Esni fog? Nem fog esni? Több ezren aggódva latolgatták pénteken egész nap. Aztán este megkönnyebbülve mosolyoghattak egymásra a Parlament előtt gyülekezve: nem esik! Cserébe ugyan kaptak bőven hideg szelet, de egy koncerten, amikor az ember úgyis mozog, ez annyira nem zavaró. A tömeg négy órán keresztül ki is tartott – sőt, mi több, még jól is szórakozott.
2022. április elsején estére a Tanítanék és a Noár mozgalom koncertet szervezett a Kossuth térre, hogy összehívja mindazokat, akik szolidaritásukat fejeznék ki az elmúlt hetekben jogaikért kiálló, és emiatt a hatalom által ilyen-olyan formában próbára tett pedagógusok mellett. A rendezvény meghirdetésekor külön kihangsúlyozták, hogy semmilyen pártjelvényt nem látnak szívesen, de civilként, saját magát képviselve akár politikusok is jöjjenek – nem felszólalóként, hanem résztvevőként. Dicséretes, hogy ezt mindenki be is tartotta, így a valódi főszereplők a pedagógusok maradhattak. A tüntetéseken olyannyira népszerű tábálk és molinók közül is csak egy-két darab bukkant fel, és az este folyamán fokozatosan el is tűntek. Nem volt rájuk szükség, egyértelmű volt, hogy mindenki ugyanazért jött el.
Ahhoz kicsit hűvös volt az idő, hogy a résztvevők egy szál kockás ingben gyülekezzenek, de azért akadt, aki így is megoldotta:
Volt még kockás sál:
Kalap:
És szalag:
A színpad körül felállított paravánon az elmúlt hetek képei sorakoztak: az iskolájuk előtt demonstráló, a sztrájkban résztvevő pedagógusok fotói, melyeket a Tanítanék mozgalom gyűjtött össze nem kis munkával az ország minden részéből. És ha valaki figyelmesen körülnézett a tömegben, néhány arc élőben is visszamosolygott rá:
Azon túl, hogy sokan gyűltek össze, minden előadó rengetegszer elmondta, hogy a tanárainkért állunk itt, és tényleg igazi koncerthangulat kerekedett a végére, még valami történt. Sok kamasz sosem menne el egy tüntetésre, ahol unalmas beszédeket mondanak. Sok felnőtt sosem menne el egy koncertre, ahol kamaszok csápolnak. De ezek a határok most hirtelen elmosódtak. Egyszer csak teljesen mindegy lett, ki mennyi idős, és egyébként mi az érdeklődési köre. Mintha végre megérkezett volna az üzenet: ez bizony mindannyiunk ügye, és ha nem maradnak pedagógusok, akkor semmi sem marad. Így eshetett meg, hogy este 11-kor együtt kiabálta hetvenes és tizenéves egymás mellett állva a Parlament falainak a Punnany Massif szövegét:
Miért haljak meg, ha máshogy is lehet?
Miért álljak meg, hogyha más mehet?
