Ez a legfőbb ügyész képviselői kérdésre adott válaszából derül ki.
Polt Péter Hadházy Ákos ellenzéki képviselő kérdésére tagadta a csalás miatt bíróság elé került fideszes parlamenter állítását, miszerint
több ellene nyomozó ügyészt is kirúgtak.
Polt válasza szerint ez nem igaz:
senkit nem rúgtak ki.
Mindössze annyi történt, hogy
- ketten maguktól mondtak fel (“két ügyész szolgálati viszony az ügyészek kezdeményezésére közös megegyezéssel szűnt meg”),
- egyet levettek az ügyről és áthelyeztek (“az ügyész azonban áthelyezéséhez nem járul hozzá, a felajánlott posztot nem fogadta el … szolgálati viszonya felmentéssel megszűnt”).
Tehát míg Simonka nem György nem mondott igazat, mert senkit sem rúgtak ki, a dolog érdemét tekintve az történt, hogy
az ellene nyomozók közül hárman már nincsenek az ügyészségnél.
Ami puszta véletlen, persze.
Polt válasza egyúttal segít megvilágítani azt a rejtélyt, hogy egyáltalán miért nyomoz az ügyészség fideszes képviselők ellen.
- Szembeszálltak Orbánnal?
- Átléptek egy határt, amit már nem lehetett szó (vád) nélkül hagyni?
- Beáldozták őket, hogy mutassák, létezik a jogállam?
És most kiderül, hogy egyik sem, hanem néhány ügyész önjáró volt, és az alaptörvényben meghatározott kötelességüknek, a bűncselekmények üldözésének tettek eleget.
Ami azért mégiscsak azt jelezné, hogy a NER, a Fidesz és az autokrácia befolyása alá került állami szervek némelyikénél mégiscsak működnek a jogállam egyes maradványai, és bíróság elé lehet kerülni
bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt.
Az viszont, hogy az önjáró – ti. a fizetésükért megdolgozó – ügyészek már nincsenek a testületnél, azonban már azt jelzik, ahol tudják, irtják a jogállam maradványait.