben szeretném folytatni politikai pályafutásomat
– írta akkor Morvai, aki most beállt a Fidesz várhatóan legnagyobb utcai kampánymegmozdulása mögé, a Békemenetbe. Erről a Magyar Időknek mesélt.
Decemberben a Heti Válasznak még azt mondta: véget ért a politikai karrierje, több jogászi munkaköre mellett az alkotmánybírói hivatást is el tudja adott esetben képzelni, de alapvetően a jogászi és egyetemi oktatói hivatásához, egyetemi docensi munkakörébe szeretne visszatérni, ahol egyébként most is dolgozik.
A másik neves szélsőjobbos politikus Budahzy György, aki a Mandinernek adott interjút február végén, majd a Schmitt Márida-féle Figyelőnek. Ezekeben az interjúkban gyakorlatilag hűségesküt tett a Fidesznek és lemondott a Jobbikról. .
Ilyeneket mondott:
“Orbán néhány történelmi intézkedést hozott. Ezt el kell ismerni. A kettős állampolgárság, a családtámogatás, a sporttámogatás… Ezek nagyon fontos dolgok. Valakinek el kellett már indulnia ebbe az irányba. Legalább fontos dolgokra is jut, nem csak a haveroknak.”
(…)
Ha nem Mészáros Lőrinc építi az utakat, akkor ki építi? Akkor a Strabag meg a Leisztinger. Az miért jobb? Nem jobb. Nem jó megoldások ezek, de senki eddig nem kormányzott jobban, mint ahogy Orbán kormányoz.”
(…)
Már abban sem vagyok biztos, hogy a Jobbik jobban kormányozna. Volner János azt mondta, hogy ők is csak a főbb posztokon cserélnének… De nem bántom őket. “
Mindehez egyébként érdekes kommentárt fűzött Gábor György vallásfilozófus a Facebookon, aki arra emlékeztet: Budaházy lelkén több bűncselekmény is szárad, többek között:
- Magyarok Nyilai;
- Molotov-koktélok politikusok házaira, nyaralóira,
- melegbárra,
- a XIII. kerületi Broadway-jegyirodára;
- egy televíziós személlyel szembeni erőszakos támadás stb.
A vallásfilozófus azt írja a Facebookon:
Azon túl, hogy Budaházy részletes eligazítást adott a Fidesznek abban a vonatkozásban, hogy mi lenne jó és üdvös a pártnak, miként kellene őt – az elsőfokúhoz képest természetesen sokkal enyhébb módon – elítélni, hogy a Fidesz megszerezze a radikálisok teljes szimpátiáját és támogatását, túl ezen, Budaházy mindegyik fórumon kapott az alkalmon, s oroszlános bátorsággal zengte a Fidesz dicsőségét, vakmerő hősiességgel hangsúlyozva, hogy 1990 óta magasan az Orbán-kormány a legeslegjobb, továbbá néhány simogatóan kedves szó erejéig himnikus strófákban emlékezvén meg a nemzeti konzultáció intézményéről, s még arra is kitérve, hogy a Jobbik „elgyurcsányosodott”, azaz mérsékeltebbé, következésképp a nemzeti radikálisok számára immár elfogadhatatlanná vált.
Vagyis a kormánypárti, kormányközeli, kormánykitartott faliújságok és szócsövek Budaházynak biztosítanak fórumot arra, hogy hősünk sztentori hangon zenghesse április 8. küszöbén az Orbán-kormány pompás dicsőségét, s Budaházyt szócsőként felhasználva mutassanak rá a Jobbik elfogadhatatlan mérséklődésére, s a Jobbikot immár jobbról előzve az echte nemzeti radikálisok Jobbiktól való eltávolodására, azaz arra, hogy a tékozló fiú piciny otthontalansága után ezek a radikálisok végre familiáris melegségre lelhetnek a remekül teljesítő Orbán-kormány háza táján és akolmelegében.
És csak emlékeztetőül: ez az a Budaházy, aki egyszer egy olyan pólóban feszített a remek Echo TV stúdiójában, amelyen egy figura egy Dávid-csillagot hajított a szemetesbe, s ez az a Budaházy, aki talán ugyanebben a televízióban elmondta, hogy a vészkorszak idején elpusztított magyar zsidók és cigányok nem is voltak magyar emberek.
Engem most leginkább az érdekelne, hogy azok az egyházi vezetők, akik a Jobbik közeledését elutasították, arra szólítván fel a Jobbikot, hogy mindenekelőtt tegyék meg a megbánás elengedhetetlen gesztusait, s azok az egyházi vezetők, akik ilyen vagy olyan megfontolásból a Fidesz vagy annak egy-egy képviselője melletti egyértelmű fellépés példájával álltak a széles nyilvánosság elé, most ugyanerről hogyan gondolkodnak? Budaházy kormánylapokban megjelent intelmeiről, a nemzeti radikálisoknak a „mérsékelt” Jobbiktól való eltávolodásáról, s arról, ahogy a radikálisok a Fidesz féltő-óvó szárnyai alatt új otthonra lelnek. Ha Budaházy szerint a Jobbik „elgyurcsányosodott”, akkor a fentiek értelmében a Fidesz „elnemzetiradikalizálódott”.
És mi a véleményük arról, hogy mindehhez a Fideszhez sírig hű és a Fidesznek mélységesen elkötelezett sajtó biztosít pár nap leforgása alatt többször is széles fórumot?