A demokráciában a többség szava dönt vagy Orbán Viktoré?

A demokráciában a többség szava dönt vagy Orbán Viktoré?

30000.jpgA kormányellenes tüntetéseket rendre azzal söprik le a kormányoldalon, hogy az ellenzékieknek is meg kell tanulniuk: a demokráciában a többség akarata érvényesül. Akkor mit pattog Orbán Viktor? Vagy ő a permanens többség?

“Nagyon nehéz lesz bárkinek is belekötni egy olyan parlamenti döntésbe, amely 80-90 százalékos többséget élvezett az Országgyűlésben.” – közölte Orbán a Stop Sorossal kapcsolatban. Ez az érvelés – bármennyire is hamis – épp beleillik abba a képbe, amelyet lépten-nyomon hangoztat minden, magára valamit is adó kormánypárti. Vagyis: a demokráciában a többség akarata érvényesül.

Érthető és részben igaz is ez az érvelés – ne is vesszünk el a jogállami részletekben. Nézzük inkább a modern diktatúra megszemélyesítőjét, az Európai Uniót.

Az EU működtetése három központi szervezethez kötődik – a tagállami parlamentek mellett:

– Európai Parlament

– Európai Tanács

– Európai Bizottság.

Az Európai Parlamentbe választás útján kerülnek a képviselők – pártlistára adott voksukkal juttatnak oda magyarok is képviselőket. Többségében kormánypártiakat. Az európai parlamenti képviselők legitimációját nem érdemes feszegetni – hisz épp annyira erős, mint például Orbán Viktor parlamenti képviselőé. Orbán képviselő ugyanis nem indult egyéni választókerületben, “csak” a Fidesz pártlistáját vezette – így szerezve parlamenti mandátumát. Ha az ő képviselői helye legitim, akkor az EP minden képviselőjének mandátuma az. Márpedig az.

Az Európai Tanács alapvetően a szakminiszterek csoportjait jelenti, de az egész élén mégis a kormányfők tanácsa áll. Ebben a körben helyet kap minden tagállam végrehajtó hatalmának első embere, legyen a titulusa miniszterelnök, kancellár vagy elnök. Az itt helyet foglalók legitimációját épp annyira érdemes kétségbe vonni, mint Orbán Viktor miniszterelnökét. Orbán miniszterelnökre ugyanis – ilyen a magyar választási rendszer – egyetlen magyar állampolgár sem szavazott. Mert nem tehette. A magyar kormányfőt ugyanis a parlament választja – ezzel is azt jelezve, hogy (elvileg) a kormány csak a törvényhozás akaratának végrehajtója. Vagyis Orbánt, a miniszterelnököt a legitim képviselők választották miniszterelnöknek – legitim módon.

Tehát az Európai Parlament és az Európai Tanács tagjai épp annyira legitim módon képviselik a választópolgáraikat, ahogy azt Orbán Viktor, a képviselő és Orbán Viktor a miniszterelnök teszi.

Épp e legitimáció az oka annak, hogy csak és kizárólag ez a két szervezet hozhat döntést az Európai Unióban. Csak és kizárólag e két szervezet, mégpedig egybehangzó akaratnyilvánítással dönthet olyan jogszabályról, amelynek minden tagállam köteles alávetni magát.

Az Európai Bizottság – ha tetszik, az EU végrehajtó hatalma – még annyi jogosítvánnyal sem rendelkezik, mint egy kormány: nem alkothat semmiféle szintű jogszabályt. Sőt, azt sem döntheti el, hogy egy tagállam ténylegesen megsértette-e valamely uniós jogszabályt. Ha erős a meggyőződése a jogsértésről, akkor is a mindezektől független uniós bíróság előtt kell érvelnie – amely néha elfogadja a bizottsági érveket, néha nem.

Azonban a Bizottság vezetői sem az égből pottyannak alá, miként a magyar köztársasági elnököt sem a gólya hozza. Utóbbit a megválasztott képviselők választják pártalkukat követően. Pontosan ez történik az EB esetében is. A Parlament és a Tanács legitim tagjai együttesen döntenek – pártalkukat követően – a bizottsági vezetők személyéről. Így például Juncker legitimitását is csak annyira érdemes kétségbe vonni, mint Áder Jánosét.

Orbán Viktor a magyar parlamentben természetesnek tartja, hogy a többség akarata érvényesül.

Ám ezt azonnal elfelejti, amint Brüsszelbe ér. Itt lubickol abban, hogy könnyedén képes egyetlen szavazatával megakadályozni az egységes, uniós fellépést – legyen az Kínával szembeni fellépés, vagy épp a migránsok Afrikában tartásának szándéka. Ám az EU-ban egyre több esetben ragaszkodnak a többségi döntéshez: egy határozatot úgy is elfogadhat a Tanács, ha amögött nem 100 százalékos, “csak” a tagállamok és a lakosok egyértelmű többsége áll. Na ezt a döntési folyamatot tartja Orbán antidemokratikusnak. Amikor a többség akarata jut érvényre.

Ugyanis a többséget csak és kizárólag Orbán képviselheti. Amikor pedig mégsem, akkor is. Ennyire demokrata ő.

Facebook Comments