Korábbi tippje, hogy Szerbia nyeri a 2022-es futball világbajnokságot, viszonylag hamar megdőlt, de úgy tűnik, a miniszterelnök gyorsan túljutott a gyászmunkán, és mialatt népének egy része éppen a saját lakásában fagy meg, mert nem tud fűteni, ő már a napfényes Katarban várja izgatottan az utolsó meccsek végeredményét.
Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke azt nyilatkozta, hogy a miniszterelnök a FIFA meghívására érkezik Dohába. Ami igaz is, hiszen a FIFA hagyományosan meghívót küld minden tagországa államfőjének – azaz Orbán az egyik a 211-ből, akik megkapták ugyanazt a protokoll szerinti udvarias invitálást (és akik nagy része éppen diplomáciai okokból nem vesz részt a rendezvényen). Innen már csak egy ügyesen hangsúlyozott mondat, hogy úgy tűnjön: a mi vezérünk a világ futballistái számára annyira fontos referenciapont, hogy elődöntő sem kezdődhet el nélküle egy világbajnokságon.
Maga a miniszterelnök a rendezvénnyel kapcsolatban tett nyilatkozatában váratlanul nyitottnak mutatkozott a multikulturalizmus felé – illetve valami felé, amit ő annak gondol.
„Szeretem, amikor kultúrák találkoznak és játszanak egymással azonos játékszabályok mellett“ – fogalmazott. Majd így folytatta:
„Nagyon jó, hogy egy arab országban látják vendégül a világot, amelynek így tiszteletben kell tartania a helyi szokásokat és szemléletmódot”.
Ugorjunk vissza egy kicsit az időben, mondjuk, négy évet! Az alábbi mondatok szintén Orbán Viktortól hangzottak el:
„Az iszlám civilizáció, amely mindig is hivatásának tekintette Európa megtérítését – ahogy ő mondja – az igaz hitre, a jövőben nemcsak dél, de nyugat felől is kopogtatni fog Közép-Európa ajtaján. A kerítés megépítésével, a jogi és fizikai határvédelemmel, rendőreink példamutató helytállásával és Pintér Sándor vezetésével sikeresen védtük meg a déli határainkat, megakadályoztuk, hogy az iszlám világ elárasszon bennünket.”
Az iszlám tehát invazív, rettenetes és kézzel-lábbal kell védekeznünk ellene: kivéve, ha luxusszállodával, VIP-belépővel, a háttérben mellékesen folytatható üzleti tárgyalásokkal jár együtt, mert akkor ősi és tiszteletreméltó. Itt ronthatták el a menekültek: nem hoztak jegyet a VB-döntőre.
Ami Orbán számára vidám multikulti program, az sok esetben valójában dráma. Ezen a világbajnokságon szemtanúi lehettünk, egyes országok csapatai hogyan álltak ki a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés ellen: ki a testén viselt szimbolikus jelzésekkel, ki gesztusokkal vagy tettekkel. Az iráni csapat tagjai börtön- vagy akár halálbüntetést kockáztattak azzal, hogy nem énekelték el hazájuk himnuszát országuk képviseletében egy világversenyen. Persze fentről, a VIP-páholyból, aminek az építése során több munkás is meghalt, és ahol még sör is korlátlanul kapható, csodálatosan egyszerűnek tűnhet minden. A magyar miniszterelnök nemcsak téved, mikor úgy fogalmaz, hogy ez a verseny uniformizálja a különbségeket, hanem az empátia hiányáról tesz tanúbizonyságot – és ebből következően finoman szólva is udvariatlan. Mondhatnánk, hogy mi már megszoktuk – de most az egész világ láthatja.