Egy politikai akció a Gyurcsány-párt súlyának növelésére. Nekik minden kimenet kedvező.
A DK választási csalásokra hivatkozva megtámadja az országgyűlési választás listás eredményét a Kúrián, és az országos szavazás lehető legkorábbi megismétlését követeli.
Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció helyettes szóvivője szombaton ezt azzal indokolta, hogy a Nemzeti Választási Iroda pénteken annak ellenére fogadta el a parlamenti választás listás eredményeit véglegesítő határozatát, hogy számtalan esetben kiderült, teljes szavazókörökben tűntek el az ellenzéki pártok listájára leadott szavazatok. Rónai szerint ez a választás nemcsak, hogy nem volt szabad és tisztességes, hanem rendszerszintű, országos választási csalás gyanúját veti fel, ezért szerinte Orbán Viktor miniszterelnök a következő években hiába hivatkozik majd az emberek döntésére.
A listás eredmények megsemmisítése, új választás, tiszta viszonyok – ez nem hangzik rosszul.
De akkor miért kamu ez mégis?
1. Nem Gyurcsány, a párt valamelyik vezetője, vagy legalább Gréczy szóvivő beszélt erről, hanem csak a párt helyettes szóvivője, azaz a nagyobb nevek nem adják az arcukat a kezdeményezéshez,
2. Minden bizonnyal a DK-ban is tudják, hogy a Kúria nem fogja megismételtetni a választást, mivel a feltárt anomáliák és bizonyított csalások érdemben sehol nem befolyásolták az eredményt. Itt a hangsúly a feltárton és a bizonyítottan van: ezt veszi figyelembe a bíróság a döntésekor. Rendszerszintű országos csalásnak a Kúria előtt nem a gyanúját kellene felvetni, hanem bizonyítani szükséges.
3. A DK eleve csak a listás voksolás megismétlését követeli, és azért fordult a bírósághoz, ami azt jelenti, hogy az egyéni körzetek eredménye nem változna. Azaz egy esetleges új voksoláson csak 199-106=93 mandátumért folyna verseny, miközben a Fidesz egyéni képviselői helyekből 91-et szerzett meg. Listán elegendő lenne nekik alig 9 mandátum, azaz kb. 10 százalékos eredmény (mivel a pusztán listás választás teljesen arányos). Ebből könnyen belátható, hogy egy új választás
semmiképpen nem hozna kormányváltást.
4. A Fidesz 10 százalék alá szorulása már csak azért is valószínűtlen, mert a szavazatszállításra kiválóan alkalmas kistelepülési struktúrái egy úgy választáson is jelen lennének, miközben az ellenzéki pártok minden tekintetben képtelenek lennének egy újabb, többhetes kampányra. Ráadásul a szavazóik hite is elveszett már a kormányváltásban.
5. Abban a nem várt esetben, ha a Kúria mégis új választásról döntene, az az ellenzéki párt volna előnyben, akinek a szavazói a leginkább fanatizálhatók. A DK a legilyenebb: a Gyurcsány-támogatókat szokás szektának is nevezni, nálunk volt a legnagyobb a részvételi hajlandóság, csak április 8-án a 70 százalékos részvétel mellett kiderült, hogy arányuk a választók között csak alig huszadrésznyi, nem több.
6. Egy kisebb részvételi arány viszont nekik kedvezne: a Gyurcsány-párt növelni tudná a súlyát a parlamenten (ami nem számít, tekintve, hogy a Fidesznek mindenképpen meglenne a kormánytöbbsége), illetve az ellenzéken belül. Ugyanez történt például a 2014-es EP-választáson, ahol az alacsony részvétel felértékelte a DK-szavazókat.
7. Kockázat tehát a DK számára nincs. Ez win-win szituáció:
- Ha a bíróság kiírná az az listás választást, ők erősödnének.
- Ha a Kúria elutasítja a beadványt, akkor a a DK hangoztathatja, hogy a Fidesz csalással nyert, és magukhoz vonzhatják a legcsalódottabb, legfrusztáltabb ellenzéki szavazókat.
Miközben persze a DK sem mond le a mandátumairól a csalás miatt, és a párt komolyabb vezetői nem adtál a nevüket a bírósági beadványhoz, hogy moshassák a kezüket, ha végképp nevetségessé válna az új választásokra irányuló politikai akciójuk.