Még meg se kezdődött az országgyűlési választás Magyarországon, már csalnak. Romániában egyszerűen megsemmisítették az ellenzékre leadott szavazatok egy részét.
Az közismert, hogy 4 éve a Fidesz-KDNP úgy szerzett kétharmadot meghaladó parlamenti mandátumarányt, hogy a választók kisebbsége (47%) szavazott Orbán mellett; a leváltását többen szorgalmazták (49%).
Legalább is Magyarországon. Mert a határon túl (főként Romániában és Szerbiában, mivel Szlovákia és Ukrajna hivatalosan tiltja a kettős állampolgárságot), a Fidesz-KDNP támogatottsága egészen észak-koreai mértékű volt: a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok több mint 96%-a szavazott Orbán listájára.
Legalábbis elvileg.
Mert ugyan a beérkezett 225 ezer szavazatból 216 ezer esett a Fideszre, volt még 41 ezer, amit a választási bizottságok és a Kúria sem volt hajlandó figyelembe venni. Ugyanis nem az eredeti borítékban érkeztek be, vagy abban, de fel voltak nyitva, és hiányzott róluk a biztonsági csík is. Ami erősen arra utalt, hogy
ezeket felbontották, mielőtt a választási bizottságokhoz érkeztek volna.
A kíváncsi román és szerb postások, ugye.
Ezért ezeket nem vették figyelembe, nem is számolták meg. Lehet azért sejteni, hogy kire érkeztek. A Fidesz ugyanis késhegyig menő harcot vívott a Kúriával az érvényesítésükért. Idézet az egyik határozatból:
Az NVB határozatában megállapította, hogy a beérkező levélszavazatok közül 4360 db érvénytelen, mert nyitott válaszborítékban érkeztek, azaz a borítékok nem voltak lezárva. Ez közelebbről azt jelentette, hogy a levélszavazatok egy része nyitott válaszborítékban, más része olyan „zárt” borítékban volt, amely korábban megnyitásra, majd visszazárásra került, továbbá sima postai zárt borítékban érkezett. A fenti tényeket – közöttük a biztonsági csík sérülésére vonatkozó ténymegállapítást – a kérelmező nem vitatta.
Azt tehát a Fidesz se vitatta, hogy a levélszavazatokat felbontották, de szerintük jóvanazúgy.
Végül győzött a józan ész és a Kúria, a nyitott szavazatok érvénytelenek maradtak. A Fidesznek viszont nélkülük is meglett a kétharmada. Ennek segítségével még 2018 nyarán megváltoztatta a választási törvényt abban az irányban, hogy ezután – azaz a 2022-es választástól – a nyitott borítékban érkező szavazatok is érvényesek lesznek:
289.§ (4) Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét, ha
a) a szavazási irat nem a Nemzeti Választási Iroda által megküldött külső borítékban van.
Nehogy már beleszóljon mindenféle független szerv, hogy megnyeri-e a Fidesz a választást. Továbbá az erdélyi és délvidéki polgár az olyan, hogy kidobja a készen kapott borítékot. Inkább vesz egy másikat, és abban adja postára.
Ilyen a magyar jogállam: ha nem jogszerű, majd azzá teszik. Így működik a NER, nincs itt semmi látnivaló, lehet továbbhaladni.
Azonban történt itt még valami. 2018-ban összesen 378 ezren regisztráltak, mégis csak 267 ezer szavazat érkezett be. A 378 ezer regisztrált voksai a következőképpen oszlottak meg:
- 216 ezer szavazat a Fidesz-KDNP-re;
- 9 ezer szavazat az ellenzéki pártok listáira;
- 41 ezer szavazat felnyitott borítékban (okkal feltételezhetően a Fideszre);
- 111 ezer szavazat meg egyszerűen nem érkezett meg.
Az is lehet, hogy slendrián román és szerb posta elkeverte. Meg az egyéb posták is: ezért javasolták és javasolják a magyar diplomáciai képviseletei, hogy inkább a konzulátusokon és nagykövetségen adják le a levélvoksokat, mert akkor biztosan beérkezik. Legalábbis helyes válasz esetén.
Meg az ún. Demokrácia Központokban is le lehet adni a levélszavazatokat, ahol a Fidesz erdélyi és vajdasági szatellitszervezeteinek emberei gyűjtik össze azokat, és küldik tovább Magyarországra. Bizonyos esetekben.
2018-ban 111 ezret már nem küldtek tovább, 41 ezret meg felbontva.
Persze az is lehet, hogy az élelmes székely góbé eleve nem is szavazott, inkább begyújtott a szavazólappal és az azonosító irattal. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy kifejezetten munkát kellett belefektetnie, hogy regisztráljon. Biztosan voltak persze olyanok, talán ezrével is, akik ’18 márciusában még szavazni akartak, de 2 héttel később, amikor megjött a szavazólap, ráébredtek, hogy inkább mégse.
Több mint 100 ezer embernél azonban ez már meglehetősen életszerűtlen.
A magyarországi részvétellel való összehasonlítás nem adekvát. Egy magyarországi választó ab ovo benne van a névjegyzékben, egy külhoninak külön el kell intéznie, hogy belekerüljön. 600 ezren nem is fáradtak ezzel, nem akartak szavazni. Aki viszont regisztrált, az minden bizonnyal igen.
Bizonyítani értelemszerűen nem lehet, de sokkal valószínűbb az az eshetőség, hogy összesen több mint 150 ezer borítékot nyitottak fel valakik még azelőtt, hogy megérkeztek volna a magyarországi választási bizottságokhoz.
- 41 ezerben az X megfelelő helyen volt, ezeket továbbküldték.
- Több mint 100 ezer azonban helytelen választ tartalmazott, és elveszett.
Utóbbiak kései utódai ott égtek Marosvásárhely mellett. Biztos az ellenzék gyújtotta fel őket valamiféle ördögi elgondolásból. Az ukránok meg saját magukat lövik és bombázzák.
2018-ban úgy tűnt, hogy magyar választójoggal igen, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezők körében Orbánnak abszolút dominanciája van: 20-ból 19-en rászavaznak. Némileg megvizsgálva a számokat, azonban már látszik, hogy a helyzet nem ennyire tragikus. A Fidesznek 70% körüli lehetett a valós támogatottsága a határontúliak között: 257 ezer (216+41) vs 110-120 ezer szavazat (9+111).
De a Fidesznek nem volt elég a 70%, ők 96-ot akartak. Illetve inkább 99-et, mert harcoltak még 41 ezer nyitott borítékos szavazatért is.
A svindlit azért tudták megcsinálni, mert az ellenzéknek nem voltak ott az emberei se Erdélyben, se a Vajdaságban se a külképviseleteken a levélvoksok összegyűjtői között. És nincsenek ott 2022-ben sem. Emiatt a helyzet tovább fog romlani.
Erre lehet következtetni abból, hogy Marosvásárhely mellett elégtek ugyan az ellenzékre adott szavazatok, de nem égtek velük a választói azonosító iratok. Azokat szorgos kezek addigra beletehették az újranyomtatott (egy klisét szerezni nem nagy ördöngösség, ha az ember kormányon van) és ezúttal helyesen kitöltött szavazólapok mellé a már törvényesen is felnyitható borítékokba.
Míg 4 éve 378 ezren, idén 458 ezren regisztráltak levélszavazásra, de minden bizonnyal ezúttal nem lesz 100 ezer elveszett voks. Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem lesz csalás. Ellenkezőleg: az elégetett szavazólapokból és a hiányzó azonosítókból az valószínűsíthető, hogy
a határontúlról az ellenzékre adott szavazatok 2022-ben már nem elvesznek, hanem egyenesen fideszessé alakulnak.
Kár volna ugyanis elégetni annyi jó azonosítót, ha a megfelelő célra is lehet használni őket.
A levélszavazatok ügye olyan, mint cseppben a tenger. Megmutatja, hogy a magyarországi országgyűlési választás nem lesz se szabad, se tiszta, se törvényes.
De azért csak menjünk szavazni, hogy többet kelljen csalniuk.