• A magyar rendszer a nacionalista populizmus állatorvosi lova – mondja Jan-Werner Müller
• Orbán Viktor biztosan nem mérte fel, milyen hatást vált ki a családtámogatási csomag Nyugaton, ahol a nők nem beszélő szerszámnak számítanak, közben Kovács Zoltán folyamatosan bizonyítja, hogy bizony, mindig lehet mélyebbre süllyedni
Nemzetközi sajtószemle, 2019. február 14.
NZZ
A holland kormányfő nem tart attól, hogy az Európa-ellenes erők bármit is blokkolni tudnak az EU-ban a májusi választások után, mert a földrészen a lakosság túlnyomó része támogatja az EU-t. Rutte azonban arra is figyelmeztetett, hogy az unió nem csupán egységes piacot jelent, hanem értékközösség is, ezért fontos, hogy felszólítsa a jogállam betartására az olyan tagokat, mint Magyarország, Lengyelország és Románia. A politikus úgy gondolja, hogy a szervezetnek a jövőben egy pár alapfeladatra kell összpontosítania, ideértve a Valutauniót, valamint a szabályok követését. Mert ragaszkodnia kell ahhoz, ami jóléthez segítette a kontinenst, tehát a szabad kereskedelemhez, a belső piachoz, a demokráciához és az emberi jogokhoz, mert egyre több ország van, amely nulla összegű játszmának tekinti a nemzetközi politikát.
A miniszterelnök úgy látja, hogy Európának ebben a helyzetben mindenekelőtt össze kell tartania, ragaszkodnia kell a szabályokon alapuló világrendhez. Így Trump ellenében is, bár az ő esetében elég a mormogásból, együtt kell működni vele. Az EU nem fogatlan oroszlán, vannak eszközök a kezében, a piaci ereje pl. egyedülálló. Ezért használni kell nem csupán az elveket, hanem a hatalmat is, hogy megvédjék az integráció fő érdekeit. Idetartoznak a szankciók is, bár azok bevetéséhez még mindig egyhangú határozat szükséges. Ám meg kell fontolni, hogy nem volna-e jó áttérni a minősített többség elvére, ha egyértelmű helyzetekről van szó, hangsúlyozta Rutte.
https://www.nzz.ch/international/europa-ist-zu-naiv-ld.1459639
Politico
A holland pénzügyminiszter alig leplezett figyelmeztetést küldött Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és a barátaiknak, amikor kifejtette, hogy kérdéses, mennyire hatékonyan használják fel az EU felzárkóztatási alapjait. Mert amikor az adófizetők pénzét költik ilyen célokra, mondta Hoekstra, akkor éppen az ő érdekükben biztosnak kell lenni afelől, hogy ez tisztességesen történik, már ami a jogállamot, vagy az olyan területeket illeti, mint a migráció. De az is idetartozik, hogy érdemleges célokra fordítsák ezeket az alapokat. A kijelentés azért különösen érdekes, mert éppen most nehéz időszak várható az unió következő, hosszú távú költségvetési tervezetének előkészítésében, márpedig a holland miniszter szerint túlságosan is gyakran legalábbis megkérdőjelezhető a kohézió hozzáadott értéke.
Közben Kovács Zoltán úgy reagált a portál tegnapi cikkére, hogy nem légből kapott összeesküvés elmélet, amit Orbán mondott, tehát hogy Soros választotta ki Timmermanst a szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltjeként. A twitter-üzenet hangsúlyozza, hogy a kormányfő támogatja az erős nemzetállamokra épülő erős EU-t, amelynek tiszteletben kell tartania az alapszerződéseket. A portál kommentárja: ezt biztos jó tudni.
Süddeutsche Zeitung
Az Egyesült Államok az ’oszd meg és uralkodj”-elv alapján igyekszik éket verni Európa két fele közé, a baj csak az, hogy az EU ezt megkönnyíti számára. Pompeo mostani útja pl. kifejezetten megosztó. Három témakört nyomat: a Nato-hozzájárulásokat, az Északi Áramlatot és az Irán elleni szankciókat. Kihasználja, hogy Lengyelország és Magyarország ellenséges az EU-val szemben, de azt is, hogy súrlódások vannak a két állam és Németország között. Ez azonban történelmietlen, főleg egy amerikai külügyminiszter részéről. Ám besegít neki, hogy Berlin és más kormányok nem oldják meg az ellentéteiket saját maguk. A Balti-tengeren át húzódó gázvezeték ügyében ugyan végül sikerült kompromisszumra jutni, ám a terv károkat okozott Közép-Európában. Hogy a térség államai hajlamosak hallgatni a washingtoni, sőt pekingi szirénhangokra, az arra utal, hogy nem kötődnek kellőképpen az unióhoz. Ez ellen csak a német vezetés és Brüsszel képes érdemben tenni.
https://www.sueddeutsche.de/politik/usa-europa-teile-und-herrsche-1.4328154
Die Presse
A washingtoni diplomácia vezetője jóformán ultimátumot adott az érintett európai kormányoknak: ha a Huawei-jel építtetik ki az 5G mobilhálózatot, és egyidejűleg amerikai rendszer is van náluk, akkor az veszélyezteti a partnerséget az Egyesült Államokkal. A kijelentés nem véletlenül Budapesten hangzott el, mivel Magyarország a kínai óriás központja szeretne lenni a földrészen és a Peking-barát európaiak zászlóvivőjének számít. Az időzítés sem véletlen, hiszen az államoknak most kell dönteniük, hogy kit bíznak meg a feladattal: a Huaweit, a tengerentúli Ciscot, vagy a fejlettségben hátrébb sorolt Ericssont, illetve Nokiát. Egyáltalán nem véletlen, hogy Pompeo Pozsonyban megismételte: az USA igyekszik ráébreszteni a szövetségeseket, milyen biztonsági kockázatokat jelent a kínai technológia.
Itt piacért, a politikai befolyásért vívott harcról van szó. A borúlátók arra emlékeztetnek, hogy a kínai cégek nem csupán a kémkedésben működhetnek közre, de diplomáciai vita esetén utasítást kaphatnak a hatalomtól az egész rendszer leállítására. A Huaweit már kiszorították Ausztráliából és az Egyesült Államokból, de Európában mindenütt jelen van.
Kurier
Lehet, hogy Európa tényleg nem elég óvatos Kínával szemben, de ettől még az Egyesült Államoknak nem kellene fenyegetőznie. Márpedig – állapítja meg az elemzés – az amerikai külügyminiszter nem épp a legfinomabb eszközöket húzta elő mostani körútján: leplezetlenül kilátásba helyezte, hogy Washington megvonhatja a támogatását azoktól az országoktól, amelyek túl sokat üzletelnek az oroszokkal és a kínaiakkal. A vagdalkozás joggal dühíti az európai partnereket, mert pl. a Fehér Ház miért írná elő Magyarország számára, hogy kevesebb gázt vegyen Moszkvától. Persze az egész mögött kőkemény üzleti érdeket húzódnak meg, az USA le akarja szedni a pályáról a nemkívánatos vetélytársakat.
Abban azonban igaza van, hogy hiba volna, ha Kína túl nagy politikai befolyást építene ki a kontinensen, hiszen Peking a sokmilliárdos beruházásokkal máris politikai szerephez jutott Kelet- és Dél-Európában. Magyarország és Görögország már többször is megakadályozta, hogy az EU bírálja a kínai kormányt. És az is tény, hogy az egymásközti ellentétek folytán a tagállamok csak félszívvel hajtják végre az uniós szándékot, mármint hogy szigorúbban ellenőrizzék a kínai befektetéseket a stratégiai ágazatokban. Ám az ennyire átlátszó célokat követő amerikai nyomás bizonyosan nem változtat ezen.
Foreign Affairs
A populizmus egyik legnevesebb kutatója nem gondolja, hogy küszöbön állna a világban a nacionalista áttörés. Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem tanára szerint ez még akkor is így van, ha ilyen politikusok vezetik a legnépesebb országokat, így Brazíliában, Indiában és az Egyesült Államokban. És ők szembemennek a nemzetközi együttműködéssel, le akarják engedni a felvonó hidat, ráadásul úgy tűnik, hogy egyre többen voksolnak rájuk. Ám valamennyien csupán populista pozőrök, akik azért népszerűek, mert használják a nacionalista retorikát és jelképeket. Sajnos sikerült meggyőzniük nem csupán a híveiket, hanem az ellenfeleket is, hogy az átlagember nacionalista panaszainak adnak hangot. Ily módon mind inkább képesek befolyásolni a politikai vitákat, ennélfogva azután a nagy középpártok éppen az segíti elő, amit leginkább szeretnének elkerülni: zártabb társadalmakat és a globális együttműködés visszaszorulását.
Az elmúlt években a nacionalista populizmus tört előre. A pluralizmus elutasítása magyarázza, hogy az ilyen rendszerek miért tolódnak el a tekintélyelvűség felé, ha a független igazságszolgáltatás és sajtó már nem elég erős. Irányítóik a népakaratra hivatkozva elvetnek minden bírálatot, a konfliktusok éltetik őket. Folyamatos kultúrharcot folytatnak, a kérdések kérdése számukra az: aki nem ért velük egyet, az a nemzet ellensége. A populizmus nem doktrína, hanem keret, ezt kell megtölteni azzal, hogy ki az tartozik az igazi néphez, és hogy az mit akar. A jobboldali populisták egytől egyik nacionalisták. Azt ígérik, hogy az emberek nevében visszaveszik az ellenőrzést.
Nem szabad beugrani a populista felhajtásnak, mert az csak felerősíti a jelenséget. Orbán 2010-ben arról beszélt, hogy forradalom zajlott a szavazófülkékben, pedig csupán annyi történt, hogy sokan kiábrándultak a baloldali kormányból, ezért a Fideszre szavaztak. A következő választásra azután a párt a maga javára módosította a feltételeket, ideértve az önálló sajtó és a civil társadalom drasztikus korlátozását, a bíróságok függetlenségének meggyengítését, stb. Ez úgy van, hogy a nacionalista populisták gyakran nem a csendes többséget képviselik, hanem a nagyon is hangos kisebbséget. Nem azért kerülnek hatalomra, mert annyira ellenállhatatlan volna az ideológiájuk. Hanem a többi közt azért, mert eleinte leplezik igazi szándékaikat, amint azt a magyar példa tanúsítja.
Amint bekerülnek a jóba, onnan kezdve egyáltalán nem törődnek az ellenőrzés visszaszerzésével a nép javára, sokkal inkább egyfajta nacionalista pantomimet adnak elő, javarészt jelképes gesztusokkal. Falakat építenek, amivel gyűlöletet gerjesztenek a kisebbségek között, időnként kirohannak a multik ellen, de a színfalak mögött általában jól el vannak velük, mint ahogy a nemzetközi intézményekkel is. Nekik nem az ország autonómiának helyreállítása, hanem annak a látszata a fontos. Orbán államosított bizonyos cégeket és nem győzte ostorozni a külföldi holdingokat, mondván, hogy azok kizsákmányolják a magyarokat. Csakhogy most vezette be a rabszolga törvényt, amely elsősorban a német autógyárak érdekeit szolgálja.
Ha a jobboldali középpártok megpróbálják utánozni ezeket az erőket, az halott ügy és súlyos károkat okoz az európai demokráciának. De még ennél is nagyobb veszély, hogy milyen hatást vált ki a megalkuvás. Hiszen először azt mondják, hogy a populisták hazudnak, ám amikor azt látják, hogy nő azok befolyása, arról kezdenek beszélni, hogy a demagógok tudnak valamit a nép bajairól, amit a többiek nem. Ám az emberek véleményét nagyban befolyásolja, mit látnak-hallanak. Ezt azután meglovagolják a nacionalista populisták. Sugallják, hogy mit kell gondolni. Csak éppen kulturális harcnak állítják be az egészen más jellegű problémákat. Viszont ha az egész politika elfogadja a populista véleményt a szavazópolgárok érdekeiről és identitásáról, akkor egyre többen fogják úgy érezni, hogy itt tényleg arról van szó, amit ők szeretnének. Ezáltal jobbra tolódhat az egész spektrum.
De az igazi viszályok az anyagi érdekről és nem a kultúráról szólnak, az emberek megközelítőleg sem annyira nacionalisták, ahogyan azt a populisták állítják. Vannak jogosan kemény viták a kereskedelemről, a bevándorlásról, nemzetközi rend alakításáról. A liberálisoknak nem szabad eleve kijelenteniük, hogy csak az a helyes, amit ők gondolnak ezekről a kérdésekről, meggyőzően kell érvelniük saját álláspontjuk mellett. De nem szabad elfogadniuk a populisták, opportunista középjobb politikusok és értelmiségiek által szabott kereteket, illetve azok nyelvezetét sem. Hiszen utóbbiak azzal intézik el az idegengyűlölő nézeteket, hogy azok csupán a gazdaság miatt érzett aggályok tüneteit jelentik. Ám ha a liberálisok belemennek ebbe az utcába, akkor olyan engedményeket tesznek, amikkel elárulják az eszményeiket.
https://www.foreignaffairs.com/articles/2019-02-12/false-flags
Frankfurter Rundschau
Az európai zöldek megdöbbenéssel reagáltak Strasbourgban Orbán Viktor hétpontos csomagjára, amely a gyerekvállalási kedvet hivatott fellendíteni. Frakcióvezetőjük azt mondta, hogy a miniszterelnök már megint átlépi a völkisch nacionalizmushoz vezető határt, a politikus rasszista nacionalista. Ska Keller rámutatott: legfőbb ideje, hogy kihajítsák a Fideszt a Néppártból. Megjegyezte, hogy Manfred Weber mindaddig nem pályázhat komolyan a Bizottság elnöki tisztére, amíg nem határolódik el a magyar vezetőtől.
Die Zeit
A lap úgy látja, hogy Orbán Viktor hiába hirdetett programot a szülések számának fellendítésére, a nők továbbra is tömegesen fognak távozni az országból Nyugatra. A német és francia kormány is igyekszik a befolyt adókból serkenteni a gyermekvállalási hajlandóságot, de ott minden érintett részesül az előnyökből: azok is, akik egyedül, meg azok is, akik élettársi kapcsolatban nevelik a gyereküket. Ám ez Magyarországon nem így van, a Fidesz csak az „érintetlen családokat” segíti. A diszkrimináció tükrözi Orbán rasszista világképét, annál is inkább, mivel szombaton arról beszélt, hogy nem akar kevert lakosságot. És hogy meg kell védeni a magyar identitást, a keresztény örökséget. Ehhez a magyar nők méhét választotta eszközül.
Az európai populisták azonnal tapsikoltak neki, de jócskán akadnak kritikus kommentárok is. Az orbáni retorika jól beleillik abba a horrorregénybe, amelyben egy keresztény-fundamentalista diktatúra szülőgépekké degradálja a nőket. A politikus döntő ütközetnek nevezte a májusi választásokat – Brüsszellel, Sorossal, a romákkal, a menekültekkel és az ellenzékiekkel szemben. Ahogy azt szokta az utóbbi években. Ám a jelek szerint ez az identitáspolitika hozzájárul az alacsony születési kvótához. Már több mint félmillió magyar él Nyugaton. Nagy részük a Fidesz alatt vándorolt ki, és minden évben tízezrek követik a példát. Köztük sok, jól képzett, szülőképes korban lévő nő. Merthogy nem akarnak tovább Magyarországon élni a mostani kormány alatt. És az biztos, hogy hiába nem kellene többé adót fizetniük, ha szülnek elég gyereket, ez nem fogja őket arra ösztönözni, hogy készek legyenek több gyereket vállalni Orbán napnyugati fantazmagóriájához.
https://www.zeit.de/2019/08/ungarn-mutterschaft-subvention-viktor-orban-emanzipation-westen
Guardian
Az erős emberek szeretnek rendelkezni a nők testével, a brazil elnöktől Orbán Viktorig azt a jogot veszik célba, hogy a 2. nem maga dönthesse el, akar-e szülni, vagy sem. Az ilyen politikusoknál egyáltalán nem véletlen, hogy egyszerre hirdetik a bevándorlók távol tartását, illetve azt, hogy szülniük kell az „őshonos” asszonyoknak. Pl. a magyar kormányfő, aki fortélyosan igyekszik valóságot csinálni a negatív utópiából, éppen most jelentette be, hogy ha egy anyának négy gyereke van, akkor annak nem kell többé személyi jövedelemadót fizetnie. Legalább három gyerek esetén kedvezményt kapsz gépkocsi vásárláshoz, de lesznek további kedvezmények is. Mint mondta, a magyarok számára a migráció megadás, magyar gyerekeket akarnak. A gond csak ott van, hogy ez fajta politika a nők testét olyan programhoz használja, ami mindenről szól, csak nem a nemek egyenlőségéről. A populista mozgalmak pontosan tudják, hogy az embereket meg lehet venni, de ez a végén mindig kényszerítésbe torkollik. Ezért sohasem késő ellenállni.
Libération
A Magyar Tudományos Akadémia nem akarja, hogy Orbán Viktor betegye a lábát a laboratóriumaiba. Ugyanis a kormányfő reformja véget vetne a tekintélyes intézmény szellemi és anyagi autonómiájának. Emiatt tüntettek a kutatók. A fizikus Nagy Dénes Jánosnak semmi kétsége afelől, hogy azért akarják az MTA-t is a hatalom gyámsága alá helyezni, mert a miniszterelnök évek óta hadjáratot folytat az értelmiség, a liberálisok és mindazok ellen, akik gondolkodnak. Oroszországban miniszteri felügyelet alá helyezték a Tudományos Akadémiát, de ott nem nyúltak hozzá kutatás szabadságához és a finanszírozásba sem szólnak bele. Vagyis a magyar politikus messzebb megy, mint Putyin.
A kiszivárgott tervek szerint a társadalomtudományokkal foglalkozó intézeteket teljes egészében a hatalom alá rendelnék. Amióta Orbán visszaszerezte a kormányrudat, azóta több intézményt is létrehozott a múlt átírására. Az Akadémia szakemberei attól tartanak, hogy a nekik szánt pénzeket ezek az új vetélytársak viszik el. Csakhogy – mutat rá a politológus Szűcs Zoltán Gábor – megengedhetetlen az ilyesfajta ideológiai beavatkozás, mert a független kutatás végével egyenlő. A közgazdász Tóth István János arra figyelmeztet, hogy az unió a következő időszakban sokkal többet kíván áldozni a tudományra és a kormányfő éppen erre a forrásra igyekszik rátenni a kezét, hogy megszedje magát a család és a baráti kör. Hozzáteszi, hogy a Nyugatnak nem volna szabad pénzelnie az itteni diktatúrát. Ám a hatalom ajánlata láttán az Akadémia nagyjából aközött választhat, hogy vízbe fojtsa vagy felakassza magát.