Köteles leszel munkavállalókat előállítani az államnak. Vagy finanszírozni őket.
A Fidesz elnöke kipihente magát. Visszatért horvátországi nyaralásáról, és rögtön erősen nyitott egy – demográfiai konferenciának nevezett – propagandaeseményen, ahol államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását, egyúttal azt is elismerte, hogy az eddig 9 év kudarcos volt:
a fordulópont még nem történt meg.
Előadta ugyanakkor azt a nézetét is, hogy a gyerekvállalás puszta pénzkérdés:
A jó családpolitikához erős gazdasági alapok is kellenek, azt tapasztalom, ehhez pénz is kell. (…)
Akkor győztünk, hogy ha egy olyan családtámogatási rendszert tudunk felépíteni, hogy a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha ugyanezek az emberek nem vállaltak volna gyermeket.
Már azzal, hogy gyermeket vállaltál, anyagilag egy előnyösebb helyzetben vagy, mintha azt a döntést hoztad volna, hogy nem vállalsz gyereket.
Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk.
Amiből egyrészt azt következhet, hogy Orbán nincs tisztában a jelenlegi anyagi viszonyokkal és a gyerekvállalási költségekkel. Például a gyerekvállaláshoz nyújtott kormánytámogatással, az ún. családi adókedvezménnyel, ami átlagfizetés esetén gyerekenként és naponta kb. 300 forint.
Napi 300 forintból próbáljon valaki gyereket etetni, ruházni, felnevelni.
Másfelől viszont az is következhet, hogy Orbán nagyon is tisztában van mindezzel, és a beszéde valóban a következő évek kormányzati politikáját volt hivatva előrejelezni. Mivel a visszatérést a Rákosi-kor repressziójához, az ún. gyermektelenségi adóhoz, valószínűleg még a fideszesített Alkotmánybíróság gyomra se venné be, alighanem az a terv, hogy tovább – és drasztikusan – tervezik növelni az adókedvezményeket.
Mígnem végül el nem jutunk addig, hogy minden közterhet a gyerektelenek (például katolikus papok, melegek, drogos hippik, ateista zöldek, romkocsmák félhomályában merengő értelmiségiek és egyéb nihilisták, illetve azok, akiknek van ugyan gyerekük, de már elmúlt 18) kénytelenek vállalni. Beleértve az iskola- és óvodaépítések, -felújítások, a nyugdíjbefizetések, vagy a stadionépítések és fideszes-orbáni klientúra gazdagodásához nyújtott egyéb állami támogatások költségeit.
Mert a jelenlegi gyereknevelési költségek ismeretében nyilvánvaló, hogy gyakorlatilag nulla környékére kellene csökkenteni a gyereket vállalók befizetéseit, ha a kormány azt akarja, jobban éljenek, mint a gyerektelenek. Ergo az államot a többiek tartanák el.
A terv, amit Orbán bejelentett, valójában egy tőketranszfer, belső gyarmatosítás,
a jövedelmek átcsoportosítása egyik állampolgári csoporttól a másikhoz.
Ami valójában represszió. Ugyanarra az eredményre vezet, ha pozitívan diszkriminálja a gyerekvállalókat, mintha negatívan a gyerekteleneket. Azok fogják viselni Orbán álmának, a fiktív és absztrakt, ún. nemzeti közösség fenntartásának költségeit, akik nem is hisznek annak létezésében.
De legalábbis nem gondolják, hogy államérdek megelőzné az egyénit, és hogy kötelesek kis munkavállalókat előállítani Orbánnak, ha ő úgy rendelkezik.
Mintha a kormány az ateisták adójából építene templomokat.
Ha ez nem csak propagandabullshit, hanem tényleg bevezetik, az valóban fordulópont lesz, és végleg kettészakítja majd Magyarországot. Az eredménye viszont egyáltalán nem a demográfiai áttörés, hanem az lenne, hogy a gyerektelenek elhagynák az országot, és elköltöznének oda, ahol nem büntetik őket egy személyes döntésük miatt.
Mondjuk persze az is lehet, hogy éppen ez a cél.