- A kormányszóvivő szerint a magyar civil társadalom jól megvan Sorosék nélkül is.
- Az EU-nak a magyar és a lengyel tapasztalatok alapján nem fűlik a foga az újabb bővítéshez.
- A bizottsági elnökség felé kacsintgat az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki igen jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral.
Kovács Zoltán szerint a magyar civil társadalom köszöni, jól van. Azon kívül a külföldről támogatott szervezetek esetében a szigorúbb szabályrendszer és a nagyobb átláthatóság cseppet sem rossz a demokrácia szempontjából. A kormányszóvivő olvasói levélben válaszolt arra pár napja megjelent elemzésre, amely szerint Orbán Viktor alatt immár kockázatos az NGO-k munkája, ráadásul a jogállam lebontása kezdi megfertőzni a Nyugat-Balkánt. Mint írja, a minapi cikk szerzője, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet egyik elemzője abba a hibába esik, mint az ilyen figurák általában: azt hiszik, hogy nélkülük és a Soros ideológiai irányítása alatt álló csoportjaik nélkül nincs civil társadalom. Csakhogy utóbbi – mutat rá Kovács – nem azonos az ilyen szervezetek Nyílt Társadalmával. Nálunk pl. jól elvan a Soros-féle társaság nélkül is, amely azt gondolja, hogy ha Berlinbe költözik, akkor Magyarországon vége a szabadságnak.
A szóvivő emlékeztet arra, hogy Magyarország nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti a migrációt és komolyan veszi azt a kötelezettségét, hogy megvédi a határokat. Úgy gondolja, hogy ezen az érzékeny területen keményebb normákra, jobb átláthatóságra van szükség. De a tények elferdítését jelenti, ha ezt úgy állítják be, hogy az drákói rendelkezéseket, rendőri házkutatásokat jelent. Az állásfoglalás nem érti, egyesek miért vannak megdöbbenve azon, hogy Magyarország szigorúbb szabályozást akar olyan szervezetek esetében, amelyek szinte kizárólag külföldi pénzekből végzik gyakran pártos tevékenységüket és igyekeznek befolyásolni a politikát. Orbán demokráciaképe a mai keresztény demokrácia, benne az emberi méltóság, a szabadság és biztonság szavatolásával, valamint az antiszemitizmus megállításával. Lehet, hogy ez ellentétes a Nyílt Társadalom felfogásával, viszont azzal ellentétben sok választó támogatja.
Az EU szófiai Balkán-konferenciája szertefoszlatta a reményeket, hogy az érintett hat állam egyhamar bekerülhet a szervezetbe. Azaz az üzenet az volt, hogy csak várakozzatok szép csendben a sorban, de ne higgyétek, hogy hamarosan kinyílik előttetek az ajtó. Egy nyugati diplomata szerint az ok az, hogy Magyarország, Lengyelország és Horvátország azon az úton halad, amelyiken, és az uniónak nincs kedve bevenni újabb államokat, amelyek pontosan ugyanezekkel a gondokkal küszködnek. Vagyis a jogállamisággal és a korrupcióval, miközben a közösségen belül még arról is vita van, miként birkózzanak meg a demokrácia leépítésével a magyaroknál és a lengyeleknél. Ehhez járul még, hogy az integráció belefáradt a bővítésbe. Viszont az is látja Brüsszel, hogy ha leállítja a nyitást, akkor nagyon nehéz újraéleszteni a folyamatot, de sokat veszíthet, ha a régiót belelöki Kína és Oroszország karjaiba.
A tanácskozás a felé igyekezett terelni Balkán államait, hogy hajtsanak végre belső reformokat, ám ezek az országok lecsaptak a sajtóra és korrupciós botrányokba bonyolódtak. Egy elemző szerint külön gond, hogy a vezetők hajlanak ugyan a változtatásokra, de csak akkor, ha azok nem érintik az alapvető érdekeiket. A bővítésért felelős biztos már jó párszor elmondta, hogy a szervezetnek stabilitást kell exportálnia, ahelyett, hogy instabilitást importálna.
Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője egyelőre semmilyen formában nem kíván megjegyzést fűzni ahhoz az értesüléshez, miszerint jövőre megpályázza a Bizottság elnöki tisztét. Weber azzal hárította el a kérdést, hogy az a jelen pillanatban egyáltalán nem időszerű, ő maga pedig jól érzi magát a mostani posztján. Ám a hetilap úgy tudja, hogy a CSU-politikus igenis kinézte magának a feladatot és nem is rosszak az esélyei. Párttársai már elárulták, hogy nagyon izgatónak tartja a lehetőséget, amely mint mondta, ritkán adatik meg egy bajor keresztény szociális vezető számára. A választás jövő májusban esedékes, az EPP az ősszel határozza meg, hogy kit jelöl. Weber az utóbbi időben feltűnően gyakran fordult meg konzervatív pártok kongresszusain, választási rendezvényein. A CSU liberálisai közé tartozik, mégis szoros a viszonya Berlusconival és Orbánnal. Mindkét szélsőjobbos pártnak sok képviselője van az Európai Parlamentben.